A 2020-as év közel sem volt ideális a videojátékipar számára sem, hiszen a koronavírus miatt több játék megjelenését is el kellett csúsztatni, és a járvány következtében rengeteg fejlesztőnek távmunkában kellett dolgoznia, ez pedig nyilván alaposan lelassíthat egy-egy projektet. Szerencsére azért így is bőven kaptunk újdonságokat idén, és természetesen az elmúlt hónapokban sem maradtunk olyan címek nélkül, amelyek összességében rosszul sikerültek, vagy más okok miatt okoztak csalódást a rajongóknak. Szóval következzen is 15 olyan 2020-as játék, ami szerintünk nem egészen a pozitív tulajdonságaival maradt emlékezetes.
Warcraft III: Reforged
A Warcraft-rajongók valószínűleg nagyon örültek annak, amikor a Blizzard bejelentette, felújítva tér vissza közénk a Warcraft III: Reign of Chaos és kiegészítője, a The Frozen Throne, ráadásul a stúdió azt ígérte, hogy nemcsak modern látványvilágot, hanem többek között átdolgozott átvezetőket is kapunk. Gyakorlatilag minden adott volt ahhoz, hogy egy remek remastert tegyen le az asztalra a csapat, de aztán elérkezett a Warcraft III: Reforged megjelenésének napja.
Habár a játékmenet alapjait tekintve a remaster is hozta valamennyire az elvárt szintet, a felújítás nem éppen úgy sikerült, ahogy arra valószínűleg sokan számítottak. A grafika nem lett túlságosan lehengerlő, bugok keserítették meg a játékosok életét, a hiányzó tartalmak pedig csak rontottak ezen az egészen, hiszen például a kampány átvezetői sem újultak meg úgy, ahogy az meg lett ígérve. A játékosok nem is voltak restek kifejezni felháborodásukat, így a Metacriticen röviddel a megjelenés után mindössze 0,5 ponton állt a játék.
Fast & Furious Crossroads
Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a filmek vagy sorozatok alapján készült videojátékok általában elég gyatrára sikerednek, és a fejlesztők gyakran még akkor sem tudnak minőségi adaptációval előrukkolni, ha alapvetően sok lehetőség rejlik az alapanyagban. A Halálos iramban-filmeken alapuló Fast & Furious Crossroads esetében talán pici bizakodásra adhatott okot az, hogy a Project CARS mögött álló Slightly Mad Studios készítette, kiadóként pedig a Bandai Namco is közreműködött, de sajnos így sem igazán örülhettünk a végeredménynek.
Rengeteg kritika érte a játék több kulcsfontosságú elemét is, így például a vezetési élményt, a fizikát, a hangokat, és valószínűleg az sem nyerte el sokak tetszését, hogy mindössze néhány óra alatt végezni lehet a kalanddal. A fejlesztők tehát kifejezetten rosszul hasznosították a hivatalos licencet, így a Crossroads jó eséllyel még a legnagyobb Halálos iramban-rajongók számára sem nyújtott túlságosan pozitív élményt.
Marvel's Avengers
A képregények egészen remek alapanyagként szolgálhatnak a különféle adaptációk számára, elég csak például a Marvel filmes univerzumára gondolni, de a szuperhősös videojátékok között is találni kiemelkedő darabokat. A rebootolt Tomb Raiderért felelős Crystal Dynamics is meglepett minket egy kalanddal, aminek középpontjában nem mások állnak, mint a legendás Bosszúállók. Jogosan számíthattunk arra, hogy ütős kaland lesz a Marvel's Avengers, ám az áttörő siker mégis elmaradt.
Vannak jó elemei a játéknak, hiszen a kampány kifejezetten érdekes, a harc sem rossz, ráadásul a remek szinkronmunka sokat dob az élményen, viszont megjelenéskor csúnya nyomot hagytak az egészen a bugok, és a tartalom mennyisége sem volt túlságosan kielégítő egy live service címhez képest. Az elmúlt hónapokban némileg javult a helyzet, és megvan az esély rá, hogy jövőre még jobb játék legyen a Marvel's Avengers, de ez sajnos nem teszi semmissé a gyatra rajtot.
Crucible
Kétségtelen, hogy nem egyszerű manapság olyan kompetitív lövöldével előállni, ami sikeresen meg tudja vetni a lábát a piacon. A feladat még nehezebb, ha egy csapat hero shooterrel szeretne érvényesülni, hiszen így olyan nagyágyúkkal kell felvennie a harcot, mint a Team Fortress 2, az Overwatch vagy éppen a Valorant. Az Amazon Game Studios égisze alá tartozó Relentless Studios mégis egy hősökkel operáló TPS-t hozott nekünk a Crucible képében, ennek az egésznek pedig egy óriási kudarc lett a vége.
Nem övezte hatalmas érdeklődés a játék megjelenését, pedig a játékmenet nem lett teljesen borzasztó, ám a gyenge rajtot követően kikerültek bizonyos tartalmak, később pedig az egész projekt visszatért a béta fázisba. Aztán végül úgy alakultak a dolgok, hogy közel 5 hónappal az indulást követően bejelentésre került, hogy nem folytatódik a fejlesztés, így talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Crucible a 2020-as év egyik legnagyobb buktája lett.
