Derekasan bevallom, nem ápolok túlságosan közeli viszonyt a Monster Hunter franchise-zal, még a sokak által méltatott World alcímű felvonással sem. Ugyanakkor, hiszitek vagy sem, annyit én is el tudok mesélni róla, hogy ezekben a játékokban általában izgalmas tájakon kell szörnyekre vadászni. Persze sejtem, hogy egy ennél azért jóval mélyebb és tartalmasabb játéksorozatról volna itt szó.
Csakhogy Paul W.S. Anderson rendezőtől vártam a legkevésbé, hogy majd pont ő kísérjen végig kézen fogva, ha a Capcom alkotta fantasy világ egyszer filmváltozatot kap. No nem mintha végül így tett volna.
Anderson durván 25 éve készít játékadaptációkat, bár fontos leszögezni, hogy mindez az első Mortal Kombatben, valamint a Resident Evil többéves kisajtolásában merül ki, ami azért nem a legtutibb ajánlólevél. Mindenesetre ő a műfaj egyik legrégebbi motorosa. Már a 2002-es A Kaptár bemutatását követő évben megkérte a film főszereplője, Milla Jovovich kezét, hogy ezt pár év "se veled, se nélküled" jegyesség kövesse, 2009-ben pedig csak összeházasodjanak, és végül 2020-ban már harmadik gyermekük is meglássa a napvilágot.
Ha már Jovovich, az ő neve és a Kaptár-filmeké jóformán egybefonódott az elmúlt években. Nehéz is nem rögtön az utóbbiak által képviselt iskolára asszociálni a Monster Hunter - Szörnybirodalom láttán: Jovovich főhőse, Artemis alapvetően hasonlóan kontár körülmények között, néhol arcpirító dialógusokkal és könyökbökdösésekkel kísérve járja tovább a Kaptár-filmek által kiszabott utat, ami, bár papíron rászolgálna, összességében valahogy mégsem bosszantja fel még a kötekedni vágyó nézőt sem. Talán mert épp elég szörnyűséget látott mostanság a való életben is, nemhogy szörnyfilmekben.
Szóval olyan hű, de sokat most sem tudtam meg a Monster Hunter univerzumáról, csak a nyilvánvalót: hogy ez nem a mi világunk, hanem egy másik; hogy az földrajzilag nemigen sok-, inkább olyan két-háromszínű; hogy vannak benne morcos szörnyek; hogy azokat egyesek levadásszák; és hogy Will Ferrell sivatagi kalóznak állt (az nem Ron Perlman volt, higgyetek nekem).
Meg azt is, hogy ha Jovovich és csapata a Bravo osztag keresése közben egy homokviharon át idekeveredik, úgy itt is hátsókat rugdos, még ha most kicsivel nagyobbakat is.
Nem is igazán az alapanyagtól megörökölt külsőségek milyensége kedvteleníti el az egyszeri filmnézőt. Elvégre sosem tűnt úgy, hogy a Monster Hunter - Szörnybirodalmat keményvonalas adaptációként álmodták meg (a Capcom részt sem vett a gyártásában), és még ehhez képest is van benne böhöm nagy Rathalos, Diablos, meg más bestiák is, a játékokhoz valamelyeset hű(nek tűnő) jelmezek meg fegyverarzenál, némi csihi-puhi, de még macskalóz séf is (tudom, Palico a neve, még mielőtt máglyára vetnétek). Minden idők egyik legfeleslegesebb játékfeldolgozása csupán film felejtett el lenni, talán még látványfilm is, már ha ez meglep vagy zavar bárkit.
Alapfelütése még az átlagjáték mellékküldetéseinek szintjét sem üti meg, ahogy karakterei sem egy mezei NPC kidolgozottságát, lásd például a Tony Jaa játszotta Vadászt, aki, izé, tud vadászni, és úgy tűnik, a csoki is bejön neki. Üresebbek benne a járatok, mintha repülőre szállnánk egy pandémia alatt, a filmvégi zúzda pedig a legrosszabb, átvezetőkkel szétszabdalt bossfightokat idézi meg, míg maga a film is úgy zárul, mintha egy hangosan fújtató PS4 alapmodell fogta volna magát és kidobott volna az utolsó pályánál.
Noha a tavaly év végi kínai mozis premierkor volt némi felhördülés Jin Au-Yeung karakterének irtó kínos, régi rasszista mondókára utaló sora miatt, immáron azt is kinyesték a végleges változatból, így most már bátran kijelenthető, hogy a Monster Hunter - Szörnybirodalom jobbára ártalmatlan. Vagyis inkább jámbor teremtés, pontosabban nem a legélesebb kés, bocsánat, penge a fiókban.
Ha nem láttad, valójában akkor is láttad, ha pedig mégis láttad, akkor igazából mégsem láttál semmit.
Mindenesetre megígérem, törlesztem az adósságom, a rövidesen megjelenő Monster Hunter Rise-t én is ki fogom próbálni.
A Monster Hunter - Szörnybirodalom (Monster Hunter) már elérhető a külföldi digitális platformok kínálatában. Hazai mozipremierje tervben van, de a járványhelyzet miatt bemutatódátuma bizonytalan (legutóbb március 18-ra volt beütemezve).
