Új helyen a PlayIT, ideje volt. Olyan divatos ma mindenen fanyalogni, mintha csak katalógusban hirdetnék, hogy a 2013-14 őszi-téli divat a szájhúzás latyakban, és tényleg utálom az ilyesmit, de megmondom őszintén: kellett már ez a költözés. Sokkal nagyobb hely lett, több kényelem (bár még ezen a téren van hova fejlődni), és ütött a felhajtás. Már csak azért is, mert a GameStar saját színpadon ünnepelte a játékosokat. És igen, volt megint brutális 576 leárazás (még mindig ez a nagy vonzerő), Microsoft stand, egy csomó Xbox One, volt kint PlayStation 4, Asus, Alienware és Dell parádé, de mi a jó öreg ritmusjáték életérzéssel azért vonzottuk a tömeget, és ez nagyon jóleső érzés volt kis metálos arany szívünknek.
Nálunk a hardcore gamer egyszerűen csak hardcore lett. Hoztuk a metált, a fémes életérzést, és vittük a sok mosolygós, bulizó ember által hagyott mentális pillanatképet (nem tudom létezik-e ennél nyálasabb szókapcsolat, de nem is nagyon izgat), meg a sok hülyére hallgatott metál számot a fülünkben csengve. Rock Band és Guitar Hero versennyel készültünk, az egész nap erről szólt (persze azért az Nvidia felfért a színpara, hogy bemutassák a meglehetősen ütős Shieldet, őket szeretjük, nem kellett énekelniük). Én alig láttam mást napközben, annyi időm volt csak, hogy a Media Markt akciókat megnézzem (fejben költöttem el a fizetésem), és a Samsung standon összepacsiztam egy értékesítővel, aki hatalmas GameStar fan, és lelkesen mutogatta a Battlefield 4-et 4K-s tévén. Kicsit azért maradtam volna még ott.
Szegény Daev a nagyszínpadon tolta Julcsival (tudom, hogy magas labda), hiányzott is a nyávogó hangja a metálhoz, persze többet is látott az egészből, mint mi. Duncan is rohangált BZ-vel együtt, hol a Call of Duty, hol a kvíz színpadon zsonglőrködtek a közönséggel, Gyu pedig a GameStar standot erősítette, mint veterán cimbora. Epres, Mocsy és Chava állták a sarat a standon, segített nekünk még a gyakornok liga: Ancsaa, Tonight, Scaevola, Kaci, T.Á és Kitti, valamint a nagyon-nagyon szép és kedves hostesslányok. Olyan csapat, akiknél jobbat álmodni sem lehetne. Sakman is GameStar színekben pompázott, ő a harmadik emeleten hozott össze egy Retró szobát, Kacinak meg is mutattam gyorsan, hogy milyen volt C64-en egy Wizard of Wor, amikor ő még édes álomként lebegett csupán egy szerelmes pár fejében valahol. És persze Endre, RG és Wolfi sem volt rest, vagy előadást tartottak, vagy kamerával rohangáltak éppen (a kamera egyébként Ádám videós gyakornokunk volt maga, én nem is láttam nélküle egész nap). És akkor még Pacáról se feledkezzünk meg, aki roadként nyomta végig velem és mazurral a színpadi show-t, nem is értem, hogy bírja ez a srác, de kemény, mint James Hetfield bajsza.
A GameStar színpadon szinte egész nap ment a Rock Band, előtte pedig a cosplay verseny elődöntője zajlott, amelyet Réku vezetett le hősiesen. Aztán elszabadult a pokol, volt motor a színpad előtt, GameStar metál póló a csajokon, dübörgött a zene, és délután egy kőkemény versenyt nyomtunk le a közönség segítségével. És még Oculus Rift is volt nálunk, amit kipróbálva elkezdtem sejteni, hogy mi is lesz majd a durva next-gen élmény...
Külön öröm volt, hogy a masszívan zseniális hamburgeres és hot-dogos részleg velünk szemben üzemelt. Jó ebédhez szólt a nóta, és utólag is bocsi azoktól, akiket esetleg zavart a fesztivál-hangulat. A legtöbben szerencsére örültek a lehetőségnek, csodás volt a közönség, és megint sok olyan olvasóval találkozhattam, akikkel mindig élmény az ilyesmi. Nem is nagyon próbálnék mesélni arról, ami gyakorlatilag „feeling", inkább megkértem mindenkit, hogy mondja el maga, hogy érezte magát napközben:
Mazur
Nagyon szivesen elmesélem azt, ami szinte megállás nélkül jár a fejemben a PlayIT óta:
I wanna love you, but I better not touch (don't touch)
I wanna hold you, but my senses tell me to stop
I wanna kiss you, but I want it too much (too much)
I wanna taste you, but your lips are venomous poison
You're poison runnin' through my veins
You're poison, I don't wanna break these chains.
Mocsy
Fárasztó, de egyben rendkívüli élmény volt a mostani PlayIT. Elképesztő volt végignézni az önjelölt rockerek első szárnypróbálgatásait, illetve figyelni az Oculus Rift alkalmi tesztelőinek a reakcióit. Sok-sok ilyen élményt szeretnék még. Ja és majd elfelejtettem, a GameStar METÁL!
Daev
Számomra a PlayIT a színpadokról szólt, három különbözőn is megfordultam és azt kell mondjam, hogy nem csak a GameStaros kollégák munkájára vagyok nagyon büszke, hanem a látogatókra is. A nagy-, a quiz- és a Call of Duty színpadjánál is csak olyan gamerekkel találkoztam, akik miatt megérte az egész napos (hetes, hónapos) robotolás, mert fantasztikusak voltak. Hatalmas tapsot érdemel a magyar játékosközösség.
