A legokosabb játékok
A mesterséges intelligencia fejlődésében világszintű áttörés volt, amikor 1997-ben az IBM által fejlesztett Deep Blue nevű szuperszámítógép győzött Garry Kasparov sakk nagymesterrel szemben. Ma már számos játékban fellelhető a mesterséges intelligencia beépítése, ezek közül találtok párat a következő listán:
1. First Encounter Assault Recon (F.E.A.R.): Azért kezdjük a sort a 2005-ben piacra dobott játékkal (Monolith Production), mert egy teljesen újszerű megközelítésben alkalmazta a mesterséges intelligenciát. A fejlesztők által használt GOAP (Goal Oriented Action Planning) rendszer lehetővé tette, hogy ne egy előre meghatározott lépésmintázatot kövessenek az NPC-k/ellenségek, hanem reagálva a játékvilág változásaira és a játékos viselkedésére hozzanak döntéseket.
2. The Last of Us: A Naughty Dog által fejlesztett 2013-as játék a mesterséges intelligencia alkalmazása során nagy hangsúlyt fektetett a segítő karakterek "felokosítására" is. Az ellenségek viselkedésének megtervezésén kívül a játékost kísérő botok is dedikált rendszert kaptak annak érdekében, hogy minél előnyösebb döntéseket hozhassanak. A rendszer a játék kiadása után még akadozott (számos játékos jelezett problémákat), de a fejlesztők idővel javították a hibákat.
3. Alien Isolation: A Creative Assembly 2014-ben megjelent játéka csavart egyet a mesterséges intelligencia alkalmazásán és egyből két szintet hozott be az ellenségek irányítására. A játékban az ellenfél botot két rendszer vezérli - az egyik igyekszik maximalizálni a nyerési esélyét azzal, hogy a megfelelő stratégiát választja ki. A másik egy ún. rendezői (Director) algoritmus, amely a játék során látja a játékos cselekvéseit (például hogy hol van, milyen gyakran találkozik ellenféllel, mennyi ideig van az ellenfél a látóterében, stb.) és a minél élvezetesebb játékélmény érdekében befolyásolja az ellenfél bot döntéseit.
4. Left 4 Dead: Az Alien Isolation-höz hasonlóan a Rocksmith 2014-es játéka is külön rendezői (Director) rendszert használ a játékélmény fokozásához. Azonban ebben az esetben az alapvető funkciók ellátása mellett (ellenségek irányítása és közelségének szabályozása a játékosokhoz képest) a szörny-hullámok indításában is kiemelt szerepe jut. A mesterséges intelligencián alapuló rendszer lemodellezi a játékosok (jellemzően többjátékos módban fut a játék) stressz-szintjét és ehhez mérten küldi be a különböző fajta/féle/mennyiségű ellenséget.
5. The Witness: Ha játszottatok a Mist által inspirált 2016-os játékkal, akkor most joggal merül fel bennetek a kérdés - miért kell a játékba mesterséges intelligencia, ha nincsenek is benne NPC-k és ellenségek? A fejlesztők ebben az esetben másra helyezték a hangsúlyt - az algoritmusokat arra használták, hogy megvizsgálják a pályák bejárhatóságát. Leképeztek egy, a játékost szimuláló botot, aki bejárta a térképet és feltárta azokat a helyeket, ahol be lehet ragadni, vagy "le lehet esni" a pályáról. Ismerve ezeket, a fejlesztők orvosolni tudták a hibákat, ezzel pedig növelni a pozitív játékélményt.
A felsorolt játékok kiemelt példák arra, hogy hogyan és mire lehet használni a mesterséges intelligenciát a videojátékokban.
A legtöbb játékban valamilyen módon benne van a játékos viselkedésére való reagálás képessége, már a Super Mario-ban a teknősök is használtak alap FSN (Finite State Machine), avagy előre lekódolt logikán alapuló döntéshozatali mechanizmusokat.
A jövőre nézve a kérdés az, hogy a technológia fejlődése meddig fogja elvinni a mesterséges intelligencia alkalmazását és ez hogyan fog megmutatkozni a játékélmény megélésében.
Erről olvashattok bővebben a következő oldalon, lapozzatok tovább!
