Ha húsvét, akkor főtt sonka, hímes tojás, különböző minőségű és mennyiségű kölni, no és persze nyuszi. Ezek megkerülhetetlen alapvetések. Ebből az ünnepi sormintából mi most a tapsifüleseket emeltük ki (azért pont őket, mert sonkákról viszonylat kevés popkultúrális emlék maradt fent, bár Spider-Ham most bizonyára felképelne minket), és elkezdtünk azon agyalni, hány képviselőjükkel találkoztunk már képregényekben, filmekben, sőt még videojátékokban is.
Még az igazán nagy húsvéti kajakóma előtt összedugtuk hát a fejünket, hogy ne a maradék tormával leküldött főtt tojás, sonka és kalács mixétől bódultan idézzük fel legkedvesebb nyulas emlékeinket. Már csak azért sem, mert eléggé sok van belőlük. Szóval a lista egészen biztosan nem teljes, nyugodtan bővíthető még a kommentek között, de a magunk módján bedurrantjuk a húsvéti nyuszis hangulatot. Nem a nyúlon túl, a nyúl az!
Papírra vetett tapsifülesek
Kezdjük rögtön a képregényekkel, ahol a két óriás, vagyis a Marvel és a DC-is rendelkezik egy-egy nyúljelmezbe bújt karakterrel, ráadásul mindketten a rosszfiúk csapatát erősítik, és (most kapaszkodjatok meg) mindketten a White Rabbit, azaz Fehér Nyúl névre hallgatnak. Valljuk be, nem épp ezeknél a karaktereknél vizsgáztak jelesre a Marvel és a DC kreatív elméi.
A White Rabbitnél sokkal izgalmasabb képregényhős azonban a Stan Sakai író és rajzoló által megálmodott Mijamoto Uszagi, kinek 1984 óta követhetjük kalandjait az Usagi Yojimbo képregényekben - szerencsére jó ideje már magyarul is. A széria főhőse, Uszagi egy gazdátlan szamuráj, azaz rónin. Kalandjai egy antropomorf állatokkal benépesített, alternatív feudális Japánban kaptak helyet, a képregénysorozat pedig vizualitás és történetvezetés terén is kiemelkedő. Nem véletlen, hogy a nyúl szamuráj más médiumokban is fel-fel bukkan időnként, mi is szót fogunk ejteni róla még egyszer kicsivel később.
Kanyarodjunk még gyorsan vissza a szuperhősös tematikához, muszáj megemlékeznünk a Hoppy the Marvel Bunny nevezetű karakterről is, aki gyakorlatilag a DC-s Captain Marvel ugrifüles verziója. Hoppy 1945-ben még csak simán Captain Marvel nyúl kiadásaként bukkant fel, később azonban tényleg találkozott az igazi Marvel Kapitánnyal - őt ugye Shazamként is ismerhetitek. Hoppy hivatalosan is a "Marvel család" tagja lett, de ebben a kompániában egy pocakos öregúr és egy beszélő tigris, Tawney is helyet kapott, szóval kár bármin meglepődni.
Szintén a DC Comics kiadónak köszönhettük Captain Carrot karakterét, aki a Zoo Crew antropomorf állathősök vezetője volt. 1982-ben bukkant fel először a füzetekben, a későbbiekben pedig többször részese volt a kisebb-nagyobb képregényes eseményeknek. Nem is olyan régen, a 2008 és 2009 között futott Final Crisis sztoriban a többi nagy DC-s szuperhős oldalán próbálta megmenteni a multiverzumot, és nem is kell nagyobb bizonyíték arra, hogy Captain Carrot egy igazi A-listás hős, mint az a tény, hogy a multiverzum végül sikeresen megmenekült.
Nyulak a filmvásznon
Jöhetnek a mozik, első körben rögtön egy igazi klasszikus, a 2001-es Donnie Darko. Richard Kelly filmjében a címszereplő, vagyis Jake Gyllenhaal előtt időről időre megjelenik egy Frank nevezetű, torz nyúljelmezt viselő alak, aki kényszeríti a fiút, hogy megtegyen különböző dolgokat. Ennél többet most nem is mondanánk, a Donnie Darko egy remek mozi, amit mindenképpen érdemes pótolni, ha eddig esetleg kimaradt. Frank pedig előkelő helyet érdemelt a nyulas All-Star ligánkban.
