Tudjátok, mi történt 1989 október harmadikán? Ja, hogy nem éltetek akkor, vagy nem emlékeztek? Sajnálom.... Pedig fontos nap volt, no nem azért, mert a panamai véderők puccskísérlete sikertelen lett Manuel Noriega tábornok ellen, hanem azért, mert aznap jelent meg a SimCity, amelyet egy Will Wright nevű ember designolt. Azóta már szinte mindenki tudja kicsoda ő, és szinte mindenki tudja, mi az a SimCity.
A név kötelez
Gyakorlatilag a mostani alkotás egy ötödik rész, tehát lehetne SimCity 5, de így „simán” SimCity lett az új játék címe. Az előző nagy rész óta sok mindent megváltoztattak benne: eltűnt a metró, nem kell vízvezetéket és áramot fektetni (ezek az úttal közösen mennek), lehet kanyarítani az utcákat – mindent összefoglalva egyszerűbb lett a helyzet.
Azonban ha az új GlassBox motor mélyére nézünk, akkor máris megláthatjuk, hogy városunk minden egyes lakója éli életét – munkába megy, iskolába jár, közlekedik, bevásárol és persze megy tüntetni a polgármesteri hivatal elé (ez állandó és közös elfoglaltság). A bűnözők bűnöznek, a rendőrök üldözik a rosszfiúkat, a mentők rohannak a betegekért stb. - zajlik a városi élet. Szerencsénkre a fontos épületeket ezentúl nem kell jobbakra cserélni, hanem bővíthetőek – a kórházhoz extra pavilonok adhatóak, az egyetem kaphat új előadókat, a rendőrök új cellákat stb...
Ezért nagyon fontos, hogy amikor ilyen bővíthető épületet teszünk le, az alaprajza teljesen fehér legyen – ekkor tudjuk melléépíteni az összes bővítményt. Még egy fontos dolog: többé nem mi jelöljük ki, hogy egy lakókörzet milyen sűrűségű legyen: mindez a körzetet körülvevő utaktól (és persze a szimulált környezet, illetve a Simek állapotától) függ. Tehát ha egy körzetet kertes házaknak, kiskereskedéseknek vagy sufniiparnak akarunk meghagyni, akkor gagyi kis utakkal kell körülvenni, illetve a város legszélére kell tenni.
Hova tűnt a hely?
Egy dologra nagyon ügyeljünk azonban (ezt már a SimCity béta óta harsogja mindenki): itt nagyon kicsike a város számára fenntartott hely. Egyszerűen lehetetlen minden épületet felépíteni, amit megtehetnénk, így aztán gondosan kell tervezni, milyen is legyen a városunk, és itt most nemcsak az újdonságnak számító specializációról van szó. Persze aki az elején csak húzogatja az utakat és jelölgeti a körzeteket, annak ez sokáig nem gond, de néhány óra múlva már probléma lesz a növekvő nép igénye.
Tőlem például a lakosok villamosvonalat kérnek, de egyszerűen nem tudom lerakni a remízt sehova. Ez egy nem túl pozitív tulajdonság a régebbi SimCitykhez képest, ahol azért lehetett szép, nagy burjánzó városokat építeni. Gyakorlott játékos az első 1-2 próbaváros után már tudományosan fogja megtervezni, mit és hogyan akar – ez sajnos lehetőségeinek korlátozásával járhat. Ezért is találták ki ezt a régiós rendszert – amelyet vagy játszhatunk online népekkel, vagy akár magunk is nekiláthatunk egy régió minden városát felépíteni.
Egy régióban minden placc más és más lehetőségekkel rendelkezik, így ki tudják segíteni egymást – például az egyik város lehet szinte csak ipar, a másik meg szinte csak lakóövezet, hiszen a lakók átmászkálnak majd, ha megteremtettük a közlekedés feltételeit. Apropó feltételek: aki szereti a statisztikai kimutatásokat, a kiváló infografikát, a város minden aspektusát okosan bemutató kimutatásokat az igencsak imádni fogja a SimCity-t: a GlassBox engine kiváló munkát végez olyankor, ha ilyen adatokra vagyunk kíváncsiak.
Az, hogy emellett ordító bugok maradtak a játékban, már más tészta. Kicsit frusztráló, amikor egy épületre kattintva mindenki elégedett a vásárlási lehetőségekkel, de ha az épület adatait hívjuk le, akkor kritizálják, hogy nem lehet vásárolni. Erre mondja az egyszeri magyar, hogy WTF, és akkor ne is beszéljünk arról, hogy bár bármelyik lakost vagy járművet lehet követni, de elképesztően kaotikus az útkereső algoritmus – bár gondolom ezeket a bugokat úgyis kijavítják majd.
SimCity - tiszta káosz
Jöjjön a feketeleves. Az csak egy dolog, hogy kicsik a területek és nem minden épületet lehet felhúzni (fizikai okok miatt, hiszen sandbox módban elvileg mindent lehetne), ott van ez az állandó online jelenlét probléma. Elvileg nem lehetne gond, azonban az Electronic Arts nem számított ekkora rohamra (könyörgöm, nem tudták, mennyi előrendelő van?), Lucy Bradshow a játék producere is bevallotta ezt, így az elmúlt napok elég problémásan teltek, még akkor is, ha az EA ingyen játék ötlettel igyekezett csitítani a kedélyeket.
Esetleg bejutunk indításkor, de a szerverek nem szinkronizálnak és mivel nincs mentés lokálisan, így több óra munkája mehet a levesbe. A dolog azért felháborító, mert egy 50-60 dolláros játékot azért vesz meg az ember, hogy játsszon vele, nem azért, hogy 20 percenként „próbálkozzon”. Emellett a szingli-lét unalmassága (néhány óra alatt össze lehet ütni egy, a kijelölt helyet elfoglaló várost) szinte kényszeríti a játékost, hogy online kezdjen játszani – ez a kényszerítés eleve nem jó dolog, másrészt annyira hullámzó a többiek hozzáállása, tehetsége, kedve, hogy nem egyszerű igazán jó partyt keresni.
Persze az Origines barátainkkal is lehet nyomulni városépítésben, ha lennének – dehát az Origin nem épp egy Steam vagy egy Skype a barátok mennyiségét figyelembe véve.
Összefoglalva: sokat tud a GlassBox engine mind grafikailag, mind intelligencia terén, azonban ezt lehúzza a rémes online szolgáltatás, a jó sok bug és a beépíthető területek alábecsült mérete, illetve az online játék kényszere. Sebaj, egy-két patch és lesz ez jobb is (és a pontszám csak ekkor lehet teljesen reális) – de forradalmi sajnos így sem lehet. Pedig nagyon vártuk, kár érte.
