A nemrég debütált mozifilm hatására készíthette el a feldolgozást egy lengyel kütyümágus, aki retró hardverek működési zajait használja hangszerként.

Egy lengyel srác nem dob ki egyetlen használt merevelemezt, floppy meghajtót vagy szkennert sem, sőt még gyűjti is őket, nem akármilyen célra. Zenés videóajánlónk következik.

A PC World szerint fotósnak lenni nagyon jó dolog, most például egyetlen fotóval is lehet Fuji XP 150 kamerát, Olympus 7010 fényképezőgépet, Epson L800 fotonyomtatót, vagy éppen ION FILM2SD film és diaszkennert kiérdemelni. Nem rossz, ugye?

Újabb szenzációs találmány piaci érdekeltségű megjelenéséről számolhatunk be. A Planon nevű cég bemutatta vadiúj találmányát, a tollméretű szkennert. Mi ebben a jó? Példának okáért olvasunk egy magazint vagy könyvet, amelyből szükségünk lenne néhány oldalra későbbre. A lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen: ha le kellene másolnunk a könyvtárból egy anyagot, ha neadjisten "lopni" szeretnénk egy szöveget, képet valaki asztaláról, míg egy pillanatra kimegy a szobából... Bizony, képet, ugyanis a DocuPen RC800 színesben is tud szkennelni, méghozzá akár fotókat is. A készülék szabványos USB porton keresztül csatlakoztatható, így bárhol hozzáférhető a tartalom.

A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.