Ahogyan tavaly, úgy idén is elmondjuk, hogy szerintünk milyen volt az év, de természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ti miként látjátok a dolgokat, ezért a hozzászólás lehetősége mindenkinek adott. Az elsőség megtisztelő címe a derék pálcikaembert, Huntert illette, akit közülünk is sokan idén ismertek meg, de karrierje máris olyan magasra ívelt, hogy kizuhanhatott a szerkesztőség ablakán a legutóbbi Endregyógyintézetben. Következzenek tehát egyik legkedvesebb munkatársunk gondolatai, akit soha nem kímélnek a leggonoszabb szerkesztőségi tréfák és beszólások, de ő mégis szeret mindenkit, és 49 kilós testének minden energiájával azon van, hogy kiszolgálja az olvasókat. Hunter Laci, a színpad a tiéd!
- Mi volt a legnagyobb 2012-es csalódásod?
Nagyon, nagyon, nagyon vártam, hogy megjelenjen a 007 Legends és az az egy szerencsém, hogy Chavalier még időben lebeszélt róla. Annyira szerettem volna, ha készül egy olyan igazán jó James Bond játék. Még mindig várom. Skandalum. Egyébként jó lett volna már élesben is kipróbálni az Oculus Riftet, látni, hogy mennyivel sikerült jobban az eddigi próbálkozásoknál, de sajnos úgy tűnik ez is csúszik egy évet.
- Mi volt a legjobb 2012-es élményed?
Ez az év (lekopogom)(lekopogtam) nagyon jó élményeket hozott, és bár volt miért aggódni ebben az évben is, összességében pozitívan jöttem ki a végére. A sok-sok emlékből az idei GS táborban történtek voltak számomra a legkiemelkedőbbek. Sok év könnyes szemű várakozás után sikerült eljutnom, nagyon jól éreztem magam (és bármit is hallottatok RG-től, az mind csak kitaláció) és már akkor visszamentem volna, mikor még ki se léptem a tábor kapuján. Jó volt látni nickről már régóta ismerős GSO tagokat, főleg Elmort, aki szállóigét formált zenészi szárnypróbálgatásaimból…de ez már egy másik történet. A másik, ami elképesztő élmény volt, azaz idei PlayIT, ahol egy teljesen új feladatban is kipróbálhattam magam, és bár bevallom elsőre (és másodszorra, meg harmadszorra is) lepergett előttem az életem, mikor kiderült, hogy színpadra kell állnom, azért közben mégis csak hihetetlenül jóérzés volt.
- Mi volt a legrosszabb (legkellemetlenebb) GSO-s élményed?
Nem régóta vagyok a GSO közösségének ezen az oldalán, ezért most hirtelen nem jut eszembe konkrét eset, azokat a sajnálatos bénázásaimat leszámítva, amikor elgépelek valamit, aztán bosszankodok saját figyelmetlenségemen. Egyébként viszont jó itt lenni.
- Mi volt a legjobb GSO-s élményed?
Bármelyik Late Night Live előtt eltöltött este: a kommentek között kialakuló beszélgetések, az előkerülő mémek, a furcsa kérdések, mind-mind olyanná tették az estét, mintha csak egy közeli közösségi vendéglátó intézmény falai között oltanánk szomjunkat. Az különösen jó volt, amikor én is a kamera túl oldalán voltam, az már kevésbé, amikor én is megmémesedtem (igen Gameratesz, nem felejtek).
- Melyik szerinted az év legrosszabb játéka?
Biztosan volt rosszabb idén, de számomra egyértelműen a 007 Legends. Mivel túl sok időt nem töltöttem el vele, nem is haragszom rá, csak csalódott vagyok, hogy egy újabb ígéretes próbálkozás végezte söralátétként (persze aki digitálisan vette meg, annak még arra sem jó).
- Melyik az év legjobb játéka?
Gondoltam majd jól sorba veszem az idei címeket, végiggondolom az érveket, ellenérveket, és megalapozott döntés alapján írok ide egy játékot, aztán ráébredtem, hogy végül is az otthontöltött hétvégék jelentős részét a Diablo III szörnyeinek társaságában töltöttem, így egyértelmű, hogy ez a válaszom. Lehet, hogy volt szebb, lehet, hogy volt jobb, de a StarCraft II óta most éreztem először azt, hogy súlyos bűnt követnék el, ha letörölném a klienst a gépről.
- Ha van, akkor ki/kik a kedvenc kommentelői(d) a GSO-n?
Mindenki, akivel lehet, és lehetett értelmes vitákat folytatni. Remek közösség van itt, és szinte minden Jack Bauer rangú tagot felsorolhatnék, hiszen sokukkal beszélgettem már személyesen is az elmúlt pár évben. Persze nem csak a világoskékeké a világ, minden olyan kommentelőt, aki akár kritikájával is megtisztelt az elmúlt évben idesorolhatnék. Tesók vagytok, mind!
- Mit vársz 2013-tól?
Én a legkevésbé sem vagyok babonás, de el szoktam határozni dolgokat az újév beköszöntekkor (szándékosan nem használom a fogadalom kifejezést). Mivel nem szoktam megfogadni, hogy szivárványszínű unikornis hátán fogom meglovagolni a holdsütötte viharfelhők játékos szürke fodrait, ezért többnyire sikerül is teljesíteni, amit elhatározok, és remélem ez a jövő évben is így lesz. A legnagyobb reményem, hogy legalább annyira jó évem lesz, mint az előző, és hogy jövőre is itt lehetek majd veletek! Nektek pedig kívánom, hogy legyen nagyon jó, sikerekben, örömökben, egészségben és kiváló játékokban gazdag csodálatos újévetek!
