A nagyobb DRAM (dinamikus RAM) előállítók előrejelzései szerint a DDR2 memória chipek árai növekedésbe kezdhetnek az elkövetkezendő három hónapban – ráadásul a tendencia egész évben így maradhat. Általában mindig az év második negyede a leggyengébb időszak a PC-s piacon. Azoknak tehát, akik szeretnék bővíteni a gépükben található memóriát, esetleg olyan hordozható médialejátszót vennének, amely ilyen adattárolási megoldást használ, érdemes minél előbb dönteni és bevásárolni. Az egyesült államokbeli Micron Technology nemrég kiadott előrejelzése szerint a DRAM árak a márciusi stagnálás után ugrásszerű növekedésbe kezdhetnek. „A DRAM chipek iránti kereslet a negyedév második felében túlszárnyalhatja az előállítási kapacitást.” – mondta Mike Sadler, a Micron alelnöke. „Ahogy növekszik az eladott PC-k száma, úgy emelkedik az egy gépre vetített memória mennyisége is. Ugyanez a helyzet a noteszgépek esetében is, és további árnövekedést okozhat a régebbi DDR-ről az újabb DDR2 technológiára történő átállás miatt is.” Majd hozzátette, hogy a DRAM chipek iránti kereslet a tavalyinál 50-60%-kal is nagyobb lehet. A leginkább használt 512 megabites, 533 MHz-es DDR 2 memória modulok ára a múlt hónap vége óta 7,4%-kal nőtt, 4,92 dollárra. A világ legnagyobb DRAM gyártója, a Samsung Electronics elemzői is megjósolták ezt előre. A tajvani Nanya Technology azonban nem látja ilyen szörnyűnek a helyzetet. Pai Pei-lin, a vállalat alelnöke szerint „nincs mitől félni. A második negyedéves hanyatlás általános jelenség. A DDR2 piac magához tér majd, amint kereskedelmi forgalomba kerülnek az AMD legújabb generációs processzorai.” Az első DDR2-re optimalizált AMD chipek várhatóan júniusban jelenhetnek meg. Az Intelnek már vannak ilyen megoldásai. További gondot okozhat a Microsoft, mivel a Windows Vista csak jövő év elején kerül boltokba. A számítógép-gyártók arra számítanak, hogy az új operációs rendszer megjelenésével drasztikusan megnövekszik a több memóriával eladott PC-k száma. A nagyobb kereslet pedig ismét redukálhatja a memória árakat. Ám mivel a Vista futtatására alkalmas gépek értékesítése már idén nyár végétől megkezdődik, könnyen előfordulhat, hogy ismét készlethiány léphet fel, ami viszont az árak emelkedéséhez vezethet. A távolabbi jövő tehát egyelőre kifürkészhetetlen…

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Hihetetlen, de a Google rendszerén átfutó minden egyes keresés 12 centet hoz a vállalat számára. Ez a szám akkor válik igazán megdöbbentővé, ha hozzátesszük, hogy csak Amerikában, 2006. januárjában 2,7 milliárd keresést kezdeményeztek. A Nielsen/NetRatings piackutató cég szerint a fent említett időszakban az összes Amerikából indított webes keresés (5,7 milliárd) 48%-át a Google rendszere szolgálta ki. Egy évvel korábban 39%-kal kevesebb volt az összes keresések száma. "A webes felhasználók nem azért keresnek sokkal többet, mert nem találják meg, amit keresnek, hanem azért, mert az információgyűjtés sokkal inkább a hétköznapi élet részévé vált azóta." - mondta Ken Cassar elemző. Egyesek szerint a Google azért képes folyamatosan megőrizni, illetve növelni piaci részesedését, mert mindig új szolgáltatásokkal áll elő, amelyek sok esetben meggyőznek egy-egy újabb felhasználói csoportot. A termékkapcsolás következtében aztán végül is növekszik az összes keresés száma is. Adrian Cox, az Ask Jeeves vezetője szerint már nem a keresési találatok számával mérik az egyes keresőmotorok népszerűségét és hatékonyságát. A legtöbb felhasználó az első öt találattal megelégszik, hiszen meg is találja, amit akart. A többletszolgáltatásokkal igyekeznek az egyes vállalatok magukhoz csalogatni az internetezőket, amiket egy csokorba kötve tálalnak, hírekkel, webmaillel, stb. Mindenesetre ezen a téren is óriási fölénnyel rendelkezik a Google, amit igyekszik ki is használni. Legújabban például a Calendar naptárfunkcióval bővítették portfoliójukat.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

