Pontosan 20 éve tesztelek már Elder Scrolls játékokat, de eddig még nem éreztem ellenállhatatlan kényszert arra, hogy többezer másik Dragonbornnal együtt másszam meg Skyrim havas hegycsúcsait. A meglehetősen sikeres eladási számok azonban arra ösztönözték a kiadót, hogy elgondolkozzanak egy MMO kiadásán, hiszen havonta 15 dollár ennyi millió rajongótól nagyon jól mutatna bármely negyedéves üzleti tervben.
250 millió dollár! Mennnyiiii?
A fejlesztés hihetetlen titoktartás mellett 2007-ben kezdődött el, egy teljesen új stúdiót hoztak létre, Zenimax Online Studio néven. A pénz folyamatosan ömlött a projektbe és mire észbe kaptak a készítők, már bőven 200 millió felett jártak, persze dollárban. Hiába, hét év azért még a hideg Tibetben is hosszú idő, sok éhes programozó és grafikus szájat kellett etetni, gyorsan elment a pénz. Mint emlékezetes, utoljára az Electronic Arts tolt bele ennyi pénzt a szépreményű SWTOR-ba, azóta is nyögik a részvényesek azt a fiaskót. Egy héttel ezelőtt a kiadó úgy döntött, hogy itt az ideje egy kis hírverést csapni a The Elder Scrolls Online-nak. A nemzetközi sajtó számos képviselője kapott meghívást az eseményre, egy teljes hétre útlevelet kaptunk Tamriel világába. A béta kliens majdnem 30 giga volt, még szerencse, hogy a legutóbbi gépfejlesztésnél gondoltunk ezekre a terjedelmes telepítésekre és egy nagyobb HDD-t választottunk.
Nyomokban Skyrimet is tartalmaz
Nem szeretnék most untatni senkit a karaktergenerálás részleteivel, legyen elég annyi, hogy nem kell szégyenkezni a TESO-nak, nagyon szépen hozza azt, amit a többi hasonló kategóriájú cím. Kilenc faj, két nem és négy osztály közül választhatunk, aki bukik az ilyesmire az órákat elszöszmötölhet a megfelelő karakter legenerálásával. Jómagam inkább rátenyereltem a „random character” gombra és hagytam, hogy a gép dolgozzon helyettem. Első nekifutásra egy dögös feketepárduc lányt választottam és kérnék mindenkit, hogy senki se magyarázzon bele semmit (még EndreMan és RG is söprögessen inkább a saját portája előtt). Kezdés után rögtön egy börtönben térünk magunkhoz, Molag Bal, a daedra herceg létsíkján. Ezt a pár perces oktatópályát minden egyes alkalommal teljesítenünk kell, elsőre még tényleg élvezetes volt a nagy szökés, de amikor a negyedik karakteremmel is meg kellett ezt csinálnom, akkor rájöttem, hogy már nem is annyira izgalmas a dolog.
Amatőr játéktervezői hiba, belekényszeríteni a játékos valami ismétlődő dologba, amit nem tud kikerülni. Szerencsére ez a rész csak olyan 10 percig tart, közben megtanuljuk az alapokat és lépünk egy szintet. Ezután kerülünk le a kezdőszintre, ami attól függően változik, hogy melyik frakcióhoz tartozik az általunk kiválasztott faj. A fekete cicalányom például egy gyönyörű mérsékelt övi erdőben kezdi meg a pályafutását, de a termetes nordok már egy havas szigeten teszik meg az első botladozó lépéseiket. Az ork hentesem meg valami sivatag kellős közepén tért magához - pálmafák, beach meg minden.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... de a Skyrim szebb
Az azért már az első pillanatban látszik, hogy a TESO messze nem rendelkezik olyan grafikai képességekkel, mint a Skyrim. Ez mondjuk érthető is, MMO játékoknál soha nem a grafikai hókuszpókuszokon van a hangsúly (bár itt azért csendben megjegyezném, hogy a másfél éves Guild Wars 2 nagyságrendekkel szebben néz ki, de ez csak az én véleményem). A TESO alapjait az a HeroEngine adja, amit az SWTOR-ban is használtak, bár a fejlesztők szerint a grafikus motor csak egy alap, a készítőkön múlik igazából, hogy mit hoznak ki az adott alapanyagból. Azt el kell ismerni, hogy bizonyos területeken a TESO tényleg jól néz ki, nekem a városok nagyon bejöttek, bár az is tény, hogy az alatt a 20-25 óra alatt, amit eddig eltöltöttem a játékkal, csak a peremtartományokhoz volt szerencsém, az igazán nagy városok felfedezése még várat magára. Nekem a külső helyszínek kivitelezése kicsit sivárnak tűnt, túl sok időt töltöttem el a Skyrim (Creation Engine) csodálásával. Nálam sarkalatos pont a karakter mozgása, ezen a téren sem tudom halálba dicsérni a TESO-t. A WoW 10 évvel ezelőtt képes volt olyan tauren animációra, ahol ténylegesen éreztük, hogy ez a böhöm bikaharcos nem egy könnyű léptű tünde íjász, aki alatt még a porhó sem szakad be. A TESO-ban mindenki egyformán fut, nekem ez egy kicsit illúzióromboló.
