A Symantec sikassztással, lopással és szerződésszegéssel vádolja a Microsoftot, a Windows Vista fejlesztésével kapcsolatban. Ezért előbbi csütörtökön fordult a bírósághoz, lévén szerintük a világ legnagyobb szoftvergyárosa saját technológiájuk sokaságát építette a Vistába, továbbá megszegett egy szerződést a Veritassal (a Symantec tulajdonában álló cég). További részleteket itt olvashattok.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) szerint a legális úton vásárolt audió lemezek saját felhasználású másolata is törvényellenes. Ez alapján még például az amerikai elnök, George Bush is perbe fogható. Nemrég számoltunk be arról, hogy a Beatles együttes lemezkiadójának jogutódja beperelte az Apple Computert az Apple név zenei disztribúcióhoz való felhasználása miatt. Ez nem először fordult elő, ám úgy tűnik, ismét sikerült megállapodniuk, hamarosan ugyanis újradigitalizálják az összes zenei anyagot, hogy aztán azt online zenei kereskedelembe bocsáthassák. Jelenleg azonban a Beatles-számok digitális és legális letöltése nem megengedett. Az újabb botrányt a RIAA robbantotta ki, miután George Bush egy interjú előtti beszélgetésben elmondta riporterének, hogy saját iPod médialejátszóján milyen dalokat tárol. Köztük volt például a Beatles is, ami a fentiek alapján csak úgy lehetséges, ha saját, legális úton beszerzett audió lemezeiről másolta át a készülékre a számokat mp3 formátumban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy járható út - a RIAA szerint azonban ez is illegális. "Annak ellenére, hogy a másolatkészítésre általában megadják a lemezkiadók az engedélyt, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másolatot valóban használhatjuk is, különösen, ha erre konkrétan nem tér ki az engedély." Ez a kijelentés azonban azért váltott ki felháborodást több jogi szervezet képviselőjéből is, mivel egy tavalyi MGM kontra Grokster bírósági tárgyalás során a bíró azt állapította meg, hogy a legális úton szerzett audió lemezeken lévő adatokat szabadon másolhatjuk, ha azt később kizárólag saját eszközeinket használjuk fel. A RIAA legújabb megállapítása értelmében azonban minden egyes lemezmásolás előtt engedélyt kellene kérnünk a kiadótól. Úgy tűnik, egy újabb jogi botrány küszöbén állunk...