A Fogyasztói Elektronikai Szövetség (CEA) most kiadott tanulmányából az derül ki, hogy a felnőtt játékosok egyharmada heti tíz óránál is többet tölt játékkonzol vagy számítógépes játék előtt, míg a 12-14 éves korosztálynak csak 11%-a. A tanulmány 1767 megkérdezett amerikai részvételével készült, akik 2005. december 6. és 12. között töltötték ki az online kérdőíveket. "A tény, hogy a felnőttek felzárkóztak, sőt meg is haladták a fiatalok játékóra-számát, elsőre talán riasztó, de ennek megvannak az okai." - mondta a CEA vezető menedzsere és iparági elemzője, Steve Koenig. "Érdekes módon a 12-14 évesek többet játszanak mint a 15-17 éves korosztály. Utóbbiaknak talán nincs már annyi szabadidejük, vagy azt nem akarják elpazarolni. Esetleg ők már inkább kézikonzolt használnak, ami nem lenne meglepő, tekintve, hogy 81%-uk rendelkezik mobiltelefonnal." A tanulmány továbbá kitér arra is, hogy milyen arányban oszlanak el a különféle platformok. Kiderül, hogy a PC vezeti a listát a felnőtteknél, míg a gyerekek inkább konzolon játszanak. A háztartásokat nézve az a család, ahol PC és konzol is megtalálható, 58%-ban inkább utóbbit használják játékra, annak ellenére, hogy jóval kevesebbet üzemeltetik a számítógéphez képest (nyilván azért, mert a konzolt csak játékra, míg a PC-t sok egyéb másra is használják). A hordozható játékgépek népszerűsége egyre nő, a kiskorúak körében sokkal nagyobb ütemben, mint a felnőttek esetében: a nagykorú hordozható játékgép-tulajdonosok 25%-a, míg a gyerekek 77%-a játszott masinájával az elmúlt 6 hónapban. A többszereplős multiplayer játékok esetében kicsit változnak az arányok. A felnőtt játékosok 64%-a legtöbbször egyedül játszik konzolos alkotásokkal, míg 55%-uk online is kipróbálta már tudását mások ellen. A fiatalok ezzel szemben ötször annyi időt töltenek online konzolos játékokkal, ráadásul különösen a lányok. A 25-34 év közötti korosztályban a hölgyek szintén többségben vannak, ami főleg az online játékokban mutatkoznak meg. Legtöbbször ingyenes online játékokat részesítenek előnyben (pl. Yahoo! Games, stb.).

Több DRAM előállító, köztük a Powerchip Semiconductor és a Nanya Technology is optimista előrejelzéseket publikált, melyek szerint a jelenlegi DRAM árak júniusban ismét emelkedésbe kezdhetnek, ahogy beindul a "forró szezon". A Powerchip szerint a DRAM szerződéses árak április folyamán még változatlanok maradnak, majd ezt májusban egy kisebb esés váltja fel. A helyzet júniusra optimalizálódhat, amikor is várhatóan megindul a keresletnövekedés. A Nanya hasonlóképp látja a helyzetet: szerintük áprilisban a készletek végre utolérik a keresletet, s így májusban beállhat egy egyensúlyi állapot, amit a szokásos, ciklikus hanyatlás követ majd. A keresletnövekedés legfőbb kiváltó okaiként a Microsoft Windows Vista debütálását, az AMD DDR2 memóriát támogató új processzorcsaládjának megjelenését, és a kétmagos Napa termékeket jelölték meg. Elemzők szerint 2008-ig nincs félnivalója a DRAM előállítóknak.

