Miként sok más produkció, új a Vaják sorozat munkálatait is megakasztották a Hollywoodot hónapokig megbénító sztrájkok, ezért biztosra vehetjük, hogy sok víznek kell még lefolynia a Jarugán, mielőtt a Henry Cavill örökébe lépő Liam Hemsworth ténylegesen átvenné a stafétát a negyedik évadban. Nem véletlen, hogy a Netflix berendelt egy animációs filmet a Vaják: A Farkas rémálmát gyártó Studio Mirtől. A The Witcher: Sirens of the Deep című alkotás Andrej Sapkowski Némi áldozat című novelláján alapszik, de az már biztosnak tűnik, hogy jelentősen el fog térni a forrásműtől.
Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy a Netflix kezdettől fogva meglehetősen szabadon értelmezte a lengyel író regényeit, és még attól sem rettent vissza, hogy teljesen új eredettörténetet találjon ki a mutáns szörnyvadászok számára. A rajongók persze minden indokolatlan módosításon kiakadtak, ahogy az előre borítékolni lehetett, de az alkotókat a jelek szerint nemcsak a potenciális nézőközönség véleménye hagyta hidegen, hanem magáé Sapkowskié is.
Az új Geralt-történeten dolgozó szerző nemrég vendégként tűnt fel a bécsi Comic Conon, ahol a Cerealkillerz YouTube-csatorna munkatársa mikrofonvégre kapta őt, és sok egyéb mellett arról faggatta, hogy milyen volt kilátogatni a Vaják forgatására. Sapkowski elmesélte, hogy lenyűgözték a hatalmas díszletek, ugyanakkor arra a felvetésre, hogy elfogadtak-e tőle bármilyen tanácsot a filmesek, nemmel válaszolt:
"Lehetséges, hogy volt pár javaslatom a számukra, de sosem figyeltek rám. Úgy voltak vele, csak egy író vagyok, vagyis egy senki."
Mivel Sapkowski mindezt nevetve idézte fel, valószínűleg nem orrolt meg különösebben a Netflix stábjára, sőt ami azt illeti, korábban még dicsérte is a sorozatot, nem úgy a CD Projekt RED sokkal nagyobb becsben tartott játékait, amelyeket azóta sem próbált ki. A The Witcher trilógia fejlesztőire egyébként nem kreatív okokból neheztelt, hanem azért, mert sokáig úgy érezte, hogy rossz üzletet kötött velük.
Sapkowski az interjúban arról is beszélt, hogy a Vaják regények vizuális adaptációi különös érzést ébresztenek benne, mivel íróként ő csak betűket használ.
"A nyersanyagom csak betűkből áll, amikor dolgozom, nem festek le képeket, nem látok magam előtt képeket. Kizárólag betűket használok, mert tudom, hogy az olvasóim is csak betűket fognak látni a könyvben, nem képeket. Szóval ezekkel a betűkkel kell elérnem, hogy az olvasó elképzelje a képet, nem pedig fordítva... Emiatt számomra minden vizuális adaptáció egyszerűen furcsa"
- fogalmazott a szerző, kinek mindig érdekes látni, hogy mások hogyan képzelik el, amit leírt.