Egy malajziai férfit majdnem megütött a guta, amikor egy 218 billió (!) dolláros telefonszámlát kapott kézhez azzal a felszólítással, hogy azt tíz napon belül fizesse meg. Yahaya Wahab egy helyi újságnak elmondta, hogy kiköttette édesapja telefonvonalát annak halála után, majd be is fizette ennek 23 dolláros díját. Ám ezt követően a Telekom Malaysia egy 218 billió dollárról szóló számlát juttatott el az úrnak, tíz napos befizetési határidővel. Ekkor még nem volt tisztázott, hogy a kiállított számla egy súlyos félreértés eredménye, vagy pedig illegális telefonhasználat következménye. „Ha a vállalat valóban képes élni a levélben írt jogi úton történő pénzbehajtással, én állok elébe. Sőt, alig várom.” – mondta. Az újabb csapást pár napja érkezett behajtólevél felnyitása okozta, abban ugyanis már a késedelmi kamatokkal megnövelt összeg szerepelt. A kormány tulajdonában álló Telekom Malaysia az ország legnagyobb telekommunikációs vállalata. A szóvivő a sajtó kérdéseire nem reagált, mondván, nem ő az illetékes, és azt sem árulhatja el, ki tudna nyilatkozni. Sőt, egyáltalán semmit nem mondott el. Az azonban sejthető, hogy ha bírósági tárgyalásra kerül sor, az ügyet elvetik – ekkora telefonszámlát a világ összes előfizetője nem képes generálni ennyi idő alatt.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetsége (IFPI) szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bírósági perek újabb hullámát indította el a héten Európában. Így már összesen közel kétezerre növekedett az öreg kontinensen benyújtott keresetek száma. Ezúttal is azon internetes felhasználók ellen lépnek fel, akik illegálisan osztották meg saját zenei állományaikat egymással. Ám a pénzbüntetés mellett már komolyabb lépésekre is elszánták magukat. A helyi Internet szolgáltatókat bírósági erőkkel arra kényszerítik, hogy megszüntessék a vádlottak internetes kapcsolatát. Ezt Franciaországban mintegy 130 esetben sikeresen végre is hajtották, de például Dániában is engedélyt adott a bíróság az IFPI képviselői számára, hogy bármikor hasonló beavatkozással éljenek, ha bebizonyosodik a bűncselekmény elkövetése. A Szövetség egyébként egy automatikus keresőrendszert használ, hogy megtalálja a feltöltött fájlok forrás IP címét. "A folyamat mindaddig anonim, amíg az Internet szolgáltató meg nem adja a felhasználó adatait." - mondta Alex Jacob, az IFPI szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs demográfiai összefüggés a benyújtott keresetek esetében. "Kizárólag a le-, vagy feltöltött fájlok mennyisége a mérvadó. A perbe fogott felhasználók extrém mennyiségű, akár több százezer zenei állományt osztottak meg az interneten. Információink szerint ráadásul hosszú ideje foglalkoznak ezzel." Az új kereseteket Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Izlandon, Olaszországban, Svédországban, Svjácban, és most először Portugáliában, Európán kívül pedig Hong Kongban nyújtották be. Jacob figyelmeztetett mindenkit, hogy augusztus végén vagy szeptember elején újabb átfogó hadjáratra számíthatnak a fájlmegosztók. Az IFPI hasonló megmozdulásainak kezdete óta eddig összesen 5500 felhasználót pereltek be 18 országban. Ezek egy része még nincs lezárva, ám átlagosan a megnyert ügyekért egyenként 3200 dollárt zsebeltek be.

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

Az Európai Bizottság kifejezte tröszt iránti aggodalmait a Microsoft új operációs rendszerével, a Windows Vistával kapcsolatban. "Biztosak vagyunk abban, hogy a Windows Vista olyan szoftver elemeket is tartalmaz, amik külön is elérhetőek, akár a Microsoft, akár más vállalatok kínálatában." - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. "Emellett sajnos nem rendelkezünk azokkal a technikai információkkal sem, amelyekre a versenytársaknak lenne szüksége ahhoz, hogy saját szoftvereiket a Vistával kompatíbilis módon alkothassák meg." A Microsoft vezető európai ügyvéde, Horacio Guttierez egy telefoninterjúban elmondta, hogy olyan funkciók hozzáadása a Vistához, amelyeket a Bizottság kifogásol, azért szükségesek, hogy kielégíthessék a vásárlói igényeket. "Tudom, hogy sokkal biztonságosabb rendszert szeretnének kapni." - mondta. Még 2004-ben a Bizottság hasonló trösztellenes pert indított a Microsoft ellen - akkor a Windows Media Player médialejátszó program Windows operációs rendszerhez történő mellékelése miatt. A bíróság a Microsoftot bűnösnek találta. További gondokat okozott, hogy sikerült rábizonyítani, hogy a rivális szerver szoftverek sem tudnak megfelelően együttműködni Windows számítógépekkel. A mostani aggodalmak kirobbanásának oka a különböző biztonsági funkciók és keresési funkciók, valamint egy digitális jogvédelmi program, illetve egy olyan szoftver, amely olyan javított dokumentum formátumot képes előállítani, ami nagyon hasonló az Adobe által használt PDF-hez (portable document format). A szóvivő hozzátette, hogy a fentiek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép-gyártók és a felhasználók nem kapják meg a lehetőséget arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, amilyet szeretnének. A vállalat ügyvédje azonban erre azt felelte, "arra kényszeríteni minket, hogy Vistát a Microsoft Defender nélkül adjuk ki, olyan lenne, mintha a BMW-nek légzsák nélküli autókat kellene értékesítenie. Felelősséggel tartozunk vásárlóink iránt, hogy azok teljes biztonsággal használhassák termékeinket." "A Micrososft a biztonságos otthoni számítógépezés jegyében készítette a Vistát, annak figyelembevételével, hogy a lehetőségeket más vállalatok is kihasználhassák. A felhasználók teljesen ingyen igénybe vehetik versenytársaink szoftvereit is." - szólt a kiadott közlemény. Elmondták továbbá, hogy a Microsoft a külső partnerek és versenytársak bevonásával tervezte az új operációs rendszert, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson számukra az együttműködésre. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy hivatalos nyomozás még nem kezdődött az ügyben, de amint bizonyos források megerősítik a gyanút, és bebizonyosodik, hogy a Vista megsértette az európai versenytörvényeket. A jelenlegi helyzetről levélben tájékoztatták a Microsoft elnök-vezérigazgatóját, Steve Ballmert. A vállalat az elkövetkezendő két nap során tárgyalásokat folytat a Bizottsággal. Guttierez ügyvéd szerint ennek során igyekeznek majd "bebizonyítani", hogy az aggodalmak teljesen alaptalanok, és nincs szükség jogi útra terelni a vitát. Ha azonban ez nem sikerül, úgy a Microsoft napi 2 millió eurós büntetés fizetésére számíthat.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

