Alig telt el néhány hét és már újra írunk a Starcraft II-ről, s ha a Blizzard így folytatja az izgalmas infók áramoltatását, a közérdeklődés pedig ily mértékben élénk marad (és miért ne maradna), akkor néhányszor még biztosan tollhegyre tűzzük e várva-várt remeket. Mostani beszámolónk apropója, hogy mind a Blizzconon, mind pedig bennfentes informátorainktól egy rakás új információra tettünk szert, és pokolra kerülnénk, ha megtagadnánk ezeket a tájékoztatásra éhes publikumtól.
Induljon a banzáj
A legendás, valós idejű stratégia folytatásának kapcsán az első körben, a néhány héttel ezelőtti híráradatban tulajdonképpen két fontos témakörben lettünk okosabbak. Egyrészt megtudtuk, hogy grafikailag és játékmenetben egyaránt messzemenőkig követni fogja az elődöt, másrészt pedig kiderült, hogy a protoss faj már a készenlétnek ebben az állapotában is nagyon részletesen ki van dolgozva. Utóbbi már csak azért is fontos, mert a játék fejlesztése becslések szerint nagyjából 30 százalékon áll, de ennek jelentős részét minden bizonnyal csak két frakció teszi ki. Konkrétan a helyzet a következő: a technológiailag legfejlettebb oldal szinte teljes kidolgozása mellett a terranoknál egyelőre - néhány alant is bemutatott katonai egységet és egyjátékos fícsört leszámítva - nem állnak ilyen jól. Pályából még csupán néhány sémát alkottak meg (dzsungel, űr, valamint sivatagi témájú hadszínterek, melyek közül állítólag csak néhány van teljesen készen - de sok pályatípus még csak koncepcióként létezik), illetve van egy teljesen megírt történet, melyről azonban egyelőre szinte semmit nem tudni, mivel száz lakat alatt őrzik titkát. Továbbra sincs még meg azonban a Starcraft II jelentős része, nagyjából 70%-a. Sehogy nem állnak többek között a háborús felek közti egyensúlyok kidolgozásával (melyekkel egyébként is komoly nehézségeik lesznek, tekintettel a brutálisan erős és trükkös új egységekre). Egyelőre nincs hír a kampányok állapotáról, valamint a harmadik fajról, a zergekről, és sajnálatos módon a Battle.net támogatásának állapotáról sem. Sok dolguk van még a mesterséges intelligencia leprogramozásával (ami szintén nem lesz könnyű feladat), és akad még rengeteg munkájuk a pályarendszerrel, valamint a grafikai effektusokkal is. Az átvezető animációkon (melyek az eddigi példák alapján hűek lesznek az eddig megszokott Blizzard minőséghez) nem a 40 fős szűkebb fejlesztőcsapat dolgozik, hanem egy kifejezetten ezzel a feladattal megbízott külső stáb. Jelenleg egy éppen működőképes verziójuk van, ami azonban már most hűen demonstrálja a játék majdani minőségét. A vizuális megjelenítés kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy a hírek szerint az egyik legfontosabb kérdésről továbbra sincs döntés, tehát nem tudni, hogy lesz-e DirectX10 támogatás, és ehhez kapcsolódó különleges effektusok. Imígyen aztán persze még pontos gépigény sincsen meghatározva, de minekután a játék tartalmaz majd 2.0-s shader effekteket, mindenképpen kell egy ilyen támogatással bíró kártya. Utóbb mindenkit megnyugtattak, hogy a játékhoz régebbi kártyák is bőven elegendők lesznek, Radeon 9500-zal, vagy Geforce FX 5200-zal is simán játszható lesz. Ez persze a gyakorlatban annyit jelent, hogy a játék 2007-es megjelenése semmiképpen sem kivitelezhető, de egyben biztosítja azt is, hogy a Blizzard a rá jellemző körültekintéssel és aprólékossággal végzi a fejlesztési munkálatokat.
Hoppá!
