A vadon hercegnője (Princess Mononoke), a Studio Ghibli egyik legmeghatározóbb alkotása, több generáció számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A film nyers brutalitása nem csupán egy epikus történetet mesél el, hanem mély társadalmi és környezetvédelmi üzenetet is hordoz: az emberiség, a természet és az iparosodás közötti örökös küzdelmet. Ez a téma ma is aktuálisabb, mint valaha - különösen egy olyan időszakban, amikor az AI-technológia egyre nagyobb hatást gyakorol a művészeti világra.
A vadon hercegnője nemrégiben IMAX-verzióban tért vissza a mozikba, mindössze 330 amerikai moziban, és így is figyelemre méltó 1,2 millió dolláros nyitónapot produkált. Az időzítés különösen érdekes, hiszen a vetítéssorozat egy AI-generált Ghibli-stílusú képek körüli botrány közepette zajlik.
A vitát az váltotta ki, hogy az OpenAI egyik frissítése lehetővé tette a felhasználók számára, hogy képeket töltsenek fel, majd azokat Hayao Miyazaki és a Studio Ghibli jellegzetes stílusában módosítsák. Ez azonban hatalmas visszatetszést keltett mind a rajongók, mind a művészeti közösség körében, mivel sokan az emberi alkotók munkájának ellopásaként értelmezik az AI által generált képeket.
Bár az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman lelkesen promotálja az ilyen ""ghibliesített" képeket, A vadon hercegnője IMAX-sikerének fényében úgy tűnik, a közönség inkább az eredeti, emberi művészek által alkotott munkákat részesíti előnyben. Nem ez az első alkalom, hogy a Ghibli szembehelyezkedik a generatív AI-technológiával. Egy 2016-os NHK-dokumentumfilmben Hayao Miyazakinak bemutattak egy AI által generált animációt, amelyet a fejlesztői csapat egy újfajta mozgásalkotási kísérletnek szánt. Az animáció azonban mélyen felháborította a legendás rendezőt. Miyazaki akkor így reagált:
"Teljesen undorodom. Ha valóban rémisztő dolgokat akartok alkotni, csak tessék. Én soha nem kívánnám ezt a technológiát a munkáimban használni. Úgy érzem, ez sértés az élet ellen."
Amikor a fejlesztők próbálták enyhíteni a helyzetet azzal, hogy ez csak egy kísérleti projekt, Miyazaki egy még keményebb mondattal zárta le a beszélgetést:
"Úgy érzem, látom a világvégét közeledni. Az emberek elvesztik a hitüket önmagukban."
A vadon hercegnője újbóli sikere világosan megmutatja, hogy a közönség még mindig az emberi kéz által alkotott, érzelmekkel és gondolatisággal átitatott műveket keresi. Az AI-generált képek lehetnek lenyűgözőek, de nem helyettesíthetik azt a kreativitást, szenvedélyt és művészi elhivatottságot, amit olyan mesterek, mint Miyazaki, évtizedek alatt építettek fel. A Studio Ghibli időtálló üzenete most talán fontosabb, mint valaha: a technológia fejlődhet, de a valódi művészet mindig emberi marad.