Bírósági döntés alapján az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) nem kutathatja át akárkinek a merevlemezét illegális zenei tartalom után. Tanya Andersont, egy kilenc éves kislányát egyedül nevelő anyát azzal vádoltak, hogy illegálisan osztja meg zenei állományait, és a RIAA ezért pert indított szerzői jogok megsértése címén. Hogy ártatlanságát bizonyítsa, az asszony kész lett volna arra, hogy bizonyos körülmények között átnézhessék a merevlemezt. A szövetség bírósági végzést akart erről, de nem túl nagy meglepetésre Anderson ezt visszautasította, ahogy Donald Ashmanskas bíró is, aki a RIAA-t arra utasította, hogy béreljen fel egy szakértőt, aki majd átvizsgálja a merevlemezt, felügyelet mellett. "Örülök, hogy a bíró végülis nekünk adott igazat, és bebizonyíthatom, hogy ártatlan vagyok abban, amivel vádolnak. Nincs szükségem arra, hogy lássák a személyes dolgaimat, adó információkat, személyes képeket stb, ez az én privát szférám, és senkinek semmi köze nincs hozzá", mondja Anderson. Az asszony jelenleg perli a RIAA-t egy úgy nevezett RICO (zsaroló és korrupt szervezet) jogcímen.

A kínai hatóságok tíz évnyi börtönbüntetéssel sújtottak egy internetezőt, amiért az kormányellenes cikket írt egy weboldalon. Az emberjogi képviseletek azonnal ráharaptak a témára. Ren Zhiyuan, egy Shandong tartományban dolgozó gimnáziumi tanár a napokban kapta kézhez a bírósági végzést - a vád "az állami hatalom megsértése" volt. A Human Rights in China (HRIC) kínai emberjogi szervezet értesülései szerint az urat még 2005. május 10-én tartóztatták le. A kérdéses cikket "Az út a Demokrácia felé" címmel írta, s olyan kijelentéseket tett benne, melyek szerint a népnek joga van erőszakosan megdönteni egy zsarnoki kormányt. A vád kiterjedt továbbá egy állítólagos Szárazföldi Demokráciai Élvonal névvel illetett kormányellenes csoport megszervezésére is. A bírósági tárgyaláson Ren ártatlannak vallotta magát. A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) nevű, franciaországi sajtóképviseleti szervezet kiadott egy közleményt, melyben az úriember elítélését kritizálták, mondván, hogy a nézetei tulajdonképpen egyeznek a kínai kormány ideológiai nézeteivel is. A Marx és Engels által 1848-ban írt Kommunista Párti Kiáltványon alapul ugyanis a Kínai Kommunista Párt ideológiája is, melyben ez is szerepel: "A kommunisták nem titkolják nézeteiket. Nyíltan deklarálhatják, hogy céljaikat csakis a létező szociális formák leváltásával érhetik el."

