Egy héttel a PlayStation 4 megjelenése után az Xbox One is hadba száll, így nem sokára formálisan is kezdetét veszi a következő generációs konzolháború. A megjelenésig még két nap hátra van (persze nem nálunk), ám ahogy az a PlayStation 4 esetében is történt, a külföldi szaklapok szerencsés kollégái már egy-másfél hete nyüstölték a Microsoft next-gen gépét, hogy ezen a napon írásos és/vagy vizuális formában beszámoljanak tapasztalataikról.
Mi ismét elmerültünk ezekben a tesztekben, és ahogy az elmúlt héten a PS4 esetében, úgy most is az a célunk, hogy felszínre hozzuk azokat a gyakran előforduló észrevételeket és kritikákat, amelyek valamelyest árnyalják a képet az Xbox One-ról, amíg a GameStar hamarosan megjelenő, mindenre kiterjedő kritikáját nem olvashatjátok.
Az alábbi cikk struktúráját tekintve nagyrészt követi a múlt hetit, így most is pontról pontra fogunk haladni, hogy lássuk, milyen is a Microsoft új gépe, ám mielőtt nekikezdenénk, elöljáróban érdemes figyelembe venni a kérdéskör egy olyan aspektusát, ami kulcsfontosságú lehet az értékelések értelmezése és elhelyezése szempontjából.
Kezdetben volt a sírás
Hónapokkal ezelőtt, amikor mind a Sony, mind a Microsoft leleplezte saját next-gen gépét, úgy tűnt, hogy az a Xbox One szolgáltatásai, restrikciói és a cég üzletpolitikája mintha egyszerűen kihagyná a játékosokat a képből, aminek meg is lett böjtje. Elképesztő indulatokkal kellett szembenéznie a Microsoftnak, ami leginkább az ügyetlen kommunikációnak volt köszönhető, ám ahogy távolodtunk a bejelentéstől, úgy érkeztek a változásokról szóló hírek, ugyanakkor a játékos közösség elutasítása folyamatosan erősnek látszott, mondván az Xbox One nem nekik készül. A helyzetet a Sony pedig ügyesen meglovagolta, hiszen ők reklámkampányaikban rendre arra hegyezték ki üzenetüket, hogy az ő gépük a játékosoknak készül.
Az alaphelyzet tehát nem a Microsoftnak kedvezett, azonban a PlayStation 4 múlt heti debütálása kicsit paradox helyzetet teremtett, hiszen a gamer közösségnek azzal kellett szembesülnie, hogy a Sony gépe sem tökéletes és a nyitócímek sem hoztak forradalmat (hogy ezt most miként könyveljük el, abba ne menjünk bele, sok fórumon volt erről vita, itt is). Ehhez képest a Microsoft alapvetően az új szolgáltatásokra és a technológia kommunikálására helyezte a hangsúlyt az elmúlt időszakban, amely az első értékelések szempontjából kifizetődő stratégiának bizonyult. Mivel ismerjük az utóbbi napokban befutott Xbox One játékok értékeléseit, nem mondok újat, ha azt állítom, a PS4 címekhez hasonlóan átlagos vagy "csak jó" eredményeket értek el, de ellentétben a Sony gépével, az Xbox One esetén az eddig befutott tesztek többsége ezt nem rótta fel akkora hibának, és az ítészek inkább az egyéb szolgáltatásokra koncentráltak (amivel egyébként lehet vitatkozni, de ez a marketing győzelme). Ezekkel a gondolatokkal nyújtjuk át az import Xbox One koktélt, melynek kóstolását bátran ajánljuk mindenkinek.
Hardver
A PlayStation 4-gyel ellentétben az Xbox One kifejezetten nagy, tekintélyt parancsoló monstrum, aminek mintha az lenne a célja, hogy uralma alá hajtsa az egész nappalit. Esztétikai szempontból sokkal megosztóbb, mint a Sony gépe, ám a nagy méretektől függetlenül az Xbox One külleme is tükröz némi visszafogottságot, aminek köszönhetően egyetlen nappali összképét sem fogja rombolni, és jól beilleszkedik a többi elektronikai eszköz forma- és színvilágába (a többi pedig ízlés dolga). A nagy méretek azonban csendes belsőt és stabil hűtést takarnak, ami mindenképp pozitív dolog. A vetélytárshoz hasonlóan az Xbox One-on is csak HDMI és optikai kimenetek találhatók, de az konzol rendelkezik egy HDMI bemenettel is, amelyet rendeltetésszerűen a TV csatlakoztatásához kell használni. Itt el is értünk egy olyan ponthoz, amely alapjaiban másfelé terelte a külföldi tesztek túlnyomó többségét, mint a PS4 esetében. Az, hogy a TV-adást Xbox One-on keresztül kezelhetjük, óriási sikert aratott, köszönhetően annak egyszerűségének és gördülékenységnek, de erről bővebben picit később. Jól ismert, de nem kevésbé fontos újítás a Blu-Ray meghajtó, amely a gép elsődleges fizikai adathordozójának lejátszója. A játékok telepítése kötelező, amihez 500 GB belső memória társul, amely első látásra igen tekintélyesnek tűnik, ám egy-egy játék akár 50 GB-ot is foglalhat, ami sok tesztelő mosolyát rajzolta át, különösen, ha figyelembe vette, hogy ebben még nincs benne semmi letölthető tartalom, illetve update. Ez bizony kevés lesz ide.