A Blizzconon a legnagyobb döbbenetet nem egy-egy újabb katonai egység bemutatása jelentette, hanem az egyjátékos módban eszközölt látványos adalék, melyet maga Rob Pardo, a fejlesztés egyik vezetője demonstrált. A nyitójelenet egy csatahajó, a Hyperion parancsnoki hídján játszódik, ahol Jim Raynort, a terran fél főszereplőjét irányítjuk. Az irányítás pedig ezúttal szó szerint értendő, ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérően immár nem csak passzív szemlélői leszünk a lezajló párbeszédjeleneteknek, de aktívan be is avatkozhatunk a történésekbe. Félreértés ne essék, egyszerű „point and click" jelenetről van szó, melyben csak azt dönthetjük el, hogy éppen kivel kívánunk beszélni, és a lehetséges kérdéseket és válaszokat jelölhetjük meg. Lesétálhatunk a szerelőműhelybe, hogy technikusunktól rákérdezzünk az egységekkel kapcsolatos infókra, vagy éppen társalogjunk vele az embereink hangulatáról. Az egyes küldetésekben megszerzett vagyonunkat itt felhasználhatjuk arra is, hogy a számítógépen a következő csatánk előtt egységeket vagy éppen technológiákat vásároljunk. A parancsnoki hídon tanácsadóinkkal megbeszélhetjük a következő stratégiai lépéseket (vagyis tulajdonképpen az elkövetkezendő pályák fő feladatait), a csillagtérképen pedig megnézhetjük a galaxis térképét, tájékozódhatunk az egyes bolygók felszínének jellegzetességeiről, de még történetükről is annak megfelelően, hogy a kampányban éppen merre kívánunk továbbhaladni. Ránézhetünk emellett a monitorokra, ahol leolvashatunk adatokat az előzőleg teljesített küldetésről, vagy akár kinézhetünk a világűrbe, hogy megcsodáljuk a nem mindennapi kilátást.
Leugorhatunk a kantinba is hörpinteni egy pohárkával (tekintettel arra, hogy Raynor a történet szerint már félig alkesz, ez nem meglepetés), de ennek a részleteit egyelőre nem mutatták be, mivel a demonstrációban ekkor a semmiből Zeratul bukkant elő az űrhajó folyosóján, hogy figyelmeztesse hősünket a titokzatos Xel'Naga faj érkezésére.
A Blizzard tehát nem kis lépést tesz annak érdekében, hogy a történetet és magát a főhőst közelebb hozza a játékoshoz (az ötlet nem életképtelen, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy mikor Rob jelezte a közönségnek, hogy a köztes játékrészben éppen Raynort, a főszereplőt látják, az emberek hangos üdvrivalgásban és tapsban törtek ki).
Földijeink
A fentebb említett, viszonylag kezdeti stádiumot bizonyítja az is, hogy az egyik fajról, nevezetesen a zergekről egyelőre szinte semmit nem tudni, s ennek oka nem a döbbenetesen erős titoktartási gépezet, hanem egy egyszerű tény: sehogy nem állnak még velük. Rob Pardo szerint még csak most kezdenek foglalkozni a zergek ügyével. Nem így azonban a terranokkal, akik a protoss mellett egyelőre a legjobban kidolgozott fajnak tűnnek. Az eddig is tudvalevő volt, hogy a földiek seregének gerincét továbbra is a hagyományos tengerészgyalogság képviseli, melyek kiegészülnek a különleges, ugráló reaperekkel, és tudtuk, hogy továbbra is helyet kap majd a ghost. Ezúttal viszont más fegyvernemekre is fény derült. Sőt! Minekután a Blizzconon nyilvánosságra hoztak szinte minden információt a terran faj technológiai fájáról, teljesen áttekinthettük, hogy miként épül majd fel a hadsereg. A felhúzott barakkból tengerészgyalogost gyárthatunk, ha egy technológiai labort is felhúzunk mellé, akkor jöhet a medikus, egy különleges operációs központot összedobva pedig innen bukkan elő a felderítőnk, a ghost. A reaperhez kell egy mech heaven nevű, a Starcraft II-ben először feltűnő épület is. A gépesített egységeink (melyet persze a Factoryban gyárthatunk le) közül talán a Viking a legérdekesebb. Első ránézésre egy amolyan két lábon járó mech warrior, de a gyárunk mellé építhető technológiai laborban kifejleszthető képességgel bármikor átalakulhat egy vadászbombázó-szerű repülőgéppé. Ezzel a rendkívül trükkös megoldással létrehozhatunk egy olyan ütős repülőrajt, mely bármikor képes szárazföldi egységgé vedleni, ezzel kijátszva bármilyen légvédelmi rendszer. A jól ismert Siege tank mellett szintén ebben az épületben gyárthatjuk le a cobrát, egy lebegő páncélos egységet, mely egyaránt képes ártani a légi- és a szárazföldi csapatoknak. A starportból érkező űrhajóink közül a régi ismerősök mellett feltűnik majd a banshee, egy viszonylag kis sebzésű, de nagy számban gyártható vadászrepülőgép, mely probléma esetén láthatatlanná tud válni, és a nomad, melynek ereje inkább a különleges csapattámogató képességeiben leledzik. Bár közvetlenül támadni nem tud (legalábbis nem köpköd apró lézersugarakat az ellenség arcába), de igen hatásosan gyógyítja a megsérült légi járműveket, és képes egy nagy erejű energialökettel amortizálni az ellenséges egységeket. Végül pedig - szintén egy óvó lehetőségként - létrehozhat egy különleges energiamezőt, melyen belül a támadó csapatok sebzése alaposan megcsappan. A legizgalmasabb új egység azonban az egész terran seregben a Thor. Ennek elkészítéséhez nem elég egy factory és egy armory megépítése, egy munitions depora is szükségünk lesz, illetve legalább egy darab épkézláb SCV-re. Utóbbira azért, mert ezt az egységet nem egy gyárból fogják kigurítani, hanem külön építőegységgel kell összekalapáltatnunk, akár közvetlenül a csatatér szomszédságában. Leginkább egy hatalmas viking-mechre emlékeztet, kicsit felturbózott kivitelben. Fegyvereivel egyaránt képes a szárazföldi és a légi egységeket osztani, ráadásul kifejleszthetünk neki egy különleges tüzelési módot is, mellyel kvázi tüzérségként működik, és akkorákat tud odapörkölni az ellenségnek, mint egy egészséges ostromtank. Nyilvánvaló gyengéje viszont, hogy elképesztően lassú és lomha, tulajdonképpen minden egyes forduláshoz külön meg kell állnia, aztán egy álmos mozdulattal elforognia a kijelölt irányba. Éppen ezért alighanem kénytelenek leszünk nagyobb létszámú csapatot mellékelni minden akcióhoz, lehetőleg sokkal mozgékonyabb egységekből.