Az Amerikai Filmforgalmazók Szövetsége (MPAA) újabb lépést tett a filmes kalózkodás megfékezése érdekében. Most úgy vélik, a keresőoldalak és keresőmotorok a kalóz tartalmak melegágyai. Ők maguk nem kínálnak fájlokat, csak éppen az egész infrastruktúrának olyan fontos részét alkotják, amely lehetővé teszi magát a kalózkodást. A szövetség bírósági eljárást indított a BinNews.com, Torrentspy.com, IsoHunt, BTHub.com, TorrentBox.com, NiteShadow.com, Ed2k-It.com, NZB-Zone.com, és DVDRs.net oldalak ellen. Most először nyújtottak be keresetet Usenet alapú szolgáltatások ellen, amelyek egyébként manapság a leginkább terjedő félben vannak, miután a fájlcserélőkre már kellően "rászálltak" a különböző hatóságok. A fájlcserélő, P2P rendszerekkel ellentétben, ahol a tartalmakat a felhasználók egymás között osztják meg, a Usenet rendszerek esetében a rendszergazdák saját szervereiken osztják meg a kalóz tartalmakat. Azonban a szervereket üzemeltető szolgáltatók nem vállalnak felelősséget az egyes kiszolgálókon tárolt fájlokért, azokat nem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik. A Digitális Millenium Szerzői Jogvédő törvény (DMCA) hasonló védelmet nyújt a keresőmotorok üzemeltetőinek is, egészen addig, amíg "nincsenek tisztában" az általuk kínált tartalmak illegalitásával, s kérésre letörlik azokat. Az MPAA még tavaly novemberben írt alá egy megállapodást a BitTorrent.com oldallal, amelyben az beleegyezett, hogy eltüntetnek minden olyan hivatkozást, amelyek szerzői jogvédelem alatt álló filmekre mutatnak. "Az olyan weboldalak üzemeltetői, akik olyan technológiákat adnak a felhasználók kezébe, amelyek segítségével illegális tartalmak birtokába juthatnak, nem bújhatnak el. Meg lehet és meg is kell őket fékezni, ha arra szükség van. Az ilyen erőteljes hálózatok leállításával nagyon fontos lépést tehetünk előre az illegalitás megfékezésének rögös útján." - mondta John Malcolm, az MPAA kalózellenes műveleteivel foglalkozó nemzetközi igazgató. A kereseteket egyébként azután nyújtották be a bíróságra, hogy nemrég sikeresen leállíttattak egy Razorback2 néven ismert szervert, ami az eDonkey2000 hálózat oszlopos tagja volt. Ez a kiszolgáló tette lehetővé több millió felhasználó csatlakozását egy P2P hálózathoz. Az MPAA számításai szerint 2005-ben 1,9 milliárd dollárnyi kárt okozott a filmiparnak csak az internetes kalózkodás. Mindeközben 75 BitTorrent és eDonkey oldalt zárattak be.

Kellemes hétfőt! Utáljuk a hétfőt, pedig a hétfő jó. Aki nem így gondolja, annak igaza van. Nah, mivel még mindig kómás vagyok, inkább nézzük a híreket. Mivel hírek nincsenek, nagy nehezen találtam valami vicc féleséget...

Nemrég számoltunk be arról, hogy az Enigma: Rising Tide című szimulátort fejlesztő Tesseraction Games beperelte a DreamCatcher játékkiadó jogelődjét, a GMX Mediát, amiért az a fenti játék kiadásáról szóló szerződést több ponton megsértette. Nos, a pereskedés valójában már lassan három éve folyik, ám most végre döntött a bíróság, a játékfejlesztő cég javára. Az ügy igen bonyolult, főként azért, mert a legfőbb vádak a szellemi tulajdon körül rajzolódtak ki, amit még a nyugati bíróságok is nehezen tudnak kezelni. A másik gond, hogy az ügy Oregonban robbant ki, míg a GMX Media egy angliai székhelyű vállalat. A lényeg azonban az, hogy a Tesseraction Games megnyerte a pert, s a bíróság 1,6 millió dolláros kártérítésre kötelezte a vesztes felet. A számla rendezése várhatóan még ebben a negyedévben rendeződhet. Bízzunk benne, hogy jó dolgokra fordítják...