Pszicho-thriller után most evezzünk kedélyesebb vizekre, és emlékezzünk megy egy nagyon szórakoztató vígjátékról, ami animációs téren is tudott újat mutatni a filmkészítőknek. Az 1988-as Roger nyúl a pácban ugyanis zseniálisan keverte az élőszereplős jeleneteket a rajzolt karakterekkel. Maga a koncepció is erre a kettősségre épült: a film világában a rajzfilmsztárok, avagy a "firkák" is valóban létező, értelmes lények, akiket ugyanúgy alkalmaznak Hollywoodban, mint a hús-vér színészeket (a klasszikus szinkronja szintén fergeteges volt, minden karakter még tökéletesebb lett a magyar hangokkal). Anno videojáték is készült belőle.
Filmes blokkunkat a világ legfélelmetesebb, legkegyetlenebb nyulával zárjuk le, akivel a Monty Python-féle 1975-ös Gyalog galopp végén ismerkedhettünk meg. Caerbannog gyilkos nyula, aki Artúr király több lovagját is hidegvérrel lemészárolta. Végül persze csak sikerült felülkerekedni rajta, de ehhez szükség volt az Antiochiai Szent Kézigránátra is. Minek is magyarázzuk, mindenki tudja.
Pixelesített nyuszik
Végezetül videojátékos kedvenceink közül is szeretnénk kiemelni párat. Mindenek előtt a C64-es korszak egyik gyöngyszeme, a Samurai Warrior: The Battles of Usagi Yojimbo érdemel pár szót, ami egy generációval ismertette és szerettette meg Mijamoto Uszagit. Az 1988-as oldalnézetes kalandjátékban annyi volt a feladatunk, hogy párviadalok során minden ellenséges banditát, nindzsát, állati ellenlábast eltegyünk láb alól kedvenc képregényes nyulunkat irányítva. A játék eredetileg egy jóval nagyobb, nyílt világú címként készült volna el, de a Commodore 64 hardveres limitációi ezt nem engedték, így jóval visszább kellett venni a tervekből.
Ha esetleg a The Battles of Usagi Yojimbo (és a Commodore 64 úgy általában) ki is maradt az életetekből, a Jazz Jackrabbit szériára azért valószínűleg még elég sokan emlékeztek. Az 1994-es első, és főleg az 1998-as második rész szinte mindenkinek a PC-jén ott csücsült, suli után pedig ezt pörgették vadul kicsik és nagyok. Jazz, a zöld nyúl egy végtelenül gonosz teknőc, Devan Shell ellen harcol ebben a 2D-s platformjátékban, rengeteg lövöldözés és ugrálás várt ránk, imádtuk!
Bármennyire is agyzsibbasztóan idegesítőek, nem szabad kihagyni a Ubisoft saját házi nyulait, a Raving Rabbids videojáték-sorozat lüke főhőseit sem. Először 2006-ban a Rayman széria egyik spin-offjában, a Rayman Raving Rabbidsben bukkantak fel, azóta pedig temérdek saját címet kaptak. Mostanában ráadásul már a Nintendóhoz járnak vendégségbe, hiszen a 2017-es Mario + Rabbids Kingdom Battle és az idén érkező Mario + Rabbids Sparks of Hope is Marióékkal eresztette, illetve ereszti össze a kerge Raving Rabbids nyulakat.
Végezetül, csak hogy érezzétek, nem áll tőlünk távol a magaskultúra és a kifinomult művészet, mutatunk még egy igazán minőségi nyulas videojátékot, amelynek címe máris megvett minket kilóra. Íme a Rabi-Ribi, nagyon szívesen!
A lista természetesen mint mindig, most is teljesen szabadon bővíthető. Nyugodtan dobjátok be lent, a kommentek között saját kedvenc nyulas videojátékaitokat, mozifilmjeiteket, sorozataitokat, vagy akár képregényeiteket is, a Playboy nyuszikat most hagyjuk, az már feláras.