Lost Vikings
Az épületek tekintetében hasonlóan izgalmas változásokra van kilátás, és nem csak arról van szó, hogy immár kemény pénzekért el tudjuk adni a használaton kívüli épületeinket. A supply depot a Starcraft II-ben már egyfajta védőfalként is használhatjuk a bázisunk körül, mivel képesek leszünk a föld alá süllyeszteni őket akkor, ha csapataink át akarnak kelni az adott helyen. Ha kellően sűrűn tesszük le ezeket az épületeket egymás mellé, egy már-már áthatolhatatlan vonalat hozhatunk létre, melyen csak a könnyebb, gyalogsági egységek juthatnak át. Szintén újdonság, hogy egy-egy barakkban vagy gyárban bizonyos melléképületek felhúzásával már nem csak egy, hanem több harci egység is készülhet egy időben. Így például ha egy reaktort húzunk fel a gyárunk mellé, akkor máris két vikinget építhetünk egyszerre, és így tovább (egyes, ütősebb egységeknél, például a siege tanknál sajnos ez az opció nem működik, azokból továbbra is csak egy készülhet egyszerre).
A starportunkat (mely a légiharcra alkalmas egységek legyártásáért felel) átalakíthatjuk starbase-zé, vagyis egy olyan mozgatható légi erődítménnyé, mely méreteiben bőven túltesz a legnagyobb battleshipen is, és képes folyamatosan gyártani az egységeket. Így aztán simán megjátszható egy olyan taktika, hogy leparkolunk az ellenséges bázis szomszédságában, és megállás nélkül hányjuk a tengernyi repülőrajt reá. Ha meg gond van, egyszerűen odébbállunk. Arcátlan, de rendkívül praktikus megoldás. Szintén említésre méltó, hogy a városközpontunk immár nem csak arra lesz képes, hogy egy fejlesztés elvégzése után felfedjük a térkép valamely távoli pontjának rejtélyeit, de át is alakíthatjuk egy úgynevezett planetary fortressé, mely nemcsak kritikusan megnövelt páncélzatával lesz menő, hanem a tetejére szervírozott roppant ágyú is hatékonyan gondoskodik a hívatlan látogatók azonnali megsemmisítéséről.
Szót kell még ejtenünk a protossról is, bár velük kapcsolatban már eddig is elég sok infót eleresztettek, azokhoz képest pedig sok újdonságot nem tudunk elmondani. Egy 20 perces demót lehetett kipróbálni, s ez alapján látható, hogy az új, erős egységek valóban olyan hatékonyak, amilyennek az első hírek alapján tűntek. A technológiai fára kattintva rögtön kiderült, hogy az épületek egymáshoz igazodása - ahogy a terran esetében is - jóformán
ugyanaz, mint az előző részben volt, és itt lesz számos régi ismerős. Így a templart, a dark templart, a zealotot, vagy éppen a protoss carriert kiválóan egészíti ki a brutális méretű colossus, vagy a korábbi dragoonokból lett immortal, melyet a twilight councilban gyárthatunk le. Egészében véve igazolva látjuk, hogy a korábban bemutatott új egységek színt visznek majd a játékba, de az egyensúly miatti aggodalom, melyet az egyre trükkösebb és újabb egységek bemutatása csak tovább fokoz, továbbra is jogos.
A Blizzconon szemmel láthatóan a terran oldal részleteinek feltárására törekedtek, a legfontosabb újításnak mégis az eddig nem látott, és az első részhez képest is komoly eltérést jelentő átvezető „minijátékok" ígérkeznek, melyek két pálya között zajlanak az egyjátékos kampányban. Erős a gyanúm azonban, hogy nem ez lesz az egyetlen nagy durranás a Starcraft II kapcsán a következő egy évben.
