Pár éve a nagy hollywoodi stúdiók, pontosabban a mögöttük álló médiavállalatok szépen elkezdtek rendezkedni, hogy aztán mindegyikük úgy próbáljon nekimenni a piacvezető streamingszolgáltató, a Netflix teljhatalmának, illetve úgy kísérelje meg saját filmjei vagy sorozatai máshol kallódó streamingjogait is önálló katalógusba begyűjteni, mintha csak direkt időzítették volna egyszerre a támadást.
Nos, a köznyelv ezt a jelenséget streamingháborúnak hívja.
Nagyjából 2019-ben, a Disney+ elrajtolásával lépett új szintre, játékszabályokat pedig 2020-ban, a koronavírus-járvánnyal váltott, míg nyerteseket, veszteseket több ízben is kitermelt már magából. Az utóbbiaknál elég csak a 2020 áprilisában indult Quibire gondolni, ami a mobilkijelzőket kívánta bevetni saját, 10 perces, vertikális formában is fogyasztható tartalmaival, mondván, a rohanós mindennapokra ez pont ideális formátum lesz. Aztán beütött a COVID, így értelemszerűen nem volt igény az e fajta innovációra, a befektetők dollármilliárdjait bekebelező szolgáltatás pedig december 1-jén, tehát szűk nyolc hónap után le is húzta a rolót.
Persze akadnak sikertörténetek is, noha ezzel a kifejezéssel élni egy akkora monstrum esetében, mint amilyen mondjuk a Disney is, kicsit azért ironikus. Mindenesetre tény, hogy az elmúlt pár évben jól besűrűsödött a piac, hol jobban futó, hol azért neccesebb rajtot vevő szereplőkkel. Következzék tehát egy részletes háborús jelentés minden nagyobb streamingszolgáltatóról - azokról is, melyek rövidesen talán nálunk is elérhetők lesznek.
Netflix
Előfizetők száma: 203,7 millió
Hazai start: már elérhető
A piacvezető szolgáltatót szerintünk senkinek sem kell bemutatni, de ha mégis: az 1997-ben alapított cég eleinte postai DVD-értékesítéssel és kölcsönzéssel foglalkozott, hogy 2007-től a streamingbe, majd 2013-tól a saját gyártású tartalmakba is belekóstoljon, 2016-ban pedig hazánkba is hivatalosan megérkezzen - igaz, magyarul csak 2019 októberében tanult meg a felület.
Hogy mi minden csíphető el a katalógusban, azt napestig sorolhatnánk: elég csak végignézni 2021 fontosabb filmpremierjein (saját gyártású filmekből idén például minden hétre minimum egyet ígérnek), vagy az olyan, jelenleg is futó sorozatain, mint a Vaják, a Stranger Things vagy A korona. Masszív felhozatalából adódnak a ránézésre sűrűbb elkaszálások is, melyeket a szolgáltató javarészt egy-egy cím költség/nézettség arányát megvizsgálva szokott meglépni.
Tévés, konzolos vagy mobileszközös alkalmazásai hónapról hónapra fejlődnek, még ha ez elsőre nem is egyértelmű. A bőség zavara ellenére is relatíve kényelmesen használható a menü, előnyt és hátrányt pedig már csak azért is nehéz megfogalmazni vele kapcsolatban, mert hát valljuk be:
a nemrég a 200 millió előfizetőt is megugró szolgáltatás lényegében a piac alapvetése. Lehet szeretni vagy utálni, de a Netflix a legismertebb név, sokaknak konkrétan szinonimaként szolgál arra, hogy "streaming".
Amióta a mi nyelvünkön is beszél a platform, illetve annak közel végtelen mennyiségű tartalma, a magyarra állított profilokon immáron csak a magyar hanggal vagy felirattal rendelkező címek bukkannak fel, tehát ha minden tartalmat listáztatni szeretnénk, érdemes vagy csak angolul, vagy esetleg külön magyar, külön angol nyelvű profillal használni előfizetésünket.
Itthon e pillanatban 2490 és 3990 forint között érhető el egy hónapra, a magasabb árért bizonyos tartalmak akár 4K-ban, egyes hazai üzletekben kapható ajándékkártyákkal pedig akár a bankkártyás fizetést is megkerülhetjük, már ha ez valakinek mérvadó. Próbahónap régen még volt, most viszont nincs.
Disney+
Előfizetők száma: 86,8 millió
Hazai start: 2021(?)
A Disney 2019 novemberében elrajtolt szolgáltatása első körben az USA-ban, Kanadában és Hollandiában volt elérhető hivatalosan, ma pedig már több tucatnyi országban streamelhetők a világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari vállalatának (és felvásárolt stúdióinak) klasszikusai, sőt, exkluzív gyártásai is. Tavaly decemberben több mint 86 millió előfizetőt jelentettek le, tehát mindenképpen a Disney+ a Netflix legdinamikusabban növekvő riválisa.
A platform nemcsak neve miatt, de felületére ránézve sem tagadhatja le, hogy ízig-vérig áthatja a Disney-varázs: a klasszikus karaktereket ábrázoló avatároktól kezdve családbarát címeiig a 4K-ra is képes szolgáltatót egyértelműen az egeres cég kultusza viszi el a hátán, no meg persze az elmúlt bő évtizedben bekebelezett stúdiói és franchise-ai is.
Főleg ez utóbbiak teszik ki, pontosabban fogják kitenni az újdonságok javát: a Disney az elmúlt időszakban tonnányi Star Wars- és Marvel-sorozatot jelentett be (de említhetnénk a Pixar kultikus meséinek sorozatbéli folytatásait és vadhajtásait is), ezzel a Disney+-t megtéve ezen univerzumok főhadiszállásává. Mondjuk nagyobb dobásként egyelőre csak a WandaVision és a The Mandalorian lelhető fel rajta (no meg persze az elmúlt évek legnagyobb musicalattrakciója, a Hamilton), de csak idén további öt Marvel Moziverzum-beli sorozat is várható.
Ingyenes időszak immáron a Disney+-on sincs, így hát havi 6,99 dollárt vagy eurót, esetleg évi 69,99 dollárt vagy eurót kell kiperkálni érte. Áremelés márciusra várható, 7,99-re, illetve 79,99-re fog felugrani az előfizetési díj. A mozik bezárása óta bizonyos, nagy vászonra szánt premiereket különdíjért, tehát a havidíjon felül tesznek itt elérhetővé, jellemzően 30 dollár/euró körüli összegért. Erre a sorsa jutott tavaly a Mulan, idén pedig a Raya és az utolsó sárkány fog - sőt, a Lelki ismereteket karácsonykor extra költség nélkül kapták meg az előfizetők.
Tavaly decemberben a Disney azt ígérte, hogy 2021-ben többek közt Kelet-Európában is terjeszkedni fognak, ezzel talán egy idei hazai startot is megpedzegetve. Azért megosztanánk veletek egy sunyi trükköt: saját e-mail címre, külföldön élő ismerőssel, olyan országból regisztrálva, ahol elérhető a Disney+, Revoluttal, de inkább ugyanazon országban kibocsátott, dombornyomott kártyával mi is csináltathatunk saját profilt, így böngészőből, VPN használata nélkül mi magunk is bejelentkezhetünk és használhatjuk a szolgáltatót.
A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozz tovább!
