Kilenc éve azzal a kimondott céllal alakult meg a francia Amplitude Studios, hogy megvesse a lábát a 4X stratégiák piacán, és azon belül is azért, hogy elkészítse saját, az emberiség történelmét feldolgozó játékát. Az Endless Space két epizódjával és az Endless Legenddel azóta rengeteg tapasztalatot és rajongót szerzett a csapat, tavaly ősszel pedig bemutatta Humankind névre hallgató alkotását, amivel megpróbálja elhódítani a Civilization trónját - vagy legalábbis egy érdekes alternatívát nyújtani a Firaxis sorozatának.
Az immár a Sega égisze alatt tevékenykedő stúdió eredetileg 2020-ban szerette volna kiadni eddigi legambiciózusabb játékát, ám a Covid-19 által előidézett vészhelyzet miatt a rajt 2021-re csúszott, sőt, a korábban tervezett személyes prezentáció helyett csak egy online esemény keretein belül mutathatta meg a sajtónak, hogy áll jelenleg a projekt. A szokatlan formátum viszont nem vett el semmit a demó értékéből, amit néhány óráig nyüstölhettem, és amiből kiderült, hogy a Humankind néhány érdekes mechanizmussal biztosan meg tudja magát különböztetni a konkurenciától.
Itt nem maradsz kulturálatlan
Az Amplitude legfontosabb új ötlete, hogy nem egy fix civilizáció mellett tesszük le a voksunkat az egész meccsre, hanem minden érában választhatunk egyet tíz különböző kultúra közül, amelyek újabb és újabb bónuszokat adnak, illetve a játék végére egy sok fejezetből álló lánccá alakítják a népünk történelmét. A demóban az első, kora-ókori érában tevékenykedhettünk, amihez először a neolitikus kor végén kellett elég kaját, vagy tudást gyűjtenünk törzsünkkel, hogy népünk továbbléphessen és kiválaszthassuk első kultúránkat. Ezekből összesen hatvan kap helyet a Humankind felhozatalában és mind ad egy-egy különleges épületet, egységet és passzív bónuszt, amiket jól leírnak az affinitások: a kultúrákat különböző kategóriákba sorolják, mint például az agrár, tudós, építő, vagy kereskedő.
A választott népünk tehát nagyban befolyásolni fogja a játékstílusunkat, ami szorosan kapcsolódik az éra-rendszerhez is. Minden korszakban szerezhetünk csillagokat, amik egyrészt feltételei a következő korba való átlépésnek, másrészt hozzáadnak kultúránk hírnevéhez is, ezzel helyettesítve a 4X játékok hagyományos győzelmi kondícióit. Ezt az egységesített pontszámot növelhetjük a csillagok gyűjtésével, amiket a terjeszkedéstől kezdve a népességünk gyarapodásán keresztül a hadi sikerekig a hét fontos kategóriában elért teljesítményért oszt a játék, de többet hoznak a konyhára az affinitásunkhoz kapcsolódó mérföldkövek. Másfelől minden korszakhoz tartoznak elkövetőjüknek hírnevet biztosító tettek - a demóban természeti csodák felfedezése mellett az írás feltalálása, szent helyek és csodák építése tartozott ide -, de ezekért csak az a civilizáció kap pontot, amelyik először hajtja végre őket.
Ennek megfelelően az első körömben választott, a tudós affinitáshoz tartozó babilóniaiakkal kifejezetten gyorsan lépdeltem előre a rendkívül látványosan illusztrált tech-fán, ahogy a jó néhány pontot érő írást is hamar sikerült kifejlesztenem. Viszont a Humankind igyekszik arról is gondoskodni, hogy a választott kultúránk ne korlátozza nagyon a játékstílusunkat: az agrár kategóriába tartozó Harappa népessége például gyorsabban indul növekedésnek, a polgáraink munkáját elosztva pedig könnyen megturbózhatjuk például a következő egységünk kiképzését, vagy a körönkénti bevételünket. Az építkezésre szakosodott egyiptomiakkal ezzel szemben hamarabb elkészülnek a különböző bónuszokat adó épületeink, ahogy a kereskedő kultúrák által begyűjtött plusz arany is jó módszernek tűnik arra, hogy egyszerűen megvegyük, amire szükségünk van.
