A Dragon Age: Inquisition a 2009-es Dragon Age: Origins után a harmadik a sorban, és a korszellemnek megfelelően számozás nélkül válik a Dragon Age kánon részévé és a Bioware Edmonton állítása szerint eddigi leggrandiózusabb játékává (persze Chava nagyon szerette az előző részt is, mindenki emlékszik erre, de most valóban komoly javulást ígérnek). Ám a játék sok csatát megélt, vértől elcsúfított vállvértjére a hangzatos ígéretek mellett további teherként rakódnak a next-gen konzolokkal kapcsolatos magas elvárások, illetve a nem titkolt szándék, hogy a játék mindkét előzmény rajongóinak maradandó élményt nyújtson. Ez utóbbi már önmagában nehéz feladat, hiszen mind az Origins, mind a Dragon Age 2 más-más közönséget szólított meg. Most pedig mindenki csak zavarodottan pislog, hogy mi is lesz itt akkor.
Első látásra persze úgy tűnik, a Bioware-es srácok jó úton haladnak a siker felé. A játék óriási világát sikerült telepakolni olyan eseményekkel és helyszínekkel, amelyek megélése, illetve felfedezése görcsmentesen történik, a természetesség látszatát keltve, ellentétben a korábbi részekben tapasztalt dolgokkal, amelyekről lerítt, hogy a kalandozó egy „megcsinált” világban jár. Jelenleg úgy fest, hogy az Inquisition jóval nagyobb szabadságot kínál, mint az Origins, és ez a szabadabb világ jóval sokszínűbb is, mint amit a Dragon Age 2-ben láttunk. Ez pedig csak jó lehet.
Egy újságíróknak bemutatott 30 perces gameplay során egy ostrom alatti város és egy vár bevétele tárult a kíváncsi szemek elé. Mindkét esetben üdítő volt látni a környezetben rejlő lehetőségeket, amelyek minden eddiginél színesebb és érdekesebb játékélményt kínálnak - írták azok, akik részt vehettek a vetítésen. A megkapó látványt nyújtó földalatti barlangrendszerek feltárása és az opcionális küldetéseket kínáló NPC-k mellett sokkal több lehetőségünk nyílik arra, hogy a fő szál felgöngyölítése mellett ténylegesen felfedezzük a világot, amelyben kis csapatunk nagy dolgokat hivatott véghez vinni.
„Az egyik dolog, amit másképp csináltunk a Dragon Age: Inquisitionben, hogy sokkal több lehetőséget adtunk a játékosoknak abban a tekintetben, hogy hogyan és mikor avatkoznak a világ dolgaiba” – mondta a Bioware-es Johnathan Perry. „Sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a környezet és annak kiszámíthatatlansága, így a játékosok kevésbé fogják úgy érezni, hogy az események hátterében mi, a fejlesztők állunk, akik az orruknál fogva próbálják őket vezetni egy előre kijelölt úton.” Ugyan John, mi még sosem éreztünk ilyet.
Abban is nagyobb a felhasználó szabadsága, hogy hogyan kívánja elérni céljait, és ennek megfelelően számolni kell a különböző megoldások következményeivel, amelyek mind kihatással lesznek a későbbiekre. A játékban az Inkvizíció egyik kiválóságát alakítjuk, és elsősorban az lesz a feladat, hogy a Thedas-szerte elterjedt Fade Riftek, azaz az árnyékvilágba nyíló titokzatos rések tájékán rendet teremtsünk. Ügyködésünk során gyakran leszünk kénytelenek a különböző helyi érdekek mellett, vagy ellen cselekedni, de a döntés végig a mi kezünkben van. Ilyen eset, amikor Crestwoodban kell megvizsgálnunk egy Fade Riftet, és egy idő után el kell döntenünk, hogy a falu lakosainak nyújtunk segítséget a vörös templomosok vérszomjas hordái ellen, vagy sorsukra hagyjuk őket, és inkább az Inkvizíció helyi várába visszavonulva a védelem szervezésén fáradozunk.
Az ilyen, és ehhez hasonló küldetéseknél az a fejlesztői szándék dolgozik a háttérben, hogy döntéseink ne az előre megírt beszélgetések során kiválasztott válaszaink alapján szülessenek, inkább a cselekedeteink határozzák meg, milyenek is vagyunk valójában. A crestwoodi küldetésnél a játékos amennyiben a falusiakat segíti, lelkiismeret-furdalás nélkül nézhet a tükörbe, hiszen segített a rászorulókon, ám mielőtt önelégült mosolyra görbülne a szája, eszébe jut, hogy ezzel szeretett rendjét is gyengítette, amivel megnehezítette saját dolgát is. Fordított esetben pedig büszkén nézheti, milyen jól megszervezte az erődítmény védelmét, de hamar rádöbben, hogy sikeréhez megannyi ártatlan vére tapad, ráadásul társai közül sem tartják majd sokra. Nehéz ez a popszakma.
Ha már a társaknál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy az új segítők mellett néhány régi ismerőssel is találkozhatunk kalandozásaink során, akik humoros beszólásaikkal, csipkelődéseikkel és beszélgetéseikkel garantálják a hangulatfokozást, mindezt spontán módon, akár egy-egy harc kellős közepén kivitelezve. Bioware játékról lévén szó, most is lehetőség nyílik karaktereink szerelmi életének és buja vágyainak menedzselésére, persze a jó ízlés határain belül, amiről Johnathan Perry, a játék egyik rendezője és hangulatfelelőse biztosít minket: „Olyan irányba szeretném terelni a kapcsolati szálakat, mint amit a Mass Effectben láthattunk, ahol bár volt meztelenség, de finoman adagolva, érzékien és nem közönségesen. Semmiképp nem akarom megismételni az Origins-ben látott Victoria’s Secret-féle fehérnemű bemutatók szellemiségében készült képsorokat, mert nagyon kilógtak a játék világából. Bele se akarok gondolni, hogy nézhet ki valójában az ember alsója egy véres csatákkal és fárasztó küldetésekkel teli nap után.”
Az újgenerációs gépek grafikus képességeinek és a Frostbite 3 engine-nek hála, a pásztorórák látványára sem lehet majd panaszunk, de hatásos lesz látni karakterünk változó külsejét is, ahogy az összecsapások során vérben és sárban tocsogva küzd, majd végül győztesként emeli az ég felé harctól mocskos fegyverét. A Dragon Age: Inquisition alapvetően a Mass Effectben bevált kameranézetet használja, de harc közben átválthatunk a taktikai nézetre is, épp úgy, ahogy azt az Origins-ben láttuk. Ez esetben a játék megáll, és kényelmesen kioszthatjuk parancsainkat a csapattagoknak, mielőtt folytatnánk a küzdelmet. A csapat összeállításánál nagy hangsúlyt kap a különböző kasztok hatékony összehangolása, ami nem csak a harcokban való helytállásban, de konkrét küldetések megoldásában is befolyásoló tényezők lehetnek. A Perry által bemutatott várbevételnél a klasszikus harcos-mágus-tolvaj trióban rejlő lehetőségből kaptunk ízelítőt. A vár elfoglalása során mindhárom kaszt egyedi trükkök segítségével veheti ki a részét a feladatból, amelyeket kombinálva más-más úton járhatunk sikerrel.
Korai még messzemenő következtetéseket levonni, de az biztos, hogy érdemes odafigyelni a Dragon Age legújabb felvonására, mert úgy tűnik, a Bioware olyan játékot készít, amivel helyreállíthatja megtépázott hírnevét. Jövőre megtudjuk, sikerült-e nekik.