Hamarosan nagy változások várhatóak a háttértárolók területén, ha a Samsung által kínált flash alapú memóriák megkezdik hódító hadjáratukat ebben a szegmensben is. Az első 32 gigabájtos egységek máris fellelhetők egyes hordozható számítógépekben. A dél-koreai vállalat a CeBIT kiállításon mutatta be legújabb 32 gigabájtos kapacitású ún. solid state disk (SSD) névre keresztelt flash memóriáit, amelyekkel be szeretne törni a mobil merevlemezek piacára. A Samsung most elárulta, hogy máris kiskereskedelmi forgalomba hozott néhány modellt. Az előzetes tervek szerint 2010-ig 4,5 milliárdos üzletté válik az SSD-piac, köszönhetően a folyamatosan bővülő mobil számítógépes piacnak. Az új technológia jelenlegi legnagyobb hátránya az ára, amely azonban már megkezdte a mélyrepülést. Elemzők szerint nagy az esély, hogy néhány év alatt átveheti a vezető szerepet a háttértárolók piacán, de legalábbis számottevő részesedésre tehet szert. Az árcsökkenést elsősorban az teszi lehetővé, hogy az SSD előállításához szükséges NAND flash memóriák gyártási költsége a folyamatosan növekvő igények és a technológiai fejlesztések következtében egyre kisebb. A mobil iparágnak pedig pontosan olyan tárolókra van szüksége, amelyek mozgó alkatrész hiányában sokkal nehezebben hibásodnak meg, ráadásul kevesebb energiát is használnak fel. Ezt tetézi a teljesen zajtalan működés.

A Windows Vista operációs rendszer megjelenését áttolták 2007. januárjára – ezt a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlegének társelnöke, Jim Allchin jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ettől függetlenül a nagyobb üzleti partnerek számára egy tömeges licenszelési program keretein belül a már korábban bejelentett 2006. novemberi kezdettel kezdenék meg a Vista leszállítását, így biztosítva lehetőséget számukra, hogy időben elkezdhessék a telepítési eljárások előkészítését. Allchin egy januári interjújában úgy nyilatkozott, hogy habozás nélkül eltolná a Vista megjelenési időpontját, ha úgy látja, hogy a megszabott határidő a végtermék minőségi romlásához vezetne. A keddi sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy a Microsoft szeretett volna végre egy pontos dátumot adni a vásárlói számára a Vista széleskörű megjelenését illetően, így aztán a biztonság kedvéért inkább januárra csúsztatták az időpontot. Hozzátette, hogy az operációs rendszer összes fő kiadásának sorozatgyártásra alkalmas változatát (összesen hat ilyen van) november folyamán szeretnék kiadni, de olyan komplett számítógépek, amelyeken előre telepített Vista található, januárig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A kisfelhasználói változatok (Windows Vista Starter, Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium és Windows Vista Ultimate) tartalmilag nem változnak. Az üzleti változatok (Windows Vista Business és Windows Vista Enterprise) pedig a fentiek alapján már november folyamán elérhetővé válik a tömeges licenszelés keretein belül. Allchin nem adott pontos indokot a késésre, csupán annyit mondott, hogy minőségi kérdések alapján döntöttek így, ugyanis partnereik számára ez a legfontosabb. A Microsoft szerette volna megtisztelni őket azzal, hogy tiszta, kézzelfogható dátumot ad, mert a jelenlegi helyzet szerint nem úgy tűnik, hogy sikerülhet novemberre előtelepített Vistával rendelkező számítógépek forgalomba állítása. Ekkor kezdődik a karácsonyi vásárlási szezon, és eredetileg erre időzítették volna az egészet. „Szeretnénk készségesek lenni partnereink aggodalmai iránt, és őszintén megmondani, hogy néhány hét további minőségjavításra mindenképp szükség van.” – mondta. Nem aggódnak a rivális Apple esetleges válaszlépései miatt, véleményük szerint ugyanis vásárlóik a gazdag szolgáltatások és temérdek újítás miatt így is, úgy is beszerzik majd a Vistát. Elemzők azonban ezt nem így látják. „Ha lekésik a karácsonyi főszezont, az óriási károkat okozhat, a további eladásokat pedig drasztikus mértékben lelassíthatja.” – mondta Sam Bhavnani, a Current Analysis legfőbb elemzője. „A kár ráadásul hosszú távú, és közvetve a számítógépgyártók, a viszonteladók és az alkatrész árusítók is megérzik a hatását.” A Wall Street is negatívan reagált a fejleményekre. Nem csak a Microsoft, hanem annak hardverpartnerei, a Dell, és a Hewlett-Packard részvényárfolyama is lezuhant, bár az esés nem volt annyira számottevő. Júniusban a tervek szerint kiadnak még egy CTP béta verziót a Vistából. Akkorra már minden funkciót beleépítenek az operációs rendszerbe, és onnantól kezdve valóban azok minőségének javítására koncentrálhatnak. A Microsoft leszögezte, hogy az Internet Explorer 7 Windows XP-re szánt változatának megjelenési időpontja nem változik, vagyis még 2006 második felében kiadják. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy az XP-s IE7 egy időben jelenik meg a Vistával.

