Egy kis teknős elkezd felfelé mászni a fán. Nagy nehezen eléri az alsó ágat, végigmászik rajta, majd amikor a végéhez ér, leesik. Pont a hátára esik, a páncélja nagyot koppan.
Pár perc múlva magához tér, hosszú kínlódás után a hasára fordul, és megkezdi újra a fára mászást. Ezúttal még az ágig sem jut el, leesik, ismét megüti magát, de hallatlan akaraterővel megint nekikezd a famászásnak. Most sikerül az ágig jutnia, de hamarosan a földbe csapódik.
Fent, a fa egyik felső ágán egy fészekben ül egy madárpár. Amikor a teknőc már ötödszörre töri össze magát, a madármama azt mondja a párjának:
- Te, szerintem most már meg kellene mondanunk neki, hogy csak örökbe fogadtuk.
Nyuszika ül az erdő szélén és gépel a számítógépén. Arra megy a Róka és megkérdi:
- Mit csinálsz Nyuszika?
- Írom a diplomamunkámat.
- Na és miből írod?
- Hát, hogy hogyan védekezzenek a kis állatok a ragadozókkal szemben.
- Ne hülyéskedj Nyuszika! De te ehhez mit sem értesz!
- Ha nem hiszed Róka, gyere be velem a bokorba, mindjárt megmutatom.
Be is mennek a bokorba. Nagy csatazaj, a Róka kirepül a bozótból és fejvesztve elrohan. Nyuszika előjön és folytatja az írást. Arra megy a Farkas:
- Mit csinálsz Nyuszika?
- Írom a diplomamunkámat.
- És miből?
- Hogyan védekezzenek a kis állatok a ragadozókkal szemben.
- Na ne nevettess, te ehhez nem értesz!
- Ha nem hiszed, gyere velem a bokorba, majd megmutatom!
Be is mennek a bokorba. Nagy zajjal kirepül a Farkas és elrohan. Nyuszika folytatja a gépelést. Kisvártatva jön a Medve:
- Mit gépelsz Nyuszika?
- Írom a diplomamunkámat.
- És milyen témából?
- Hát, hogy hogyan védekezzenek a kis állatok a ragadozókkal szemben.
- Jaj, ne röhögtess! Te ehhez nem érthetsz!
- Ha nem hiszed, gyere be velem a bokorba, megmutatom, milyen profi vagyok.
Be is mennek. Nagy csihi-puhi, kirepül a Medve a bozótból s elszalad. Kilép a Nyuszika a bokorból, utána előjön az Oroszlán:
- Látod Nyuszika, nem megmondtam! Nem az a lényeg, hogy miből írod a diplomamunkádat, hanem, hogy ki a konzulensed!
A kis Zsófika nem túl jeles tanuló, különösen hittanból gyenge. Egyik nap éppen hittanórán ülnek, amikor a tanár feltesz neki egy kérdést:
- Na, Zsófia, meg tudod mondani, ki teremtette a világot?
Zsófika gondterhelten ül a helyén, emlékei között kutat, de nem nagyon talál, amikor a mögötte levő padban Pistike megszúrja egy tűvel.
- Úristen! - ugrik fel Zsófika.
- Kitűnő - mondja elégedetten a tanár. Kicsit később újabb kérdést tesz fel a kislánynak:
- És hogyan hívják a Megváltót, Isten fiát?
Pistike ismét beledöfi a tűt Zsófikába.
- Jézus! - ugrik fel ismét a lány.
- Helyes a válasz - dicséri meg a tanár. - És azt is meg tudod mondani, mit mondott Éva Ádámnak, amikor megszületett a huszonharmadik gyerekük? Pistike ismét megszúrja.
- Ha még egyszer belém döföd azt a micsodát, letépem a tökeidet! - kiáltja a kislány.
Egy férfi bemegy a kocsmába és odaszól a csaposnak:
- Uram, nincs pénzem. Ha mutatok valami érdekes dolgot, meghív egy italra?
- Persze, de csak akkor, ha tényleg egyedülálló a dolog.
A férfi előhúz a zsebéből egy hörcsögöt, leteszi az asztalra. A hörcsög leugrik, odaszalad a zongorához, majd elkezd játszani rajta.
A csapos szó nélkül leteszi az italt. A férfi megissza, majd kér még egyet. A csapos azt mondja:
- Na van még valami érdekesség?
A férfi kihúz a zsebéből egy békát, leteszi az asztalra. A béka elkezd énekelni a hörcsög zongorakíséretével. A csapos felajánl 500 dollárt a békáért, emberünk odaadja neki, majd bezsebeli a pénzt. Egy másik vendég megrökönyödve:
- Maga nem normális! Egy ilyen békával milliomos lehetne, ehelyett eladja 500 dollárért?
- Á, nem volt ez rossz üzlet, ez csak egy sima egyszerű béka! A hörcsög volt a hasbeszélő!
