Egyáltalán nincs könnyű helyzetben a Marvel és a mögötte álló Disney sem. Hiába tekinthettünk eddig sikertörténetként a Disney+-ra, ami alig két év alatt több mint 100 millió előfizetőt tudhatott magáénak, és jött fel a Netflix nyakára, elfoglalva a nagyon szépen csillogó ezüstérmes pozíciót a streamingpiacon, a 2023-as év cseppet sem indult jól nekik. Idéntől fogva ugyanis az eddig csak gyarapodó Disney+ előfizetői száma csökkenni kezdett, 2023 második és harmadik negyedéve között összesen 11 millió előfizetőt veszítettek el világszinten. Mindeközben a Marvel szekere sem megy jól, az MCU negyedik és ötödik fázisa csak botladozik, nem lehet tehát már biztosan fogadni arra, hogy pont a Marvel sorozatok húzzák ki a pácból a Disney+-t.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mennyire imádta mindenki azt a Loki sorozatot, ami visszahozta nekünk Tom Hiddleston közönségkedvenc karakterét - tőle ugyebár még a Bosszúállók: Végtelen háború elején kellett elbúcsúznunk, de a Végjáték eseményeinek hála megkavarodott az idővonal, és új kalandokra indult egy másik Loki variáns is. Ő lett az MCU-s sorozat főszereplője, és gyakorlatilag a Marvel multiverzumának beindítója is. A Loki sorozat második évada csak október 6-án érkezik meg a Disney+-ra, nekünk viszont lehetőségünk nyílt rá, hogy már most meséljünk nektek majdnem az egész szezonról, ugyanis premier előtti hozzáférést kaptunk a hatrészes második évad összesen négy epizódjához. Ez a kritika most erről a négy részről fog szólni, de nagyon fontos, hogy teljesen elkerüljük a spoilereket, nem mondunk többet annál, mint amit már az előzetesek is megmutattak.
Kusza idővonal, egységesen remek színészek
Az első évad fináléját követően Loki még a korábbiaknál is furább helyzetben találja magát a Téridő Variancia Alapítvány, vagyis a TVA központjában. Az idővonal megbolondul, millió és egy új vonal, új realitás kezdett el leágazni róla, mindeközben pedig kataklizmikus események fenyegetik úgy nagyjából a létezést magát. Lokinak és persze az Owen Wilson által alakított Mobius M. Mobiusnak valahogy csak helyre kéne hoznia a dolgokat, nem ártana megtalálni a megint eltűnt Slyvie-t, aki ugyebár Loki női verziója, és a bonyodalmak még csak itt kezdődnek.
A második szezonnak drasztikusan más a felépítése, mint az első felvonásnak volt. Ezúttal már nem csak a sötétben tapogatózunk, mint az első részekben Loki, aki maga sem értette, hová csöppent és mit akar tőle a TVA. Világos a cél, ki van jelölve az odáig elvezető út, és annak mentén végre nem csak nagy revelációkat lehet durrogtatni, hanem jöhetnek tényleges, izgalmas fordulatok is, melyekből nem kevés jutott az első négy részre. Nagyon lassan tisztul csak ki az is, hogy ki barát, ki ellenség, ki akarja segíteni az ügyet és ki az, aki inkább elgáncsolná az egészet. És mindebben az a legjobb, hogy ez messze nem csak Hiddleston, Wilson vagy épp a Slyvie szerepében újrázó Sophia Di Martino érdeme. A Loki második évadában ugyanis a mellékszereplők kifejezetten erősek lettek.
Ravonna Renslayer sokkal fontosabb karakter, mint az első részben volt, Gugu Mbatha-Raw pedig remekül hozza a TVA egykori bírájának személyiségbeli változásait. Megvannak a maga pillanatai a Eugene Cordero által eljátszott Casey-nek és Wunmi Mosaku B-15-ös vadászának is, de a legjobb ötlet a Ke Huy Quan által alakított Ouroboros, avagy OB behozatala volt. OB egy végtelenül különc figura, akit az Indiana Jones és a végzet templomában 13 évesen debütált Ke Huy Quan tökéletesen formált meg. A színészt egyáltalán nem véletlenül jutalmaztak Oscarral a Minden, mindenhol, mindenkorban nyújtott teljesítményéért, és most is keményen odatette magát.
Mi az eredeti, angol nyelvű verziót láthattunk, így Percike, avagy Miss Minutes nem Haffner Anikó, hanem Tara Strong hangján szólalt meg. Strong egészen elképesztő filmográfiát tudhat magáénak animációs szériák szinkronszerepeinek garmadájával feltöltve, és most megint bizonyította, hogy nem csak az Én kicsi pónim: Varázslatos barátság sorozatban volt remek Twilight Sparkle, hanem bizony ő a tökéletes Percike is. Az a Percike, aki első ránézésre egy cuki kis animált karakter, ugyanakkor elég számára pár pillanat, és képes az ember ereiben megfagyasztani a vért. Nem gondoltuk volna, hogy konkrétan rettegni fogunk egy rajzolt órától, de Strong ezt simán összehozta, ami nem kis teljesítmény.