Addig nyújtózz, amíg a szomszéd takarója ér
Az első városunk megalapítása és szépítgetése mellett persze hamar el kell kezdenünk gondolni a terjeszkedésre is. A Civből ismert telepesek helyett a felderítőink alapíthatnak új támaszpontokat, amikkel az adott territórium különleges erőforrásait kiaknázhatjuk, illetve lestoppolhatjuk magunknak a szóban forgó régiót. De ha normális védelmet és épületeket szeretnénk, plusz pénzért várossá kell alakítanunk, vagy hozzákapcsolhatjuk egy már meglévő városunkhoz is, amivel pénzt spórolhatunk, viszont a régió politikai stabilitását csökkentjük, úgyhogy ezzel érdemes óvatosan bánni. Ez a rendszer nekem azért is szimpatikusabb, mert a védtelen, még nem várossá alakított outpostok körül az egy idő után elkerülhetetlen harcnak is bátrabban lehet nekivágni, mint a Civben egy város közelében, ami önmagában is megtizedelheti a csapatainkat, ha nem vigyázunk.
Ha pedig már szóba került a harc: a katonáink hadseregekbe rendeződve lépdelnek a hatszögek között, így egy mezőn a demóban egyszerre négy egységünk is állhatott. Ha viszont csatába indulunk, az egyes csapatok szétszóródnak és a nagy térkép egy kijelölt szegletében ütköznek meg az ellenséggel. A Humankind manuálisan lejátszható, vagy az MI-re bízható csatái igényelnek némi taktikai érzéket, hiszen az egységeink technológiai fejlettsége és ereje mellett - ahogy a városépítésben is - jelentőséggel bírnak még a terep adottságai is. A domborzati viszonyok nem csupán statisztikai bónuszokat nyújthatnak, de egyenesen el is rejthetnek egységeket az ellenfél szeme elől, úgyhogy érdemes lesz alaposan átgondolnunk, hol bonyolódunk ütközetekbe.
Jó szomszédi iszony
Ugyan az általam játszott buildben a vallás és a diplomácia nem volt kipróbálható, láthattunk még egy rendszert, ami a Humankind civilizációi közötti kölcsönhatásokat még érdekesebbé teszi majd. Kultúránkat négy ideológiai tengely mentén pozicionálhatjuk, így hagyománykövető vagy progresszív, individualista vagy a közösségre építő, szabadságelvű vagy autoriter, illetve az anyaföldet vagy a globalizmust előnyben részesítő társadalmat építhetünk.
A tengelyeken két módszerrel mozdulhatunk el: egyrészt minden választott civic (a technológiák politikai megfelelői) ideológiai befolyással bír, másfelől véletlenszerű események is felugranak a játék történései alapján, amik nem csupán ideiglenes bónuszokat vagy negatív következményeket hozhatnak az adott városunkra. Például ha van egy kikötőnk, eldönthetjük, hogy a hagyományos megoldásnak számító macskákkal küzdünk a terményeinkre támadó egerek ellen, vagy váltunk a tengerészek által javasolt, újdonságnak számító menyétekre, a progresszív irányba mozdulva.
Az ideológiai beállítottságunk nagyban befolyásolja majd, hogy egy másik civilizáció a barátunk vagy az ellenségünk lesz, a szomszédos országok kultúrái pedig befolyással is lehetnek egymásra. Ha pedig egy idegen kultúra különösen nagy hatást gyakorol a népünkre, akár azt is követelhetik, hogy vonjunk vissza egy civicet és a vele járó politikai döntést.
Legenda leszek
Összességében a demóból kiderült, hogy akad néhány rendszer a Humankindban, ami csupán a jó 4X-ektől megszokott szintet fogja hozni, de ezeket kiegészíti több, kifejezetten egyedi ötlet, amelyek hatására nagyon is érdekesnek találják majd a műfaj rajongói az Amplitude játékát. Az ideológiák rendszere nekem kifejezetten tetszett, és az első éra végigjátszása alapján úgy tűnik, a játék fő újdonsága, a korok és kultúrák láncolata, illetve a hagyományos győzelmi kondíciókat leváltó hírnév-rendszer is jól fog működni.
Viszont a teljes egészében hiányzó vallás és diplomácia emlékeztetett rá, hogy a fejlesztésből még nagyon sok van hátra, így nem meglepő, hogy a Humankind kész változatát csak jövőre vehetjük kézbe. Ha addig is szeretnétek a lehető leggyakrabban találkozni a játékkal, lessetek rá az OpenDev programra, ahol a későbbiekben rövid szcenáriók végigjátszása után adhattok visszajelzést a francia csapatnak. Ha viszont ezt kihagyjátok, a fejleményeket mindenképp kövessétek figyelemmel, mert eddig ígéretes a projekt.