Cyberpunk 2077 (PlayStation 4, Xbox One)
Kétség sem fér hozzá, hogy a Cyberpunk 2077 az idei év talán legjobban várt játéka volt, hiszen a CD Projekt Red még sok évvel ezelőtt jelentette be, és időközben a srácok elhozták nekünk a The Witcher III: Wild Huntot, ami az előző évtized egyik legütősebb kalandja lett. Így értelemszerűen elég nagyok voltak a játékosok elvárásai, és a megjelenés előtt bemutatott anyagok sok esetben csak még nehezebbé tették a várakozást. Decemberben aztán megérkezett a játék, és elég méretes botrány kerekedett ki körülötte.
Már alapjáraton is elég furcsa bugokkal találkozhattak a játékosok a lengyel stúdió újdonságában, ami hiába jelent meg több platformra is, nem egy konzolon nagyon gyenge teljesítményt produkált. Némileg érthető, hogy 2013-as masinákon nem fut gyönyörűen egy ilyen grandiózus kaland, viszont PlayStation 4-en és Xbox One-on gyakran élvezhetetlen az egész játék az alacsony fps miatt, és a látványvilág sem nyerte el sok ember tetszését. Habár jó esély van arra, hogy a későbbiekben javításra kerülnek a kisebb-nagyobb hibák, de a Cyberpunk 2077 így is komoly csalódás lehetett rengeteg játékosnak, főleg azoknak, akik előző generációs konzolon akarták pörgetni. Nem is véletlen, hogy a PlayStation Store-ból konkrétan lekerült a játék, és a pénzvisszafizetések is megszaporodtak.
Disintegration
Marcus Lehto korábban a Halo szérián dolgozott, aztán később létrehozta saját csapatát, a V1 Interactive-ot, amelynek idén meg is jelent legelső játéka, a Disintegration. A kaland alapvetően egy sci-fi shooter, ami az FPS nézetű játékmenetet ötvözi stratégiai elemekkel, ez pedig alapvetően nem is alkotna rossz egyveleget. Ám az ígéretes koncepció nem volt elég a sikerhez, így pedig a többjátékos rész sem érdekes kiegészítés, hanem inkább felesleges apróság lett.
A bukás mögött leginkább az állt, hogy a játék technikai része nem túl kiforrott, és leírva hiába hangozhat jól a különböző műfajok keverése, a gyakorlatban sajnos nem a legélvezetesebb a dolog, ráadásul a gyengén megírt történet sem segít a helyzeten. A játékosok pedig a jelek szerint nem is mutattak túl nagy érdeklődést a Disintegration többjátékos módja iránt, ugyanis kevesebb mint fél évvel a megjelenést követően a fejlesztők fel is hagytak a játék ezen részének támogatásával.
Godfall
Ugyan a Godfall egy multiplatform játék, de mindenképp érdemes volt rá figyelni, mivel ez volt az első PlayStation 5-ös cím, amit bejelentettek, így joggal tekinthetünk rá újgenerációs kalandként. A megjelenés előtt megcsodálhatott anyagok alapján arra lehetett számítani, hogy egy Dark Soulshoz hasonló, egészen ütős látványvilággal megáldott játékot kapunk, és ez valójában így is lett, csak épp túl sok negatívum is érkezett ezek mellé.
A játékmenettel talán még nincs is probléma, hiszen egész jók a mechanikák, és a harcok sem unalmasak, viszont ezekhez sajnos túl sok olyan ismétlődő elem társul, amelyek tönkretehetik az élményt. Talán egy ideig élvezetes is lehet látványos helyszíneken kaszabolni, de aki egy változatos, grandiózus kalandra számított, annak sajnos nagy valószínűséggel csalódnia kellett a Counterplay Games újdonságában.
Empire of Sin
A Wolfenstein 3D és a Doom atyja, John Romero is friss játékkal jelentkezett idén, ami a feleségével, Brenda Romeróval közösen alapított Romero Games műhelyében készült el. A kedvcsinálók és a különféle információk alapján egészen szórakoztató játéknak ígérkezett az Empire of Sin, amiben maffiavezérként tevékenykedhetünk az 1900-as évek elején az USA-ban, pontosabban a szesztilalom idején. Valószínűleg sokan várták a játék megjelenését, de a végeredmény sajnos közel sem lett tökéletes.
Alapvetően pozitívum, hogy a játék több elemet is vegyít, ráadásul sikerül is jól átadnia a korra jellemző hangulatot, viszont hiába jó a koncepció, ha gyatra a megvalósítás. A játék sajnos rengeteggel buggal együtt jelent meg, és vannak olyan részei, amelyek megnehezíthetik a kaland élvezését, ilyen például az, hogy a kezelőfelület talán némileg túlságosan is bonyolultra sikeredett. Persze a hibák túlnyomó részét valószínűleg ki lehet javítani frissítésekkel, de nyilván jobb lett volna, ha csiszoltabb állapotban kapjuk meg a kalandot.
A lista még nem ért véget, a következő oldalon folytatódik!
