A videojátékok jótékony hatással vannak a gondolkodásunkra: azokat az agyterületeket fejlesztik, amelyek a kritikus gondolkodásért, a jól meghozott döntésekért és az emlékezetért felelősek. Épp ezért egy új start-up cég, az Akili a fejébe vette, hogy olyan játékokat dolgozzanak ki, amelyek segítenek mentális egészségünk megőrzésében. Elsőként az autizmussal élők és a figyelemzavaros személyek képességeinek javítására fejlesztenek játékokat.
Az autizmus egy olyan jelenség (de nem betegség), amely abból adódik, hogy az emberi agy fejlődése egy másfajta pályát ír le, mint a neurotipikus, nem autista személyeknél. Ennek hatására a társas életet, a spontán viselkedést és a kölcsönös emberi kapcsolatokat megnehezítő változások lépnek fel több agyterületen. A változások eltérő mértékben érintik az egyes területeket, ezért az autizmus is rendkívül sokszínűen mutatkozik meg az egyének szintjén, vagyis igen széles spektruma van az autistáknak. Bár igen ritka az Esőember-szerű, úgynevezett savant-képességek kialakulása az érintetteknél, mégis sok autizmussal élő személy tud kiemelkedőt alkotni a társas ismereteket kevésbé igénybe vevő munkákban, művészeti ágakban. Ráadásul az időben elkezdett korai fejlesztéssel még azok is sokat megtanulhatnak a mindennapi és társas élet szabályaiból, akik nehezebben sajátítják el a kommunikációt, és segítségre szorulnak. Az Akili elsősorban a spektrum jobban funkcionáló szektorát kívánja megcélozni játékával, a Project: EVO-val.
A Project: EVO-ban a játékos egy földönkívüli űrlény bőrébe bújik, akinek egy háromdimenziós játéktérben kell különféle, multitaskingolást igénylő feladatokat megoldania. A játék folyamatosan rögzíti a játékos teljesítményét, és ennek megfelelően, dinamikusan változtatja a játék nehézségét, az elvégzendő feladatokat. Ez azért hasznos az autizmussal élőknek, mert sokukra jellemző, hogy szorosan koncentrálnak egy adott feladatra, és nehezükre esik új szempontokat figyelembe venni annak elvégzése során. Ezért aztán a problémamegoldó képességük csorbát szenved: előfordul, hogy egy feladatot akkor is ugyanazzal a berögzült módszerrel próbálják megoldani, ha az nem vezet eredményre. Az ilyen és ehhez hasonló képességeket nevezik a pszichológiában összefoglalóan „végrehajtó funkciók”-nak – akiknél ezek a funkciók jól működnek, tudnak előre tervezni, rugalmasan választják meg a megfelelő utat céljukhoz, spontán tudnak dönteni, és változtatni tudnak szokásaikon. Az Akili szerint ezek a tulajdonságok kiválóan fejleszthetők egy jól kivitelezett, az autisták igényeire szabott játékkal.
Reményeik szerint sikerül egy könnyen kezelhető, megfizethető, sokak számára befogadható, és legfőképpen szórakoztató játékot tervezniük az iPadre és az iPhone-ra. „Nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy egy irtózatosan drága orvosi segédeszközt dobunk piacra, amelyet a betegeknek csupán igen kis százaléka tud megvenni,” mondja nyilatkozatában a cég egyik vezére, Eddie Martucci. „Szeretnénk minél több emberhez eljuttatni a játékunkat, hogy az átlagos beteg is gyógyírt találhasson problémáira, ezt pedig szerintünk a letölthető alkalmazásokkal tudjuk leghatékonyabban elérni.”
Az Akili azt is elárulta, hogy a Project: EVO-t eddig 10 kutatás vizsgálta vagy vizsgálja jelenleg is, több, különféle betegcsoporton. Hamarosan kiderül az is, hogy az autizmussal élő személyekre milyen hatással van.