Kang, a sokadik hódító
Szó esett már róla, hogy nincs a legkönnyebb helyzetben a Marvel, Jonathan Majors pedig épp azzal nehezíti mindezt, hogy már megint óriásit játszik. Ő alakította ugyebár Kang, a hódító egyik verzióját, név szerint a "Megmaradót" a Loki első évadában, és egy másik Kang variánst A Hangya és a Darázs: Kvantumániában, most pedig egy Victor Timely nevezetű verziót kellett eljátszania. Victor Timely teljesen más karakter, mint a korábban megismert Kangok: félénk, bizonytalan, dadog és egyáltalán nem gonosz. Majors pedig harmadszorra bújik Kang bőrébe úgy, hogy az előző kettőtől teljesen eltérő személyiséget kell prezentálnia, és lássatok csodát, ez is remekül áll neki. Egy kivételesen tehetséges színészről van szó, és itt jön a gond: Majors magánéleti botrányai miatt valószínűleg sokan szívesebben látnák már őt a franchise-on kívül, egy ilyen zsenit viszont nem lehet elengedni. Okkal építették rá az MCU teljes jövőjét, menet közben pedig már lehetetlen lenne félrerántani a kormányt - sőt, a néző érdeke, hogy ne tegyen így a Marvel.
Majorst körbe dicsértük már épp eléggé, de persze azért ki kell térni magára Tom Hiddlestonre is, aki számára továbbra is örömjátéknak tekinthető ez a szerep. Hiddleston gyakorlatilag maga Loki, úgy égett rá ez a karakter, mint mondjuk Wolverine Hugh Jackmanre, vagy mondjuk Deadpool Ryan Reynoldsra, elképzelhetetlen lenne, hogy ne ő legyen a csínytevések istene - bármennyire is paradox ez egy olyan sorozatban, ahol már nem kevés olyan Loki variánst láttunk, akit nem ő alakított. Remek döntés volt anno, hogy nem Thor szerepét osztotta rá a Marvel, hiába jelentkezett eredetileg arra.
Ahogy filmes fronton óriási szükség volt A galaxis őrzői: 3. részre, melynek köszönhetően hosszú idő után végre egy tényleg nagyon jó Marvel-mozit kaptunk, úgy a tévésorozatok terén igazi megváltás lehet az MCU-nak a Loki második évada. A Holdlovagnak, a Ms. Marvelnek és az Amazon: Ügyvédnek megvolt a a maguk közönsége, de egyik sorozat sem aratott osztatlan siker, majd idén jött a Titkos invázió, ami minden szempontból bukásként könyvelhető el. És ezen a ponton kapjuk meg azt a Lokit, mi ugyan nem találja fel újra az MCU-t, nem kísérletezik a zsánerekkel, de piszok jól van írva, fordulatos a cselekménye, és olyan párbeszédekkel operál, amik nem nézik óvodásnak a tévénézőt. Nem kell azért egy Star Wars: Andorra gondolni - bár az ottani dialógusokért is sokan rajongtak - , annyira nem billen át a mérleg. Mondjuk így legalább nem lesz megosztó a Loki folytatása. Mindenesetre nem árt, ha az ember nagyon figyel a dialógusokra, ez messze nem az a sorozat, ahol belefér egy kis telefonnyomkodás is a részek nézése közben.
A Marvel fejesei is érzik, hogy a tömeggyártás és a feszített tempó a minőség rovására megy, nem véletlenül szórták jobban szét a naptárban a még bemutatásra váró sorozatokat. Jelen állás szerint nem is érkezik idén több élőszereplős produkció, egyedül a Mi lenne, ha...? animációs sorozat második évada fut be valamikor december folyamán. Ezt követően az Echo már csak 2024 januárjában jön, majd elvileg jövőre érkezik még az Ironheart és a Daredevil: Born Again, a többi tervezett széria viszont még messzebb van. Ez viszont egyáltalán nem gond, láttuk, mivel jár, ha ontja magából az új sorozatokat a Marvel Studios. Ha viszont a lassabb tempó több olyan szériát eredményez, mint a Loki, akkor valószínűleg senkinek sem lesz gondja az alacsonyabb fordulatszámmal.
Ehhez csak jó írók és rendezők, egy épkézláb sztori és egy ügyes színészgárda kell, no meg persze az, hogy senkit se csapkodjanak korbáccsal azért, hogy minden körülmények között meglegyen az évenkénti X bemutató. Még a CGI-részleget sem, akikre egyébként most nem lehet különösebb panasz, a díszletterezőkre és a jelmezekért felelős munkatársakra pedig kifejezetten büszke lehet a Marvel. A Loki második évada nemcsak jó, de jól is néz ki. Kíváncsian várjuk az utolsó két részt is, mert a negyedik epizód végén egy olyan pillanatban vágták el a sztorit, hogy már most a falat kaparjuk az izgalomtól.
