Öregszem. Nemcsak az ősz hajszálaim számából tudom ezt a szomorú tényt, szép lassan a gyerekeim is kinőnek bizonyos játékstílusokat. Itt van például Csongor fiam, aki már egészen kiskorában felfigyelt a LEGO-játékokra. A LEGO Star Wars volt az első olyan játék, amit önállóan végigvitt, azóta a sorozat összes darabját szófogadóan és örömmel végigjátszotta. Helyettem. A LEGO Jurassic Worldnél azonban megláttam rajta a kamaszkori lázadás első jeleit, hiszen két hét alatt sem sikerült megszeretnie a játékot, és mindent elkövetett annak érdekében, hogy halogassa a tesztelést. Hiába, ez már nem az ő korosztályának készült. Még szerencse, hogy hamarosan a kisebbik fiam is LEGO-érett lesz.
Négy az egyben
A LEGO Jurassic World szép komótosan végigköveti mind a négy Jurassic film cselekményét, de arra persze nagyon figyeltek a készítők, hogy a fiatalabb korosztály kimaradjon a raptorok hátborzongató és véres rohamaiból. A dinótámadásokat mindig igyekeztek vicces közjátékkal elütni, és a TT Games nagyon ért ahhoz, hogy még a legdrámaibb pillanatokban is mosolyt csaljon a gyermeki arcokra. Maga az alapfelállás nem sokat változott az elmúlt években. Különböző mókás legófigurákkal kell bejárnunk a pályákat, összetörni mindent, majd egyedi képességeinkkel átküzdeni magunkat az akadályokon.
A LEGO Jurassic World nagyon szépen végigköveti a filmek meghatározó jeleneteit, de mivel négy, cselekményben elég erős filmet kellett feldolgoznia, meglehetősen gyors tempót diktál. Kisebb a bejárható területek nagysága, most messze nem lesz annyi lehetőségünk barangolni, mint a sorozat előző darabjaiban. Ez persze nem feltétlenül rossz, hiszen a fiatalabb korosztály játékosai sokkal inkább hajlamosak arra, hogy eltévedjenek. A központi történetszálakat a tapasztalt LEGO-játékosok olyan hét-nyolc óra alatt sikeresen elvarrhatják, de a nyitott világban bóklászva extra mellékküldetéseket vehetünk fel. Persze senki ne gondoljon bonyolult másodlagos sztorira, ezekben a küldetésekben általában egy beteg őshüllőt kell meggyógyítanunk, vagy éppen egy bajba jutott embert megmentenünk attól, hogy T-Rex-vacsora legyen belőle. Üdítő színfoltot képeznek az adrenalinpumpáló üldözéses jelenetek, amikor egy nagy, gyors és harapós iszonyat elől kell menekülnünk, viszont a készítők külön figyeltek arra, hogy oldják a feszültséget valamilyen vicces fordulattal.
Húsz dinó rendel
A LEGO Jurassic Worldben száz különböző karaktert fedezhetünk fel, ezek egy részét alapból megkapjuk, a maradékot meg megvehetjük a boltban a pálya teljesítése után. Ez a megoldás már évek óta működik, kellett viszont valami olyan, amire még a hozzám hasonló, kicsit kiégett egykori rajongók is felkapják a fejüket. A TT Games újdonságként behozta a dinókat, most először a LEGO-játékok történelmében irányíthatjuk őket. Húsz különböző méretű és vérmérsékletű őshüllő vezérlése felett vehetjük át az uralmat, persze csak akkor, ha megbirkózunk feloldásukkal. Nem kell persze semmi egyedi dologra számítani, ezek a lények szinte pontosan ugyanazokat a képességeket bírják, mint a többi emberi karakter. A velociraptorokkal például kapcsolókat húzhatunk meg, a triceratopszok pedig a félig betört tárgyakat képesek végleg leamortizálni.
Az ötlet jópofa, öröm volt látni, hogy ennyi év legózás után is tud újítani a TT Games. Az már csak hab a tortán, hogy a dinókat testre szabhatjuk, megváltoztathatjuk színüket, mintázatukat, sőt még egyedi arckifejezést is adhatunk nekik. Az ötlet tehát kiváló, viszont a megvalósítás hagy némi kívánnivalót maga után. A teszt elsősorban az Xbox 360-as változat alapján készült, itt alig tapasztaltunk hibát, viszont a next-gen verziók tesztelése (fejlesztői részről) már közel sem volt ennyire alapos. Nagyon sok helyről hallottuk, hogy gyakoriak a fagyások – főként akkor hajlamos elszállni a játék, ha dinoszauruszokkal nyomjuk coop módban. A baj az, hogy lényegében ez az alapja mindennek; egyedül már kicsit unalmas az ismétlődő játékelemekkel megpakolt LEGO sorozat végigjátszása, társaságban viszont kifejezetten szórakoztató. Ideális arra, hogy a videojátékok iránt nem annyira fogékony szülőket meggyőzzük: hobbink következményeként nem fogunk éveken keresztül a pokol tornácán pörkölődni. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor sajnos nem küszöbölték ki a gép által irányított karakter bénázását. A lehető legrosszabb helyeken folyton beakad, és roppant bosszantó, ha egy ilyen hiba a már majdnem befejezett rész teljes újrajátszására kényszerít.
Az élet mindig utat tör magának
Szép lassan az összes nagy franchise-t ízekre, akarom mondani kockákra szedték az elmúlt egy évtizedben. Harry Potterként legyőztük Voldemort nagyurat, felrobbantottunk két Halálcsillagot, megtaláltuk a Frigyládát Indiana Jones professzorral, kétszer bebarangoltuk Középföldét, kalózkodtunk kicsit a Karib-tengeren, megmentettük Gotham városát, és bosszút álltunk mindkét szuperhős világáért. Azonban minden utazásnak vége szakad egyszer, úgy gondolom, lassan de biztosan a LEGO játékok tündöklésének is elérkezünk a végére. Egészen biztosan van még néhány olyan film vagy tévésorozat, amit szívesen végigjátszanánk ebben a stílusban, de komoly kétségeim vannak afelől, hogy ez a fejlesztőcsapat képes lenne ténylegesen megújulni. Nem maradunk viszont a jövőben sem legózás nélkül, hiszen early access megoldásban már játszható Steamen a Minecraftba oltott LEGO Worlds, de ott van ugye a Skylanders babérjaira törő LEGO Dimensions is. Utóbbiban olyan legendás idő- és világutazókkal akadhatunk össze, mint Marty McFly vagy Dr. Who. Mindkét címhez komoly reményeket fűzünk, bár kicsit fura, hogy a Traveller’s Tale fejleszti őket; kíváncsi vagyok arra, marad-e idejük egy teljesen új játék elkészítésére.
A LEGO Jurassic World hozza a papírformát, de nem nagyon törekszik arra, hogy felülmúlja a várakozásokat. Sok újítást nem hoz a sorozatba, viszont azt el kell fogadnunk, hogy ez a rész leginkább fiatalabb korosztálynak készült, ők pedig nem nagyon kedvelik a drámai fordulatokat. Ideális szórakozást jelent a játékos családoknak, ráadásul mennyire menő már egy kiskölyök számára, ha azt mesélheti az iskolában, hogy a szülőkkel együtt játszott végig egy vicces videojátékot.