A minden évben hagyományosan megrendezett Superbowl amerikai focidöntő óriási esemény. A nagy filmstúdiók a közvetítési szünetekben vetített reklámokban általában a legfrissebb alkotásaikat mutatják be. Így történt ez 2003-ban a Mátrix: Újratöltve esetében is, ami soha nem látott érdeklődést generált. Azóta egy kicsit csillapodtak a kedélyek, idén "csak" az alábbi alkotásokból láthatunk újabb részleteket.

A Take-Two játékkiadó benyújtotta a Tőzsdei Felügyeleti Hatóság (Securities and Exchange Commission) részére a tavalyi évre vonatkozó pénzügyi jelentését. Ez sokban hasonlít a nemrég publikusan kiadott jelentéshez, ám annál valamivel részletesebb, és egyéb tételeket is tartalmaz. A legfontosabb talán, hogy idén több bírósági pernek nézhetnek elébe a GTA: San Andreas botrány miatt. Többek között beperelte őket Los Angeles városa a Hot Coffee modifikáció miatt, valamint a megölt rendőrök családtagjai is keresetet nyújtottak be. További ügyek vannak előkészületben New York, Pennsylvania és Illionois államokban is. Fény derült a közelmúltban felvásárolt játékfejlesztő vállalatokkal kötött szerződések pontos pénzügyi adataira is. A System Shock 2-t és Freedom Force-t jegyző Irrational Games potom 4,2 millió dollárba került, amit 2 millió dollárnyi lekötött tőke egészít ki. A megállapodás még nem végleges, így az összeg elmehet akár tízmillióig is. A Top Spin-t fejlesztő Indie Built vállalatot a Microsofttól vették át 18,5 millió dollárért. A második fogás a Civilization IV-et maga mögött tudó Firaxis. Őket 26,7 millió dollárért tették magukévá, amit további 12,5 milliónyi lekötött tőkével toldottak meg. Még ennél is többet költöttek a Segától átvett Visual Concepts-ért. A 27,8 millió dolláros készpénzes vásárlást a többletköltségek összesen 32,2 millióra növeltek. A jelek szerint a Duke Nukem Forever fejlesztése is óriási pénztemető. Eddig 4,25 millió dollárnál járnak a fejlesztési költségek, amit azzal a feltétellel biztosított a 3DRealms számára a kiadó, hogy 2005. március 31-ig leteszi az asztalra a játékot. Mivel ez nem történt meg, most kénytelenek újratárgyalni az egészet. Ha idén év végéig sikerül vele elkészülni, további félmillióval tudják megnövelni a büdzsét. Megdöbbentő, hogy a Grand Theft Auto sorozat a kiadó összes bevételének 34%-át tette ki. Ennek egy része biztosan el fog menni a perköltségekre, és a büntetésekre.