Paca
Egy kicsit még mindig fáj a szívem, hogy a Guitar Hero és Rock Band láz világszinten lecsengett, hiszen a GameNighton is mindig nagy sikere van, illetve most, a PlayIT-en is rengetegen váltak alkalmi rockerekké. Szinte végig a GameStar színpadnál voltam, ahol megállás nélkül ment a zúzás, tényleg elképesztő volt. Már-már fejből tudom a Paramore Misery Businessét és Alice Cooper Poisonjét. Minden „hangszeren”.
EndreMan
Nagyon tetszett az új helyszín, engem abszolút az E3-ra emlékeztetett már, nyilván a csarnok maga nem olyan hatalmas, de a jellege már teljesen olyan volt. Daevhez hasonlóan én is a színpadi szereplésekre fogok a legjobban visszaemlékezni, különösen a citrom díj különszámra, amely legnagyobb örömünkre sikert aratott, de a BZ-vel közös gólöröm verseny is mókás volt, ezzel zárva a teljes PlayIT-et.
RG
Mi lehet annál jobb, mint EndreMannal és Wolfyval együtt előadást tartani úgy, hogy Wolfinál nincs mikrofon! Komolyra fordítva a szót, egészen megható volt, hogy az egybegyűltek milyen jól fogadták azt az 5-6 perces videót, amit egy kamujátékról készítettünk. Egyébként pedig minden elismerésem azon kollégáimnak, akik a napot műsorvezetéssel, kisegítéssel, vagy GS cuccok és magazinok értékesítésével töltötték. Ja, még Judit is benézett!
Nightwolf
Szerintem a helyszínváltással a rendezvény serdülőkorba lépett. Minden téren felülmúlta az eddigi éveket és nem csak a látogatóknak volt élmény, hanem nekünk is, akik kicsit mélyebbről éltük meg. Elfáradtunk, itt-ott bizsereg a talpunk, de a teljes csapat tette, amit kell… Amit a haza megkövetelt. Most meg egymás lábát masszírozzuk… Oké Chava, most te az enyémet.
Chavalier
Ne is mondd, Wolfy, alig érzem a csülkeimet. Vagy gyakrabban kellene PlayIT-et rendezni, vagy vissza kéne mennem focizni, mert elég komoly állóképesség szükségeltetik ahhoz, hogy az ember egész nap... nos... álljon. Nyerő ötletnek bizonyult a helyszínváltás, ha így folytatjuk, még pár év, és az Arénát is megtöltik a magyar játékosok.
Sophiaso
Egész nap mérgezett egér módjára cirkáltam a PlayIT-en, de szokás szerint jó élményekkel gazdagodtam. Végre felölthettem a Poison Ivy-jelmezt is, amit már csak azért is élveztem viselni, mivel már a GameStar stábból is többeknek gondot okozott, hogy felismerjenek benne :D A nagyobb helyszínnek köszönhetően a rendezvény kicsit most átjárhatóbb volt, és természetesen az egyik legjobb hely most is a GameStar stand volt.
Ancsaa
A PlayIT nagy részét én is a GameStar standnál töltöttem, ahol is belevetettem magam a GameStar magazinok halmába, és próbáltam segíteni többek között azoknak a gyűjtőknek, akik régebbi kiadásokat kerestek, vagy a kisgyermekes szülőknek, akiket inkább az újsághoz tartozó teljes játék stílusa érdekelt a legjobban. Természetesen a metál színpad eseményeit is figyelemmel követtem, így hazafelé is a Misery Businesst dúdolgattam...csak újra…és újra…
Scaevola
Szinte végig a GameStar standnál ügyködtem, ahol a dobókockák őrzése és az ajándékok átadása mellett alkalmam nyílt a metál színpad majd’ összes fellépőjét végighallgatni, így a Cannibal Corpse-os srácok előadását is testközelből tapasztalhattam meg. Amikor a „húrok közé csaptak”, éreztem, ahogy hallójárataim megtisztulnak Alice Cooper mérgétől, és ezért örökké hálás leszek nekik.
Kaci
Bár a látogatók elég álmosan érkeztek reggel, a metál erejével sikerült beléjük életet lehelni, így a hangulatra abszolút nem lehetett panasz. Nem gondoltam volna, hogy egy dal 27. ismétlésekor is őszintén tudok még örülni neki, de a fantasztikus zenének ("és zenészeknek") hála végigugráltam szinte az egész délutánt. Mikor lesz már a következő PlayIT?
T.Á.
A GameStar színpad után a második legmetálabb érzés akkor fogott el, mikor felálltam az egyik kiállított Battlefield 4 elől, ami egy 4k-s felbontású TV-n ment, majd kb. két perc séta után eljutottam a spektrum másik végéhez, a retro kiállításhoz. Amellett, hogy sokkoló volt a technikai fejlettség két ennyire eltérő fokán lévő gaming élményt ilyen kis időeltéréssel átélni, jó volt látni, hogy a nagyérdeműt ugyanúgy érdekli a játékipar dicső múltja, mint az, hogy mit tartogat a jövő.
Tonight
Nem létezik az az 576 Kbyte-os leárazás, amely versengeni tudna azzal azzal az élménnyel, amikor láthatom ahogy egy ifjú játékostárs átveszi a vadonatúj nyereményét, amelytől mindössze egy kockadobás választotta el. Egy olyan világban, ahol minden nap egy újabb viadal a sorssal, felbecsülhetetlen értékkel bírnak azok a csillogó szempárok, amelyek egy győztes csatát követnek. Köszönöm, hogy küzdöttetek, és bízva bíztatok.
A rendezvényen készült képeket folyamatosan töltjük fel Facebook oldalunk galériájába, bizonyos időközönként pillantsatok rá!