Kontroller
A Microsoft Xbox 360 kontrollerével sem volt különösebb gond, általában elégedettek voltak vele az emberek, így ezen a téren kevés változás tapasztalható, ám azok nagyrészt jó felé haladtak, és üdvözölték őket. A kényelem és biztosabb kezelhetőség érdekében a thumbstickek valamivel kisebbek lettek, illetve a D-pad immár kereszt alakot ölt. A legnagyobb elégedettséget azonban mégsem ezek a változtatások, hanem a sima ceruzaelemekkel működő kontroller üzemideje váltotta ki, amely egyes tesztelőknél folyamatos játék mellett másfél hét után sem merült le. Ezen felül a kontroller jó barátságban van a Kinecttel, így amennyiben letesszük az irányítót, hogy megnézzünk egy filmet, az átkapcsol készenléti üzemmódba, ami energiatakarékosság szempontjából igencsak hasznos és nem utolsó sorban kényelmes funkció.
Felhasználói felület
A PlayStation 4-hez hasonlóan az Xbox One is szakított a korábbi felhasználói felülettel, ám a Microsoft gépénél az interfész külleme ismerős lehet mindenki számára, akinek volt már tapasztalata a Windows 8-cal. A csempék átláthatóvá teszik a kezelőfelületet, a menükben könnyedén el lehet igazodni, már csak szeretni kell megtanulni annak, akinek nem veszi be a gyomra könnyen a Microsoft látványelemeket. A telepített játékok és tartalmak hasonló módon jelennek meg, mint a PS4 esetében, azzal a különbséggel, hogy az Xbox One minimum két sorba rendezi azokat, ezzel is könnyítve a navigálást. Itt pedig meg kell említeni a hangvezérlést, ami tulajdonképpen ellopta a show-t még úgy is, hogy megvannak a gyermekbetegségei, és sokaknak nehéznek bizonyult átváltani az élőbeszédben megszokott intonációról egy tagoltabb beszédre. Ettől függetlenül akik hozzászoktak, kényelmesnek találták a hangvezérlést, melynek segítségével még könnyebben lavírozhatunk az Xbox One rendszerében. Ide kívánkozik, hogy sokaknak a furcsa intonáció mellett az is kényelmetlennek bizonyult, hogy sok esetben nagyon pontosan kell megadnunk parancsainkat, például a játékoknál kötelezően ki kell mondanunk a teljes címeket. A Kinectnek köszönhetően kezünk mozgatásával, gesztusainkkal is ügyködhetünk elviekben, ezzel kapcsolatban azonban sokkal több nehézségbe ütköztek a tesztelők mint a hangvezérlés esetén. A programok közötti váltások a tesztek során gyorsnak és stabilnak bizonyultak, azonban összességében elmondható, hogy a kezelőfelület esetén a hangvezérlés élménye és a stabilan működő Kinect oroszlánrészt vállal az Xbox One élményben.
TV funkciók
A Microsoft óriási hangsúlyt fektetett arra, hogy új konzoljuk egyben a nappali központi szórakoztató centere is legyen, és ebből a szempontból hozták is, amit ígértek, ugyanis sikeresen integrálták a televíziós és telekommunikációs élményt a gépükbe, aminek a kollégák hangot is adtak - kár. hogy ennek mi nem nagyon örülhetünk, mivel egy teljes generáció nem volt elég ahhoz, hogy azt a tartalmat és szolgáltatást kapjuk a konzol mellé, amit mások ugyanannyi pénzért. A TV adások között ugyanúgy hangvezérlés segítségével lehet barangolni, játék közben azonnal lehet váltani TV módra, onnan vissza és így tovább. Érdekes módon ez az a terület, amely a leginkább sikeresnek mondható, és ahol a legtöbb pozitív kritikát kapta az Xbox One. Amerika tapsol, mi meg majd meglátjuk, mit hoz nekünk a magyar megjelenés, de jó tudni, hogy egyébként teljesen jól működik a rendszer ott, ahol arra érdemes emberek laknak.
Kinect
A Kinect funkcióit már most sokkal szerteágazóbbnak és összetettebbnek látják, mint a PlayStation 4 kameráját, amely nem igazán nyerte el a szigorú kritkusok tetszését. Mivel része a csomagnak, a gép alapvető használathoz szervesen kapcsolódik, így meglehetősen kifinomult rendszerrel van dolgunk, amely néhány kisebb hibától eltekintve gördülékenyen működik és nagyban hozzájárul az Xbox One élményszerű használatához.
Konklúzió
Az értékelések nagyon hasonlóak lettek azokhoz, amelyeket egy héttel ezelőtt, a PlayStation 4-nél láthattunk. Az Xbox One esetén is a húzócímek hiányát nevezhetjük a legfőbb problémának, ami minden játékkonzol esetén kellemetlen, azonban a Microsoft gépe tartalmi szempontból rengeteg olyan újítást és érdekességet kínál, amelyek láttán elégedetten csettintettek a kollégák, akik függetlenül a lelkesebb hangvételű kritikáktól most is arra intenek, hogy várjunk még a vásárlással. Nekünk sajnos nincs is más választásunk.