A gyorsan népszerűvé vált Google Maps után már a Mars térképeit is böngészhetjük a keresőóriás legfrissebb fejlesztéseként. A google.com/mars címen bebarangolhatjuk a Vörös Bolygó egyes részeit - mivel az alkalmazás a jól bevált Google Maps motorját használja, a kezelés is a "földi testvérhez" hasonlatos. Az új alkalmazást már a NASA-val tavaly kötött közös fejlesztési program "termelte ki". Három nézet közül választhatunk, megnézhetjük a bolygó infravörös képét, melyet a Mars Odyssey szonda hőkibocsátást elemző rendszere alapján láthatunk, 2001-ből származó felvételekről. Ebben a nézetben a melegebb területeket világosabb, a hidegebbeket sötétebb színekkel jelölik. Természetesen létezik normál domborzati nézet is, valamint ennek egy színezett változata is, melyen jobban nyomon követhetőek a terepviszonyok. Ezek alapjául a Mars Global Surveyor 2004-es felvételei szolgálnak. Természetesen lehetőségünk van a már felderített és "nevesített" objektumok (fontosabb helyek, például kráterek, hegységek, csúcsok és mélyedések) neveinek megjelenítésére, valamint jelölve vannak azok a helyek is, amelyekről részletesebb fotót is megtekinthetünk. A Google Earth segédprogrammal még nem láthatjuk a marsi felvételeket, de a Google közleményében leszögezi, a közeljövőben biztosan integrálják az új területeket ebbe a programba is.

