Illetve csak alakítanánk – reményeink szerint előbb jólszituáltat, s csak utána halottat. A jövőben járunk ugyanis, és itt akinek van elég pénze rá, az halála után átültetheti tudatát és emlékeit egy másik testbe. Kecsegtető lehetőség, ám ezhhez nagy gazdagság kell, ráadásul hősünknek a hőn áhított örökélet reményében még egy öt éves katonai szolgálatot is le kell húznia. Ez pedig nem kispálya – hisz ez itt a jövő.
Az első részhez hasonlóan az ipartársaságok uralják a világot, nézeteltéréseikre pedig fegyverekkel tesznek pontot. A Chrome 2 ezekből többszázat ígér, lévén modifikálhatóak a csúzlik, akárcsak páncélzatunk, és egyéb felszerelési tárgyaink. A beültetésekkel történő tulajdonság-turbózás is megmarad, a változatosságra tehát nem lesz panasz.
Az akció nagyléptékben zajlik, akár az egyjátékos történetről, akár az online mókáról beszélünk: a térképek a fejlesztők szerint az MMO világok nagyságával vetekednek. Bejárásukhoz természetesen járműveket kapunk, szám szerint tíz félét, velük földön, vizen, levegőben is csapathatunk. A monumentalizmus rájuk is jellemző: elég csak a képekre pillantani, a folyóvölgyeket elfoglaló kolosszális lépegető látványa eléggé meggyőző.
A Techland új motort írt a játékhoz Chrome 2007 Engine névvel. Láthatólag mindent tud a kicsike, amit tudnia illik: DX10 támogatás és hasonlók, sőt, aminek külön örülünk, a fókusz-megvalósítást is támogatja (azaz a nagyon közeli és nagyon távoli tárgyak homályosodnak, ahogy kell).
Technikailag és az ötleteket tekintve az első Chrome játékkal sem voltak gondok, a problémát inkább a huzamosabb játék után szembeötlő laposodó, néhol már-már unalomba fulladó játékmenet okozta. Ha ezen pörgetnek kicsit a fejlesztők, akkor a második résszel még nagyobbat guríthatnak. Ha pedig mégsem sikerülne, még mindig ott lesz a multi mód, ahol egyszerre 64 játékos vívhat egymás ellen. Stipi-stopi lépegető!