Harcosok klubja
Bár első ránézésre az a négy karakterosztály nagyon kevésnek tűnik, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez egy elég szabad világ, ahol szinte bárki, bármilyen irányba specializálódhat. Nincs megtiltva az, hogy a páncélba öltözött lovagok varázsbotot vegyenek a kezükbe, gyanítom, hogy a végleges játék megjelenése után rengeteg agyament builddel fogunk összefutni. A néhány napos tesztelés során az általam elért legmagasabb szint 12 volt (amúgy 50 a maximum), de bizony volt olyan helyzet, amikor mérgemben inkább kikapcsoltam a gépet, mert olyan szinten szórakozott velem. Bizonyos szörnyeket simán bedaráltam, de aztán úgy porba alázott a következő kettő, hogy még azt is megbántam, hogy egyáltalán telepítettem a klienst. Értem én, hogy kedvezni szeretnének a „kemény pallosú” veteránoknak, de azért nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az utóbbi időkben az összes MMO abba az irányba ment el, hogy kedvezzen a kezdő, illetve casual játékosoknak is.
Az igazat megvallva nagyon nem tetszett, hogy a játék bizonyos pontokon kifejezettek rosszindulatú volt velem. Az egyik kedvenc példám a harcosok guildjének az egyik küldetése volt, ahol percekig kellett gyalogolnom az egyik feladat teljesítéséhez, ami abból állt, hogy beszélnem kellett valakivel, átvizsgálni három hullát, majd visszagyalogolni percekig a küldetést adó NPC-hez. A WoW 10 évvel ezelőtt is igyekezett megszabadulni ezektől a misszióktól, nem is értem igazán, miként kerülhetett ez bele. Számtalan hasonló példát tudnék még felsorolni, de minek, a lényeg az, hogy láttunk már sokkal jobb küldetéseket is, és inkább ezt az irányvonalat kellene követni.
Gyalogtúra bőségesen lesz a játékban, és ezen még a (méregdrága) hátasok bevezetése sem fog sokat változtatni. Van benne ugyan egy teleportálási lehetőség (a már felfedezett teleportkövekhez lehet azonnal odajutni), de ezek használata piszok drága, egy utazás a vagyonunk 5%-át is eltüntetheti, érthető tehát, hogy inkább kutyagol az ember. A fejlődési rendszer viszont még mindig jó, bár sok helyen nem igazán értettem, hogy fejlődhet olyan skillünk, amit nem is használunk, de mivel ez béta változat, nem teszek fel ilyen kínos kérdéseket. Tartogatom a pikírt megjegyzéseimet a végleges verzióra.
25 órával később
Tudod, tudom, ennyi idő alatt még csak a jéghegy csúcsának a felszínét kapargatom egy komoly MMO-nál, így nem is megyek bele egy mélyebb elemzésbe. Véleményem azonban lehet, és azt nem is rejtem véka alá. Nyolc év aktív WoW-ozás után már nagyon kevés olyan elemet találtam a TESO-ban, ami meglepett volna. Elismerem, hogy vannak kifejezetten élvezetes részek benne, de legalább ugyanennyi amatőr tervezési hibát is fel tudnék sorolni (és most nem a grafikai bugokról beszélek, mert azokról nem illik egy bétában). Olyan öt évvel ezelőtt egészen biztosan nagyobbat szólt volna, de azóta azért sokat fejlődött az MMO iparág, és a TESO-nak nem igazán sikerült felvenni a tempót a nagyokkal. A legnagyobb gond azonban a havidíj bevezetésének a terve, ezért 15 dollárt kérni minden hónapban...erős fenntartásaim vannak ezzel a pénzügyi modellel kapcsolatban. Halkan jegyzem meg, hogy az SWTOR indulása után hasonló gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Ettől függetlenül azért akinek lehetősége van, próbáljon meg bejutni a bétába, hátha neki nagyobb élményt nyújt Tamriel világa ebben az új felállásban.
A GameStar csapatából hárman kaptunk meghívót, rajtam kívül Gyu és Mazur is lehetőséget kapott arra, hogy felfedezze ezt a kontinenst, de hogy milyen tapasztalattal gazdagodtak, arról meséljenek inkább ők maguk:
Gyu másvéleménye:
Furcsa, hogy magyarul a játék rövidítése pont TESO (azaz tesó) lett, de talán nem is véletlen: az Elder Scrolls legendáriumára építő MMORPG olyan, mint egy jó testvér. Van amikor megbízható és szeretni való, máskor pedig ki nem állhatjuk és legszívesebben hozzávágnánk valamit.