Miközben folyamatosan dúlnak a harcok a filmstúdiók, érdekképviseletek és a különböző illegális tartalmakat kínáló fájlcserélők között, a világ egyik, ha nem a legnagyobb online kereskedelmi köpontja, az Amazon.com komoly tárgyalásokba kezdett a nagyobb filmstúdiókkal egy közös filmletöltő szolgáltatás beindításáról. Pár hónapja hallani olyan pletykákat, melyek szerint az Apple által még 2004-ben elindított iTunes zeneletöltő központnak is riválist szeretne állítani az Amazon, de ha a mostani tervek megvalósulhatnak, úgy a legtöbb TV csatorna által sugárzott különféle sorozatok, és műsorok, valamint a nagyobb filmstúdiók által készített mozifilmek mind letölthetővé válnának az oldalról. A vállalat szóvivője a múlt héten cáfolta ezeket az értesüléseket. Ennek ellenére több forrás is azt állítja, hogy bizony már igen közel állnak a megállapodáshoz olyan stúdiókkal, mint a Paramount Pictures, a Universal Studios, és a Warner Bros., bár ezek szóvivői is igyekeztek cáfolni a felvetést. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben az Amazon lényegesen többet fordít piaci kutatásra és fejlesztésre. Pénzügyi elemzők szerint a leghelyesebb lépés, ha minél előbb belépnek a digitális letöltések piacára, amely jelenleg jóval nagyobb árréssel kecsegtet, mint a hagyományos bolti, vagy akár online, de mégis fizikai árusítás. A vállalat a legutóbbi negyedévben 57%-kal növelte technológiai és tartalmi beruházásait. Az Amazon.com tulajdonában lévő IMDB internetes filmes adatbázis február folyamán 15 millió egyéni látogatót szolgált ki - egyes források szerint ezt az oldalt használnák fel a filmes letöltések népszerűsítésére. A nagyobb filmstúdiók már partnerkapcsolatban állnak a Movielink szolgáltatással, ám az a letöltött filmeket csak "kölcsönzés" gyanánt árusítja, vagyis azokat tárolni, lemezre kiírni nem szabad, illetve nem lehet. Az Amazon, állítása szerint 55 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis igencsak logikus lépés lenne tárolható változatban is kínálni TV műsorokat, illetve mozifilmeket.

A Take-Two játékkiadó vállalat nyilvánosságra hozta legutóbbi pénzügyi negyedévének adatait, amelyből az derül ki, hogy bevételi szempontból veszteséggel zárták az időszakot - de még így is sokkal jobban, mint ahogy azt a vállalat és az elemzők megjósolták. Az eladásokból származó nettó bevétel elérte a 265 millió dollárt, ami egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még 502,5 millió volt. Akkor volt ugyanis az új termékek között a GTA: San Andreas, ami hihetetlen módon megugrasztotta a vásárlási kedvet. További befolyásoló tényező volt jelen időszakra a 2006-ra előrejelzett általános piaci stagnálás és a konzolos szegmensben a két generáció közötti átmenet, amelynek köszönhetően gyakorlatilag vihar előtti csend honol. Sikerült 29,1 millió dollárnyi nettó veszteséget felhalmozni, pedig egy évvel korábban ebben az időszakban még 55,2 milliós nyereséget könyvelhettek el. Paul Eibeler, a vállalat elnök-vezérigazgatója így kommentálta a helyzetet: "Igyekszünk átvészelni a konzolos piacon tapasztalható, új generációra történő átállás okozta kellemetlenségeket, s emellett a jövőbeli lehetőségeket is szem előtt tartjuk. Tüzetesen átvizsgálunk minden egyes aspektust, és arra törekszünk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a költségek és a kreatív erőforrásaink, valamint a megosztott törekvéseink támogatásához szükséges infrastrukturális szükségletek között. A legfontosabb, hogy továbbra is fejlesztői erőforrásainkra összpontosítunk, hogy folytathassunk a kiváló tartalmak előállítását és szabadalmazott márkáink megfelelő befolyásolását." Az időszak legkeresettebb játékai voltak a konzolos Grand Theft Auto: Liberty City Stories, amely Észak-Amerikában az első számú PSP-s alkotás volt 2005. októberi megjelenése óta minden hónapban. Emellet a GTA: San Andreas olcsóbb, PS2-es kiadása is igen népszerűnek bizonyult. A Take-Two leányvállalat, a 2K Games pozitív eladási adatokat közölt a id Meier's Civilization IV-ről PC fronton, és az Xbox 360-as NBA 2K6 is jól fogyott.