Túlzás nélkül állítható, hogy botrány tört a világ jelenlegi két vezető játékkiadója, az Ubisoft és az Electronic Arts között. A probléma tárgya a Ubisoft alkalmazottai által aláírt munkáltatói szerződés egy bekezdése, amely kimondja, hogy a munkaviszony megszűnését követő egy éven belül nem igazolhatnak át másik játékkiadóhoz. 2003. augusztusában hasonló okból vitt a kanadai bíróság elé egy ügyet a Ubisoft. Ekkor öt korábbi alkalmazottját perelte be, mivel azok a szerződést megszegve egy éven belül munkát vállaltak az Electronic Artsnál. A pereskedés elhúzódott, mialatt az öt szerencsétlen nem dolgozhatott sehol. A Ubisoft került ki győztesként, ám azóta a szerződéseken semmit nem változtattak. A botrány most újból kirobbant, miután egy korábbi Ubisoft grafikus művészt át szeretett volna venni az EA saját montráli stúdiójába. Kiderült azonban, hogy őt még köti a korábbi munkáltatóval kötött szerződése. Így az EA egy levélben adott hangot felháborodásának, kritizálva a Ubisoft politikáját, amellyel alkalmazottait őket gátló szerződések megkötésére kötelezi. A Ubisoft Montreal elnöke, Martin Tremblay egy telefoninterjúban elmondta, hogy a levélben azzal vádolják őket, hogy gátolják a játékipar fejlődését és terjedését, továbbá korlátozzák az alkalmazottak kreatív szabadságát. A levelet korábbi kollégája, Alain Tascan írta, az EA Montreal egyik menedzsere. Tremblay elmondta, hogy a szerződésben csak akkor veszik bele ezt az egy éves korlátozást, ha úgy gondolják, az alkalmazott túl sok információval rendelkezik. Hozzátette, a Ubisoft Montreal nyolcéves fennállása alatt eddig egyetlen egyszer élt a szerződés ezen pontjának megszegésére irányuló váddal. Ez volt a már fent leírt 2003. augusztusi ügy. Mellékesen pedig elmondta, hogy tudomása szerint az Activision is hasonló módon beleveszi a munkáltatói szerződésbe az egy éves megkötést. Az EA úgy reagált, hogy egyáltalán nem támadó szándékkal írták a levelet. Mindössze arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a játékfejlesztőknek jogot kell biztosítani arra, hogy ott végezhesse munkáját, ahol azt szeretné.

Az Enigma: Rising Tide című szimulátort maga mögött tudó Tesseraction fejlesztőcsapat beperelte a játék kiadóját, a DreamCatchert, amiért az megszegte a közös megállapodás szerint kötött szerződést. A bíróságnak benyújtott keresetben a szerződésszegésen kívül zsarolás is szerepel a vádak között. Külön kitérnek az ígért, de ki nem fizetett jogdíjakra, a tisztességtelen eladási jelentésekre, és egyéb, szándékos szerződésszegő magatartásokra, amelyek mind károsították a fejlesztőgárda szellemi értékét. A kiadó egyelőre nem reagált a történtekre.

Egy Hollywood-i játékbolt két tulajdonosáról a múlt hónapban derült ki, hogy tömegszámra modifikálták az Xbox játékkonzolok másolásvédelmét, majd azokat másolt és tört szoftverekkel árusították. Az esetet az Entertainment Software Association nevű szervezet vizsgálja, amelynek nyomozói maguk is vásároltak az említett termékekből. Amennyiben a bíróságon mindezt hiteles bizonyítékokkal tudják igazolni, a két úr 17 (tizenhét!) év börtönbüntetésre számíthat.

Shelley Day, a Hulabee és a Humongous Entertainment játékkiadók korábbi főnöke két év börtönben letöltött elzárást köteles elszenvednie, amiért közel másfél millió dollárt rakott zsebre törvényellenesen. Ezzel az összeggel az Asia Europe Americas Bankot károsította meg Seattle-ben. Kölcsönt vett fel, hogy a Hulabee-n keresztül online gyermekjátékokat árusíthasson a Vivendi kiadónak, ám a pénz visszafizetését hamis indokok miatt mindig halogatta. A Humongoust még a 90-es évek elején alapították, s ekkortájt még a három legnagyobb kiadó között szerepelt, amelyek gyermekjátékokat forgalmaztak. Pár évvel később a GT Interactive megvásárolta őket 76 millió dollárért, a játékjogok aztán átszálltak az Infrogramesre, majd az Atarira. A Hulabee-t 2001-ben alapította a hölgy. Olyan alkotások voltak a markában, mint a Monkey Island 2, vagy a Super Boulder Dash. 1998-ban felkerült a Times Digitális Elit listájára, és a játékbiznisz egyik legjobb üzletemberének is kikiáltották. Eközben vásárolt magának egy hárommillás villát. A védelem úgy nyilatkozott, hogy a pénzt azután kívánta volna visszafizetni, hogy a fejlesztés alatt álló játékok elkészülnek és piacra kerülnek, de a bíróság nem fogadta el az indokot.