Ötórás ébresztő, reggeli torna, szoros napirend és katonás szigor - na ilyesmi természetesen idén sem volt a táborban. Aki valaha is belekóstolt már ebbe a hangulatba, azóta is minden évben visszatér, ha csak lehetősége adódik rá. Az idei hetven táborozó közül nem egy ismerős arcot láttak viszont szerkesztőink, ami már előre garantálta az eszméletlen hangulatot. Szerencsére az „új fiúk" is hamar felvették a ritmust, úgyhogy semmi sem akadályozhatott meg minket az egész hetes vigadalomban.
A vasárnapi érkezés és a szükséges előkészületek megtétele után korán (úgy hajnali négy felé) nyugovóra tértünk, hogy másnap pihenten fogadhassuk a táborozókat. Az első terepfelmérések szerencsére igen kellemes képet mutattak, egy ifjúsági tábor főépületét béreltük ki magunknak, hatalmas gépteremmel és kényelmes szobákkal. Miután mindenki belakta saját portáját, hamar sikerült felfedezni a röplabda-, kosár- és focipályákat, valamint a saját, elkerített, gyönyörű strandrészt. Az élelmesebbek természetesen rögtön a közelben tanyázó Fidelitas csoportot vették célba, ahol nem egy szemrevaló hölgyemény is tiszteletét tette. :) Az egyetlen gond talán az étkezéssel volt, derék konyhásaink ugyanis nem sok figyelmet fordítottak olyan szempontokra, mint az ételek íze, így aztán a pizzafutár idén is gyakori vendégünk volt (legutolsó információink szerint már épül rózsadombi villája a borravalókból).
Programokban természetesen idén sem volt hiány, volt mindenféle verseny, a legnagyobb sikert a Counter Strike és a Call of Duty bajnokságok aratták. Szerkesztőségünk jó házigazdához méltóan átengedte a dicsőséget a táborozóknak, bár fékezhetetlen tudásunknak hála Malac és jómagam egyszer megnyertünk egy CS meccset. :) A kissé lazább szórakozásra vágyók részt vehettek műveltségi vetélkedőnkön, ahol sokaknak bizony igen nagy gondokat okozott az Aranybulla keletkezési ideje. Volt természetesen élő Aréna is, valamint ki lehetett faggatni endert és Mazurt is, egyszer pedig egy spontán kerekasztal beszélgetést is tartottunk Gyuval a Balaton közepén is csak derékig érő vízben. A legjobban persze most is azok jártak, akik csatlakoztak meghitt esti tábortüzes, abszi... akarom mondani abszolút laza beszélgetéseinkhez, ahol sok érdekesség kiderült mind rólunk, mind a táborozókról, mind a fékezhetetlen hullámokban támadó szúnyogokról.
Arról, hogy senki se távozzon üres kézzel, bőkezű szponzoraink gondoskodtak. Slágerjátékok, csúcs alaplapok és videókártyák, társasjátékok és egyéb meglepetések jártak a sok apróság mellé a legügyesebbeknek, illetve lehetett pólót is dedikáltatni. Néha persze kicsit elszabadult a kezünk, így aztán egyes táborozók már-már valódi modern műremeknek nevezhető dekorált ruhát vihettek haza. Mit is lehetne zárszóként mondani egy ilyen fergeteges hét után? Találkozunk jövőre, remélhetőleg még ennél is jobb körülmények és hangulat közepette!
