Amennyiben egy társasjáték 8.1-es pontszámmal büszkélkedhet a boardgamegeek.com-on, sejteni lehet, hogy megvásárlásával elég valószínű, nem nyúlunk komolyabban mellé. A Dwellings of Eldervale, avagy a magyar kiadás szerint Hajdanvölgy mítosza esetében viszont az a millió és egy éve elő nem fordult eset állt elő, hogy a próbajátékunkat követő másnap azonnal leültünk, és nyomtunk vele még egy, alsó hangon három órás kört. Igen, ennyire jó a játék, melynek kapcsán egyedül azon kell gondolkodni, milyen sorrendben is kezdjük el dicsérgeti az erényeit.
Luke Laurie játéka többféle stílust vegyít nagyon ügyesen. Van itt területfoglalás és munkáslehelyezés, harc a pajtások és a szörnyek ellen, tablóépítés, kártyahúzogatás, és akkor még a pontjelző táblán helyet kapó elementális szintekről, dicsőségsávról, és varázsgömbért beváltható extra jutalmakról nem is beszéltünk. De kezdjük az elején.
Tökéletes helykihasználás
Rögvest a Hajdanvölgy mítosza dobozának felbontása után éri az embert az első kellemes meglepetés. A méretes ládikó ugyanis bőségesen meg van pakolva tárolókkal, és az inzertek olyan tökéletesen passzolnak egymáshoz, hogy az embernek tényleg a könnye kicsordul az örömében. Először és utoljára akkor fogunk találkozna a különféle elemeket rejtő műanyagzacskókkal, amikor kibontjuk a játékot, utána ugyanis meglesz mindennek a pontos helye. Egyrészt van a játékban nyolc szín, színenként két frakció, tehát összesen 16 választható nép. Minden színnek van egy saját tárolódoboza, itt őrizhetjük a hozzá kapcsolódó összes figurát, dobókockát, illetve pár alap nyersanyagot. Ezeket a szürke tárolókat az adott szín kétoldalú frakciókártyája fedi le, ez lesz gyakorlatilag a kompakt kis dobozka teteje. Ugyanígy ki van alakítva a kalandkártyák (róluk később esik szó), varázskártyák, és nyersanyagok doboza, nem fog kelleni kisbögre, vagy bármi más hasonló, hogy játék közben elszeparálva, de kézreállóan ott legyen mellettünk minden.
Nem elég, hogy a Hajdanvölgy mítosza doboza minden komponensnek hibátlanul kellő helyet biztosít, még a két külön megvásárolható kiegészítőnek is ott van jó előre a helye (helyettesítő dobozok vannak alapból berakva), szóval ha ezekre is beruházunk, akkor is el fog férni az egész játék egyetlen dobozban. Tanítani kéne ezt a fajta felhasználóbarát kivitelezést, tényleg le a kalappal a készítők előtt.
A már említett frakciókhoz tartoznak hatszögletű pályaelemek, ezekből és pár specifikus, extra helyszínből áll össze maga a pálya, amit aztán természetesen újabb helyszínlapkák lehelyezésével bővíteni is tudunk. Két alapvető mechanikára épül az egész játék: egységeket helyeztünk le, így birtokba vesszük az adott területet, és megszerezzük az ott tárolt nyersanyagokat, vagy adott esetben harcolunk az ott tanyázó más egységekkel és szörnyetegekkel. Ennél jóval izgalmasabb a figurák visszahívása, a megszerzett kalandkártyákból felépített tablónkon ugyanis ekkor rakhatjuk be őket az üres helyekre, így aktiválva az adott kártyák képességeit - ezekkel további nyersanyagokat zsebelhetünk be, építkezhetünk, új egységeket szedhetünk ki a tárolónkból, hogy később őket is használni tudjuk, és így tovább, értelemszerűen a kalandkártyák egy halom extra kunsztot biztosítanak.
Okosan ki van találva az összes mechanika, a kártyahúzás, a kézben tárolt varázskártyák rendszere, a nyert harcok után bezsákolható dicsőségpontok, valamint az elementális szintek fejlesztése is - utóbbira hatással vannak a házépítések (magyarul milyen frakció helyszínén húzzuk fel a viskónkat) és a megvásárolt kalandkártyák. Apropó házépítés: végtelenül ötletes megoldás, hogy az alap munkásunkat kell házzá alakítani, ez pedig úgy történik, hogy egy műanyag háztető húzunk a fejére őkelmének.
A kockák csatája
Természetéből adódóan a szerencsefaktor fontos része lesz a játéknak a kártyahúzáson túl is. A csaták ugyanis kockadobással dőlnek el. A munkás és a varázsló egy, a harcos két, míg a sárkányunk három kockával dob, a szörnyek pedig néggyel vagy öttel. A dobott értéket nem összeadni kell, hanem csak a legmagasabb szám számít, ha tehát mondjuk csak egyvalaki dobott hatost, akkor ő diadalmaskodik, mindenki másnak irány az alvilág. A csatába be is lehet csatlakozni szomszédos mezőkről, az egyes frakciók extra különleges képességei pedig még ezer és egy módon megkeverhetik az összecsapásokat - ahogy a játék összes többi aspektusát is.
Épp a sok különböző frakció (ne feledjük, 16 választható nép létezik) garantálni, hogy nagyon sokszor kedvünk legyen újra elővenni a játékot, melyben az igazi izgalmak a végjátékban jönnek, a végső pontszámolásnál fog eldőlni minden. És itt domborodik ki az, hogy a Hajdanvölgy mítoszában nagyon sok győztes taktika létezik. Oké, a házépítés alapvetően is létfontosságú, már az épület felhúzásáért is sok pontot kapunk (ha jó helyen van), de az utolsó kört követően ismét pontok járnak értük, ahogy a kalandkártyákért, elementális szintekért is. Minden mindennel összefügg, és az teljesen bizonyos, hogy nem fogunk tudni a játék összes aspektusában diadalmaskodni, így össze kell válogatni azt a párat, amikkel tényleg foglalkozni szeretnénk. Ez mind egy jó stratégiai játék ismérve.
Olcsónak semmiképp sem mondható a Hajdanvölgy mítosza, viszont ilyen komplexitású játékokat mégis ritkán találunk ilyen árkategóriában. Ennek az az oka, hogy két (minikiegészítő) figurát eltekintve az összes szörny kartonpapír verzióban lapul a dobozban. Ha tényleges minifigurákat szeretnénk belőlük, akkor külön megvehetjük a kiegészítőt. Több tízezer forinttal drágább lenne minden bizonnyal az alapjáték, ha nem így döntenek a készítők, így ezt a megoldást is érdemes megdicsérni.
Hiába tűnik elsőre talán bonyolultnak a Hajdanvölgy mítosza, igazából a logikusan felépített és összefűzött mechanikák nagyon könnyen és gyorsan tanulhatók, így iskolás gyerekekkel is gond nélkül le lehet ülni elé.
Hajdanvölgy mítosza
- Eredeti cím: Dwellings of Eldervale
- Tervező: Luke Laurie
- Grafika: Merilliza Chan, Sergio Chaves, Anton Fadeev, Leesha Hannigan, Irina Kuzmina, Nathanael Mortensen, Sasha Radivojevic, Sam Turner, Brian Valeza, Frank Wade
- Eredeti kiadó: Breaking Games
- Magyar kiadó: Reflexshop
- Játékosszám: 1-5 fő
- Korhatár: 14+
- Időtartam: 150 perc
