Alig három évvel azután, hogy 1895. december 28-án Párizsban a Lumière fivérek a nagyközönség előtt demonstrálták a mozgókép varázslatos művészetét, a brit G.A. Smith leforgatta a világ első karácsonyi filmjét Santa Claus címmel. Magyarán a karácsony ünnepét fókuszukba állító, vagy csupán háttérként használó filmek egyidősek a kinematográfiával.
Mivel 1898-ban, Viktória királynő uralkodásának utolsó éveiben készült, a világ legtermészetesebb dolga, hogy a Brit Filmintézet archívuma által közzétett, alig több mint egyperces alkotáshoz nem társul semmiféle hang, sőt még a később elterjedt feliratok is hiányoznak. Nem bántalmaznak benne betörőket, nem csattan el csók a fagyöngy alatt és senkit sem hajítanak le egy felhőkarcoló valamelyik felsőbb emeletéről, mégis történelmi jelentőséggel bír.
Csupán azt láthatjuk, amint a dadus ágyba parancsol egy testvérpárt, majd leoltja a világítást, így a sötétbe burkolózó szobába megérkezhet a Mikulás, természetesen a kéményen keresztül aláereszkedve. Ajándékokat rejt a felakasztott zoknikba (harisnyákba?), aztán elillan gyorsan, mintha ott se lett volna. Nyomában nem marad más, csak friss fenyőillat, mert ismeretlen okból egy kisebb karácsonyfát cipel magával.
Ha legközelebb egy karácsonyi filmekkel kvíz során találkoztok a kérdéssel, hogy melyik a történelem első témába vágó filmje, már tudni fogjátok a választ, sőt nemcsak a címét, hanem a rendező személyét is képesek lesztek megnevezni.
