Csak 24 másodperc, de a Risen 3: Titan Lords új előzetes elég pörgős lett, mindenek előtt ezt mutatjuk be nektek.
A Risen 3 megjelenés tehát 2014 augusztusában várható. Ennek kapcsán a GameStar legutóbbi printes összefoglalóját is érdemes volt előkaparni, hogy lássuk, mit is lehet sejteni a harmadik Risen játék kapcsán...
Számos fejlesztő a saját kárán tanulja meg, hogy mekkora kockázattal jár hozzányúlni a rajongók által megszeretett és megszokott játékelemekhez. Ezek után nem is nagyon marad más választásuk, mint legalább részben visszatérni a kitaposott ösvényre.
Titánok haragja
Noha már több titánlord is áldozatul esett az emberek ellen vívott véres háborúnak, még mindig maradtak ketten, és továbbra sem tettek le arról, hogy véghezvigyék, amit két résszel korábban elkezdtek. A folyamatosan hátráló, egyre nagyobb veszteségeket szenvedő emberiség utolsó reménysége azokban a varázslókban rejlik, akik Taranis mennydörgő szigetének legmagasabb pontján gyűltek össze. Tervük szerint villámhárítóként funkcionáló monolitokon keresztül látnának el energiával egy reaktornak nevezett gépezetet, melynek segítségével szingularitást hozhatnak létre. Hogy ez mégis miként oldja meg azt a problémát, amit Ismael és Ursegor jelent, olyan kérdés, amire vélhetőleg majd csak az elkészült játék, a Risen 3 adhatja meg a választ.
Az ember azt gondolná, hogy jó öreg névtelen hősünk már élezi is szigonyának hegyét, csakhogy a csillagok jelen állása szerint a titánok legyilkolásával és a javak újraelosztását érintő progresszív problémakezeléssel (értsd: kalóz volt a lelkem) töltött évek után egy új hérosznak adja át a stafétabotot, akinek kilétét egyelőre jótékony homály övezi. Nem tudni, ki ő, honnan jött, és mit akar, csak annyit árultak el a fejlesztők, hogy az új ellenségként felbukkant élőholtakat uraló árnylordok egyike elrabolja a lelkét, amit ő érthető módon szeretne visszaszerezni.
Szerény kezdetek
Bennünket, játékosokat is kellemetlenül érint ez a fejlemény, hiszen míg a prológusban egy ereje teljében lévő hőst vezérlünk, addig a lélekrablást követően kezdhetünk mindent elölről.
Fáradságos úton haladva kell tehát nulláról felfejleszteni hősünket, drága pénzen és vérrel (ellenfelek legyőzése által), valamint verítékkel (küldetések elvégzése révén) megszerzett hírnévpontokért megvásárolt talentekből. Ez utóbbiak jelentős hányada – ide értve a lakatos- és kovácsmesterséget, valamint az alkímiát is – minden játékos számára elérhető lesz függetlenül attól, hogy melyik frakcióhoz óhajtanak csatlakozni.
Az Inkvizíció garantáltan nem hirdet tagfelvételt, ahogy a Mágusok Céhéről sem tudni, hogy magukhoz akarnak-e édesgetni, mindenesetre három olyan csoportosulás is lesz, amelyik tárt karokkal fogad bennünket. Közülük elsőként az Őrzőket – afféle varázslatokat dobáló lemezpáncélos lovagokat – ismerte el a Piranha Bytes. Ezek a srácok szó szerint tűzzel és vassal pusztítják ellenségeiket, de ha úgy hozza a szükség, akár villámcsapással is agyonsújthatják azt, aki tréfálkozni merészel öltözködési szokásukkal és a nyári napmelegével összefüggő személyes higiéniájuk hiányán.