A legnépszerűbb keresőoldalt üzemeltető Google vállalat jelenlegi Intel processzorokkal felszerelt szervereit a konkurens AMD megoldásaira cseréli. A több mint 200 ezer (!) kiszolgálóval rendelkező Google nemrég Opteron magos új gépeket kezdett vásárolni. Mark Edelstone, a Morgan Stanley egyik elemzője elmondta, "A Google rövidtávú szerver-beszerzéseinek nagy része most először az AMD Opteron megoldásaira épülnek, így a keresővállalat is hozzájárul majd az AMD amúgy is feltörekvőben lévő szerver üzletágának további fejlődését." Elmondta továbbá, hogy talán pont ennek a megállapodásnak köszönhetően tudja majd teljesíteni az AMD az elemzők pénzügyi előrejezéseit. A váltás különösen rosszul érinthette az Intel egyik felsővezetőjét, Paul Otellinit, aki egyébként a Google vezetőségi tagja is egyben. Az AMD a legutóbbi pénzügyi jelentések szerint az AMD a vártnál jóva nagyobb növekedést könyvelhetett el. Ezzel szemben az Intel gyengülő tendenciát mutatott, habár az egy évvel korábbi adatokat ettől függetlenül sikerült túlszárnyalniuk. Az AMD ettől még továbbra is a második helyen áll az Intel mögött, ami az asztali számítógépekbe szánt processzorok piaci részesedését illeti. A Google bejelentését követően egyébként az AMD részvényei hirtelen emelkedni kezdtek.

A világ egyik legnagyobb játékkiadója, az Atari a múlt héten közzétett lehangoló pénzügyi jelentést követően a figyelem középpontjába került. Bruno Bonell, a vállalat elnök-vezérigazgatója helyretette a dolgokat. A Bonell kezében lévő vállalat nagyjából 250 dolgozót foglalkoztat Észak-Amerikában. A tervek szerint 20%-ukat elbocsátják, valamint a belső fejlesztő stúdiókat is megpróbálják értékesíteni. Ezek olyan játéksorozatokon dolgoznak folyamatosan, mint a Driver, a Test Drive, vagy a Mátrix filmeken alapuló játékok. Bonell hozzátette, "az, hogy terveink között szerepel belső stúdióink eladása, nem azt jelenti, hogy már ki is tettük rájuk az Eladó! táblát. Jelenleg is számunkra fontos projekteken dolgoznak." A Wedbush Morgan Securities egyik elemzője, Michael Patter szerint "nem a belső stúdiók eladása lenne a megfelelő lépés. Az első, amit meg kellene tenniük, hogy leállítják európai tevékenységüket. Bruno elvonult ebédelni... Az amerikai részleg játékokat készít, míg az európai csak eladja azokat." A kiadótól vásárolt játékfejlesztők esete nagyon ritka. Sokkal gyakrabban fordul elő, hogy egy független fejlesztőgárdát vásárol fel egy-egy stúdió. Az ok nagyon egyszerű: Amikor egy független csapat megállapodik arról, hogy megveszi őket egy kiadó, a csapat megkapja a játékfejlesztéshez szükséges pénzt. Amikor a kiadó elad egy belső stúdiót, a kiadó megtartja a pénzt, amely általában az elküldött fejlesztők totális csődjéhez vezet. Bonell nem tért ki arra, hogy szándékukban áll-e egyes népszerű játéksorozatainak kiadási jogaitól is megválni. A Driver termékvonal még mindig jól cseng, annak ellenére, hogy a legutóbbi, harmadik rész csúfos bukásnak számított. Az Atari tulajdonában lévő fejlesztőcégek jelenleg az alábbiakon dolgoznak:

A THQ játékkiadó vállalat is nyilvánosságra hozta legfrissebb, 2005. december 31-én zárult harmadik pénzügyi negyedévének részleteit. Az eladások az említett három hónapos időszakban 11%-ot estek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A nyereség 63 millió dollárról így 48 millióra esett vissza. A nettó eladások 358 millió dollárt hoztak a vállalat kasszájára, szemben az egy évvel korábbi 400 millióval. Az elemzők azonban még ennél is rosszabbra számítottak. Ami a tavalyi év utolsó 9 hónapját illeti, az összes bevétel 659 millió dollárra rúgott, míg mindössze 42 millió dolláros nyereséget sikerült realizálni. Egy évvel korábban az 585 milliós eladásokból 53 millió dollár maradt meg tisztán. A THQ elnök-vezérigazgatója, Brian Farrel elmondta, "2005-ben sikerült vállalatunk mind a négy fő piaci szegmensében növelni részesedésünket, így világszinten a harmadik helyen állunk a kiadók rangsorán. Tovább szeretnénk finomítani termékskálánkat, növelni a fejlesztőinket tartalmazó hálózatunkat, és természetesen az eladásokat is. Ezek a THQ hosszútávú tervei." A kiadóvállalat egyúttal bejelentette azt is, hogy Kaos Studios néven új irodát nyitottak, amely a korábbi Trauma Studios fejlesztőcsapat tagjait, a Desert Combat, és a Battlefield R&D projektek készítőit foglalja magában. Egyelőre annyit árultak el, hogy valami újdonságon munkálkodnak, amely következő generációs konzolokra és PC-re egyaránt elkészül majd, valamikor 2007-ben. Így a THQ stúdióinak számra 12-re emelkedett.

Az NPD Group legfrissebb jelentése szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest idén októberben csak 365 millió dollár bevétel származott a PC-re készített játékokból az Államokban, ami 24%-os csökkenést jelent. Az azonban még így is figyelemreméltó, hogy a konzolokra ezzel szemben 294 millió dollár értékben vásároltak játékokat, míg hordozható gépekre ez a szám 71 millió. Ez azért nem ad okot az aggodalomra, mert ugyebár konzolokra csak játékok készülnek, míg PC-re még csomó másmilyen program is - ahogy azt Gyu az e havi Arénában szépen kifejtette. Az elemzők szerint pedig ezt csak a karácsonyi roham előtti spórolás következménye és novemberben illetve decemberben szinte biztosan vissza fog jönni a most kiesett bevétel. Michael Wallace elemző szerint az a tendencia lesz megfigyelhető az Egyesült Államokban, hogy évről évre egy százalékkal csökken a PC-s játékipar bevétele. Ezzel szemben október 31-ig egy százalékos növekedés figyelhető meg a tavalyi év hasonló időszakához képest, így idén eddig összesen 3,7 milliárd dollárt költöttek az amcsik PC-s játékokra. Azt nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy hamarosan érkezik az Xbox 360 - nyilvánvalóan az eladásokból nagy szeletet fog magáénak tudni az első hónapokban, így Wallace jóslata még akár be is igazolódhat.

Az angliai vásárlók elemzőinek figyelmébe ajánlom az alant található toplistát melyből kiváló vásárlás-pszichológiai szakdolgozatot lehetne összeállítani:) Najó azért nem teljesen, de mindenképp érdemes megtekinteni, hiszen tényleg olyan játékok szerepeltek a múlt héten a legjobban, melyek igényes kidolgozása miatt sok örömteli órát okoznak a kedves gamereknek. 1. Black & White 2 2. Rome: Total War - Barbarian Invasion 3. The Sims 2: Nightlife 4. Dawn of War: Winter Assault 5. Rome: Total War 6. FIFA 06 7. Brothers in Arms 2: Earned in Blood 8. FIFA Manager 06 9. Dawn of War Gold Edition 10. Battlefield 2

A New York Times egy bőséges cikk formájában számolt be arról, hogy a világ vezető játékkiadója, az Electronic Arts egyre kevesebb olyan játékot ad ki, amely igazán újdonságnak számítana. A jelentés szerint a kiadó idei évben megjelentetni kívánt 26 játékának mindegyike folytatás, kivéve egyet. A pénzt szinte kizárólag folytatások, feldolgozások és filmfeldolgozások hozzák. Egyes elemzők szerint a cég vagy túl óvatos és nem mer kockáztatni, kreatív alkotásokkal előrukkolni, vagy egyszerűen rossz üzletpolitikát folytat. Pedig a cég nem áll épp a legjobban, ideje lenne tehát felülvizsgálni a dolgokat.

