Pistike megy haza a hittanóráról és újságolja az anyjának:
- Képzeld, mama, ma azt mesélte a tanító bácsi, hogy annak idején Mózes kivezette a zsidókat Egyiptomból. Aztán, amikor odaértek a Vörös-tengerhez, Mózes mérnökei gyorsan csináltak egy pontonhidat. Ezen a hídon mindenki átment, utána Mózes rádión beszólt a központba, azok kiküldtek két vadászbombázót, amik lebombázták a hidat. Mivel már nem volt híd, így a zsidók biztonságban el tudtak menekülni.
Az anyja csodálkozva:
- Tényleg ezt mesélte?
- Hát, igazából nem, de ha elmondanám amit tényleg mesélt, biztos nem hinnéd el.
Az úton megy egy temetési menet, amely majdnem egy kilométer hosszú. Egy érdeklődő megkérdezi a sor elején haladó családtagot:
- Ki van a koporsóban, hogy ilyen sokan gyászolják?
- A kutyám megharapta az anyósomat, aki belehalt a harapásba.
- Kölcsönkérhetném a kutyust?
- Persze, de álljon a sor végére.
Az öreg székely elkezd fohászkodni a Jóistenhez:
- Édes, drága Jóistenem, én olyan nagyon szeretem a feleségemet, hogy mindenemet odaadnám érte!
- Ne engedd, hogy beteg legyen, legyek inkább én!
- Ne engedd, hogy szenvedjen az életben, szenvedjek inkább én!
- Ne engedd, hogy özvegy legyen, legyek inkább én!
Egy hideg őszi, télbeforduló napon a szegény gazda felébred kora hajnalban. Nem kakasszóra, mert az már nincs, sőt tyúkok sem kapirgálnak az udvarban.
Kimegy a csűrbe, hogy megfejje es megetesse családja egyetlen kincsét, a tehenet. Döbbenten látja, hogy a tehén kimúlt. Keseregni kezd, hogyan fogja eltartani családjat a hosszú, hideg tél alatt és úgy elkeseredik, hogy felköti magát a mestergerendára.
Nem sokkal utána jön ki az asszony, látja, hogy az ura lóg lefelé, a tehén meg már ki is hűlt. Őt is megviselték az elmúlt idők, úgyhogy beledől a vasvillába.
Kisvártatva érkezik a legnagyobb fiú, nézi mi történt és rettentően elszomorodik. Elindul a közeli erdőbe a jótündér házához. Bekopogtat, mire a jótündér ajtót nyit.
- Tudod jótündér, nem jól van ez így. Apám lóg a mestergerendáról, anyámat átdöfte a vasvilla, a tehenünk meg döglött. Csináld ezt vissza, kérlek.
Nézi a jótündér a fiút:
- Tudod, egy jó vágású legény vagy. Semmi akadálya, hogy megint minden rendben legyen, ötször magadévá teszel és máris megteszem, amit kérsz. Nosza, a fiú nekiáll, de négynél nem bírja tovább, összeesik és végkimerülésben meghal.
Közben a középső fiú is felmérte a helyzetet és csakhamar megérkezik a jótündér házához.
A tündér:
- Tízszer magadévá teszel és mindent visszacsinálok.
Nekiállnak, kilencnél nem bírja tovább a fiú, összerogyik, minden ereje elszáll és meghal.
Kisvártatva érkezik a legifjabb testvér. Látja halott testvereit a tündér házában, ingatja fejét:
- Tudod jótündér, nincs ez így jól. Apám, anyám, testvéreim is halottak. Éleszd őket fel, szépen kérlek.
- Rendben, ha tizenötször magadévá teszel.
- Legyen inkább húsz! - csillan fel a fiú szeme.
- Vagy inkább huszonöt - kacsint a jótündér.
- Harminc - nyel egy nagyot a fiú.
- Jó, kezdjünk neki!
- De nem lesz egy így jó, tündérke, a végén kimerülsz, meghalsz és akkor ki csinálja vissza ezt az egészet. Félek, hogy nem fogod bírni...
- Miért gondolod ezt?
- A Riska se bírta...