A fejlesztők sosem ígérték, hogy forradalmi lesz a termék, így nem is lett az. A játék univerzumát kivéve gyakorlatilag már mindent láttunk más RPG-kben vagy MMORPG-kben. Az irányítás, a térkép rendszere a The Elder Scrolls játékokból lesz ismerős, a többi funkció felsorolásához nem is kezdenék neki, nem lenne elég a hely. Kezdeném azzal, ami zavart: legfőképp az UI (mármint annak nem léte, avagy előhozhatatlansága). Például csak a Help (F1) megnyomásával tudtam megnézni, mennyi XP-m van, ez még önmagam kijelölésével sem jelent meg. Ami még ennél is rosszabb az a quickslotok kezelése, aminek megoldása szerintem rémes.
Sajnos a folyamatos fejlődés nehezen mérhető/érzékelhető - többször előfordult, hogy egy elvileg az én szintemnek való küldetést nem tudtam megcsinálni, míg más küldetések ugyanazon a szinten könnyűek voltak. Ami viszont tényleg zavaró, hogy a loot nagyon-nagyon szegényes. Amikor egy páncél darabja a boltban 790 arany, és egy-egy levágott mob 1 aranyat dob, akkor lehet sejteni, hogy nem minden stimmel...
Ezek azonban apróságok ahhoz képest, amilyen gondosan kidolgozott és kitalált a táj, amilyen érdekes és izgalmas küldetéseket kapunk, s ahogy kinyílik előttünk a világ, amely beszűkültsége az elején picit zavaró volt. A játék jól adagolja a missziókat is, gyakorlatilag bármerre mehetünk, tuti belebotlunk valami tennivalóba, amelyek java része valamilyen hősies vagy hőst kívánó cselekedet, nem csak egyszerűen „ölj meg ennyi bigyót és gyűjts amannyi bigyót”. Tipikus függőség-generáló tartalom ez a The Elder Scrolls játékok kidolgozott világával és legendáriumával.
A bétával való barátkozás után úgy vélem, hogy apróbb hibái ellenére is 2014. egyik nagy ígéretéről van szó, ha a TESO-ról beszélünk.
mazur másvéleménye:
Egy béta mindig becsapós, úgyhogy az utóbbi néhány nap alatt lelki szemeim előtt többször megjelent már a TESO csúfos bukása is (bánatos Bethesda-alkalmazottak bedeszkázzák az iroda ablakait, kartondobozba rakják a fikuszt, hazafelé menet vesznek kólát és csipszet, otthon pedig zokogva megújítják WoW-előfizetésüket), néha viszont úgy éreztem, hogy talán most, talán ez a játék lesz az első igazán sikeres MMO a Blizzard gőzhengere óta.
Mivel ez még csak béta, és néhány nap nem elég MMO-ról korrekt véleményt formálni, a végeredmény mindenképp meglephet majd (jelentsen ez bármit is). Most azonban úgy érzem, hogy a játékban egymást érő, igazán idegesítő dolgok mind könnyen javítható apróságok, a legfontosabb vonzerő viszont már most is működik. Ez pedig nem más, mint hogy a TESO inkább akar egy új The Elder Scrolls játék lenni, mint egy új MMO – és ez hatalmas dolog! Nem a hardcore MMO-huszároknak akar tetszeni (rólam például leperegnek az endgame miatti aggodalmak, ha egyszer tudom, hogy hónapokig tart majd, mire elérem a legmagasabb szintet), inkább a klasszikus TES-formulát bővíti ki olyan multis elemekkel, amik indokolják az MMO-árképzést. (Ha egyébként eltekintenének a havidíjtól – amit már elvből se hajlandóak sokan kifizetni –, és inkább a DLC-ként lehetne belépőt váltani egy-egy új területre, akkor sokkal kevesebben hőbörögnének. Bár valószínűleg rosszabbul járnánk.)
Akárhogy is, engem elkapott a szokásos TES-hangulat és ugyanúgy beszippantott a játék, mint annak idején a Morrowind, az Oblivion, vagy a Skyrim. Nagyon tetszett, hogy végre a külső nézet is ugyanolyan jól működik, mint a belső (sőt!), illetve hogy akár harcosként, akár mágusként kezdtem neki a kalandnak, mindkettő egyformán élvezetes volt. Zseniális, ahogy összeáll egy kisebb területrész küldetésfolyama kerek történetté, vagy akár egy teljes játéktér sok-sok küldetése egy nagy egésszé. És itt sem könnyű eljutni A pontból B-be, mert mindig lát az ember valami tornyot a távolban, egy bokrot leszedhető növényekkel az út mellett, egy szörnyeket (és kincset! hírnevet!) rejtő barlangot a közelben… szóval valamit, ami miatt megéri letérni az útról.
Akárhogy is, nekem működik a játék és várom, hogy elölről kezdhessem a végleges verziót. És már most kellemetlenül sok időt agyalok azon, hogy dragonknight vagy sorcerer legyek-e.