Egyes elemzők úgy vélik, a Sony nyugodtan várhat a PlayStation 3 piacra dobásával egészen 2007-ig. A cég olyan biztos lábon áll, hogy bőven elég, ha jövőre csupán egy még olcsóbb PlayStation 2-t jelentet meg, nagyjából a százdolláros küszöb alatt. Eredetileg úgy tervezték, hogy a konzol Japánban a 2006-os pénzügyi évének vége előtt, vagyis jövő március 31-e előtt jelenik meg, míg Amerikában 2006 végén. Michael Pachter, a Wedbush elemzője által befektetőknek szétküldött tanulmányában azonban kifejti, hogy szerinte a Microsoft pontosan az Xbox 360 megjelenése előtt le fogja vinni az első generációs konzoljainak árát a 99 dolláros álomhatár alá, tehát a Sony jobban jár, ha még előbb megteszi az ellenlépéseket. A leárazott PlayStation nagy mértékben csökkentené az Xbox 360 kezdeti sikereit, s így kénytelen lesz azt a Microsoft a tervezettnél olcsóbban adni.

Közel felével, 46 százalékkal esett vissza a Samsung Electronics negyedéves nyeresége, mivel a vállalat két legfontosabb termékén, a mobiltelefonokon és a memóriachipeken egyaránt csökkent a nyereséghányad. Az eredmények megfeleltek a Samsung várakozásainak. A vállalat vezetői erős második félévre számítanak, ahol a digitális kamerákba és zenelejátszókba szánt chipek iránti kereslet emelkedése várható. A Samsung a második negyedévben 13 milliárd dollárnak megfelelő koreai won forgalom mellett 1,62 milliárd dollár nyereséget ért el, míg egy évvel korábban a forgalom 9,3 százalékkal, a profit pedig 46 százalékkal volt magasabb. A nyereségadatok némileg felülmúlták az elemzői várakozásokat. Az első negyedévhez képest azonban némileg nőtt a nettó profit annak ellenére, hogy az üzemi eredmény 23 százalékkal visszaesett. A Samsung 2004 eredményei elején szárnyaltak igazán, ekkor mind a memóriachipek, mind a mobiltelefonok, mind pedig a szintén jelentős forgalmat adó laposkijelzők ára viszonylag magas volt. Azóta azonban mindhárom szegmensben erőteljes árcsökkentés volt érezhető, ami rányomta a bélyegét a gyártók eredményeire. A Samsung forgalmának legnagyobb részét kitevő üzletág a mobiltelefonos részleg, amely a tavalyi második negyedévben elért 16 százalékos üzemi eredményhányaddal szemben most csak 12 százalékot tudott felmutatni. A második negyedév alatt a Samsung 24,5 millió mobiltelefont adott el, 1,8 millióval többet mint a tavalyi év azonos időszakában és közel ugyanannyit mint az első negyedévben. A Samsung a Nokia és a Motorola mögött a világ harmadik legnagyobb mobilelefon-gyártója. Továbbra is a félvezetőgyártó üzletág a legnyereségesebb az összes közül, noha a divízó üzemi eredményhányada a tavalyi második negyedévben elért 47 százalékról és az első negyedéves 31 százalékról 26 százalékra esett vissza. A Samsung bejelentése szerint a PC-kbe szánt DRAM chipek szegmensében igen erőteljes az árverseny, a flash memóriák eladásai és nyereséghányada azonban továbbra is erős maradt. Thanks HWSW.