Mielőtt ezt a hírt tovább olvasnátok, indítsátok el a játék Castle Stormcloak nevű betétdalát:
A Bethesda hivatalos blogján megjelent közleményét olvasni kicsit olyan, mintha szívünk falvát égetnék fel az ostromló sárkányok. Az elmúlt másfél évben a The Elder Scrolls V: Skyrim fejlesztésén dolgoztak, a zseniálisra sikerült alapjáték után kitermelték magukból a Dawnguard, a Hearthfire és a Dragonborn DLC-ket, folyamatosan szórták a javításokat és tartalmi frissítéseket, de itt az idő, hogy minden figyelmüket a következő projektre fordítsák. Szükség esetén jelennek majd meg apró javítások, de egy újabb nagy kiegészítőre, új küldetésekre vagy felszerelésekre nem érdemes számítani.
Szép időszak volt ez. Már a Skyrim megjelenése előtt tudtuk, hogy a Bethesda valami naggyal fog előállni. Valamivel, ami nem csak a The Elder Scrolls sorozat rajongóit fogja teljes mértékben kielégíteni, de új embereket is hoz. Én is közéjük tartozom.
Sem a Morrowind, sem az Oblivion (a korábbi részek pedig végképp) nem tudtak behúzni, a Skyrimbe viszont úgy öltem bele hatvan órát (ami a szerepjáték-fanatikusok fura kis világában nagyon kevésnek számít), hogy csak a Dark Brotherhood és a The College of Winterhold küldetésszálakat sikerült teljesítenem, és akárhányszor letettem a kontrollert, mindig elgondolkodtam azon, hogy mi húz vissza. Hiszen a katakombák egyhangúak, a gyaloglás sem a legizgalmasabb tevékenység. Ugyanakkor ott voltak a küldetések, melyek között ritkán volt két azonos. Hajtott a kíváncsiság, hogy mi a következő teendő. Milyen meglepetés vár majd a történetben. Ha csak fél órám volt, akkor is volt mit tennem. Ez az, ami olyan különlegessé teszi a Skyrimet számomra, és nem hazudok, ha azt állítom, rengeteg más rajongó számára is. Ezért érezhetünk hiányt, ha a DLC-kre emlékezünk. Egyedül a Dragonborn tekinthető igazi kiegészítőnek, a Hearthfire legjobb esetben is egy szájhúzással elintézhető, a Dawnguard pedig valahol a kettő között van.
Érdemes viszont belegondolni abba, hogy akarunk-e még Skyrimezni. Számtalan órát öltünk bele, bejártuk minden zugát, megszereztünk mindent, amit meglehetett. Aztán félretettük kicsit, várva a következő küldetéscsomagot. A következő kalandot. De vajon mindet ugyanazzal a lelkesedéssel fogadtuk, mint mikor a szekérben ülve vártunk a kivégzésre? Mint mikor megtanultunk üvölteni? Ha a Bethesda újra egy középszerű DLC-t adna ki, leporolnánk a lemezt? Sokan nem.
Itt az idő tehát, hogy továbblépjünk. A Skyrimből kihozták amit ki lehetett, mostmár csak a The Elder Scrolls 6-ot várjuk, hogy az egyszeri szerepjáték-rajongó újfent megkapja, amit megérdemel. Viszlát Skyrim, viszlát Dovakhiin, unalmas perceinkben ismét találkozunk!