Pedig az ember fiának igencsak csúcsra fognak járni verejtékmirigyei, tekintve hogy mennyi küzdelmet tartogat számára a Risen 3. A fejlesztők ismét megpiszkálták a harcrendszert abban bízva, hogy így már minden játékos tetszését elnyeri. Gyors suhintásokat, illetve lassúbb, ám annál fájdalmasabb csapásokat oszthatunk, amelyeket íjjal, muskétával vagy a kesztyűnkbe foglalt kristályok táplálta varázslatokkal egészíthetünk ki. Saját testi épségünket pedig úgy óvhatjuk meg, hogy elvetődünk a baj útjából, vagy hárításra emeljük fegyverünket, ami a korábbi részekkel ellentétben a szörnyek támadásait is képes kivédeni. Ezeken felül még kombókat is elővarázsolhatunk, amennyiben jól időzítve kattintunk háromszor.
Mennyei áldásként tekintünk majd szorult helyzetünkben mindazon jutalmakra, amelyek a céhtagsággal és a szervezeten belüli ranglétra megmászásával járnak. Persze a befogadáshoz jó pár feladatot el kell végeznünk, melyek révén végül kivívjuk a mester tiszteletét. Az Őrzők közt első körben egy lemezvért és egy felettébb hasznos, az első részben megismert főinkvizítoréhoz hasonló szemfedő vár ránk. Utóbbit használatba véve aktiváljuk az ún. asztrál látást, ami piros derengésbe vonja az ellenfeleket, és továbbfejlesztve felfedi előttünk a rejtett kincseket.
Amennyiben más céhhez csatlakoznánk, akkor sem kell majd lemondanunk erről a trükkről, ráadásul mindegyik frakció speciális felszereléshez és talentekhez enged hozzáférni, melyek skálája tovább bővül, ahogy egyre nagyobb elismertségre teszünk szert.
Lélek nélkül mit érek én?
Az, hogy végül milyen embert ismernek meg személyünkben a céhtagok, elsősorban döntéseinktől függ, no meg az új lélekmérő állapotától. Ez utóbbi hivatott világosan a játékos tudtára adni, hogy karaktere emberségéből maradt-e még valami, és mennyit haladt eddig az árnnyá váláshoz vezető úton. A hőst a lélekrablást követően szörnyű rémálmok gyötrik, amelyek során elkísérjük őt a túlvilágra, ahol elhunyt ismerőseivel és azokkal az ellenlábasaival találkozik, akiknek vére az ő kezéhez tapad. Amennyiben sikerülne személyes tárgyaikat megkaparintanunk az élők világában, akkor álmunkban értékes információt csikarhatunk ki belőlük. A túlvilágra tett utazásaink azonban nemcsak ezért bírnak jelentőséggel, sehol máshol nem tudunk ugyanis lélekport gyűjteni, amivel szinten tarthatjuk a hős állapotát. Feltéve persze, hogy akarjuk, hiszen az ígéretek szerint komoly hatással lesz a történet alakulására.
Ismerős látvány
Taranis szigete a csapat első nagy sikere, a Gothic helyszíneire emlékeztet a maga jellegzetesen középkori erődjeivel és sűrű fenyveseivel, mindazonáltal nem kell lemondanunk a mediterrán (Risen) és a trópusi (Risen 2) környezetről sem. A játéktér nem egybefüggő, töltőképernyő választja el egymástól az egyes régiókat, és bizony lesz olyan is, amit gyalogosan nem lehet megközelíteni, de még úszva is messze lenne, hiába került vissza ez a képesség is.
A fejlesztők különösen büszkék arra, hogy az utolsó fűcsomóig kézzel felépített világban minden jól átgondolt helyen található. Nincs random, logikátlan loot, és a szörnyek szintje sem alkalmazkodik a miénkhez. Az NPC-k pedig egy meghatározott napi rutin szerint élnek, közülük kikerülő társaink különösen extrémnek ígérkeznek. Egyikük konkrétan halott, míg egy másik feltett szándéka eltenni minket láb alól, s akkor a többieket még nem is ismerjük. Hős legyen a talpán, aki ilyen körülmények között is képes megmenteni a világot.
