Noha nem a legjobban sikerült lovecrafti horrorjáték, némi toleranciával és kompromisszumkészséggel elviselhetőek a The Sinking City hiányosságai, bár az is igaz, hogy ha az ember rászánja az időt, keresztül-kasul bejárja Oakmontot, és felgöngyölíti a cselekmény szálainak mindegyikét, akkor arra a következtetésre jut, hogy jóval több potenciál volt ebben az alkotásba, mint amennyit a Frogwaresnek végül kiaknáznia sikerült.
Érdekes adalék, hogy Charles Reed világháborús veteránból lett magánnyomozó kalandjat talán sosem ismertük volna meg, ha annak idején nem rúgja össze a stúdió a port a Focus Home kiadóval, amely máig tisztázatlan okokból elvette a hivatalos Call of Cthulhu adaptációt a srácoktól és inkább a Cyanide csapatára bízta. Lényegében dac szülte a The Sinking Cityt, amit épp az a Bigben Interactive (most már Nacon) karolt fel, amelyik utóbb megvette a Cyanide-ot is. A sors fintoraként később ezzel a kiadóval is jogvitába keveredett a Frogwares, de ez nem tántorította el attól, hogy saját erőből elkészítse és piacra dobja a játék új generációs változatát.
Egyelőre csak a PlayStation Store-ban jelent meg az alkalombol felcicomázott horror, az újdonságokra, valamint az árazásra (most a PS Plus-előfizetőknek 30 százalékos kedvezménnyel az alapváltozat 16990 Ft, a DLC-kkel kiegészített Deluxe Edition 22990 Ft) összpontosító közleményben nem esett szó arról, hogy várható-e lemezes kiadás, illetve mikor látogat el Xbox Series X-re (és S-re) is, ha ellátogat egyáltalán.
Arra, aki PlayStation 5-ön akasztaná össze a bajszát a Mérhetetlen Vénekkel, 4K felbontáson 60 fps vár, effekt- és részletgazdagabb grafika, a korábbi töredékére zsugorodott töltési idő, valamint a játék kihasználja a DualSense funkcióit is. Ráadásként egy későbbi időpontban minden vásárló megkapja DLC-ként az A Journey Through Madness digitális művészeti albumot, amely a fejlesztés történetét dolgozza fel.
