Inkább leszek úr a pokolban, mint szolga a mennyekben. - írta John Milton három és fél évszázaddal korábban. Hősünk, Ceville is így gondolkodna, ha történetesen nem ő lenne a mesevilág - kevéssé ismert nevén Faeryanis - uralkodója, aki nem is sejti, hogy pokolian vicces és szórakoztató kalandok várnak reá.
Adj utat, katona!
Történetünk kezdetén az aprócska és kopasz zsarnokocska épp a három kismalac és a farkas peres ügyében hozna döntést, amikor megjelenik őrsége két díszpéldánya, akik közlik vele, hogy a nép megelégelte türannoszi módszereit, minek következtében fellázadt ellene, s már a kapuk előtt gyülekezik. Lehetnek vagy öten, de ezt akkor még nem tudni. A két dalia természetesen megretten a tömeg láttán és átáll a lázadók oldalára. Ahhoz persze túl nyuszik, hogy letartóztassák Ceville-t, de annyira hajlandóak, hogy ne engedjék ki a trónteremből, amíg meg nem érkezik az erősítés. Az az öt fő, amit már korábban is emlegettem. Ceville palotájában tehát így tör ki a palotaforradalom. 
Ezen a ponton veszi kezébe a játékos az irányítást, ami egyszerű, mint a fapapucs, de erről majd később írok egy keveset. Feladatunk elsőként nem más, mint biztonságban kijutni az uralkodásunk jelképéül szolgáló erőd falai közül. Míg ezen fáradozunk, kaszkadőröket megszégyenítő produkciót mutatunk be, elfogyasztunk fél tucat patkányburgert, agyba főbe szívatjuk az őröket és francia szakácsunkat, s mikor végül kikötünk a várbörtönben - ahol a vasszűz mellett szépen megfér az agysorvasztó tévékészülék -, megtudjuk, kinek köszönhetjük a hirtelen támadt ribilliót. A háttérből kedvenc talpnyalónk és tanácsadónk, Basilius mozgatja a szálakat. A galád csúszómászó egy tutyimutyi némbert ültetne a trónra, akit könnyedén irányíthatna, ám ha másként szavaznának a tündérek, szörnyek, druidák, elfek, törpék, dzsinnek képviselői, akkor régensként élvezhetné a hatalom édes ízét. Sose bízz egy mágusban!
Kettecskén a gombaházak között
Nem különösebben ritka, hogy egy kalandjátékban több szereplőt is irányíthatunk. Ceville mellett egy kalandvágyó kislányt, Lillyt, továbbá egyik ellenfelét, a paladinok szégyenét, Ambrosiust is kezelésbe vehetjük. Ambrosius elvileg nagy és erős, fényesen csillog a páncélja, még annál is fényesebben vállaira lágyan omló arany fürtjei - amelyekkel mellesleg számos hajszépségversenyt nyert -, ellenben +3-as démonölő kardját egy reumás lajhár fürgeségével forgatja. Díszes kompánia verődött itt össze, élen a gonosztevőket jó dolgokra oktató pufók tündérrel, a régi időket sirató sötét lovag, zombi kalóz, ördögfajzat trojkájával és a ripacskodó sztárprimadonnával. Rajtuk kívül akad még jó néhány kacajra ingerlő figura, de hely híján kénytelenek lesztek ennyivel megelégedni. 
Azt már említettem, hogy több szereplőt is irányíthatunk, arról viszont sunyin hallgattam, hogy a játék jelentős részében Ceville és Lilly párosát együtt terelgetjük a végkifejlet felé. Néhány személyes tárgy kivételével - ilyen Ceville jogara, Lilly csúzlija - szabadon cserélgethetjük őket hőseink között, akik számos helyzetben csak úgy tudnak érvényesülni, ha együttműködnek. Párbeszédek során külön színnel jelölték a cinikus zsarnok és az idealista kislány sorait, így már előre tudhatjuk, milyen reakciót válthatnak ki az elhangzó mondatok. Ez a rész, vagyis a verbális humor a játék egyik legerősebb eleme. Mindhárom játszható szereplő másként tekint a világra, máshogy éli meg a hajmeresztő szituációkat, ami számos konfliktus forrása. Ám attól félni, hogy az elharapódzó ideológiai vitákból nagyobb baj lesz, indokolatlan. Vér nem fog folyni, legfeljebb paradicsomlé.
Mankóval, vagy a nélkül
Az irányításról sok rosszat nem lehet elmondani. Olyan könnyű kezelni, hogy ha még tovább egyszerűsítették volna, akkor gyakorlatilag animációs filmet néznénk. Az egér jobb gombjára gyakorolt finom nyomás vizsgálatot, a balra kifejtett extra nehézségi erő viszont valamilyen interakciót eredményez. Ez utóbbi attól függ, hogy a helyzetérzékeny kurzor szem, vagy kéz formáját veszi fel. Ennek ellenére előfordulhat, hogy valahol megakadunk, hiába vizsgáljuk meg a képernyő összes pixelét. Ilyenkor egyetlen megoldás létezik, tapadjunk sebesen a Space-re, és máris szépen felvillan mindegyik olyan tárgy, szereplő, környezeti elem fölött a hozzá tartozó felirat, amivel kezdhetünk valamit.
Az is megkönnyíti a játékos helyzetét, hogy amennyiben két tárgyat kombinálnánk, vagy valamelyik, inventorynkban rejlő eszközt használnánk valahol, akkor narancs színre váltanak a kompatibilis eszközök. Amennyiben ennyi segítség sem elegendő a komolyabb fennakadásoktól mentes végigjátszáshoz, akkor azt kell mondanom, hogy nagyon-nagyon szánom az emberiséget.
A király ruhája
Van egy rész a játékban, amikor látogatást teszünk Faeryanis múzeumában, s az Egy Másik Gyűrű és egyéb kultikus kegytárgyak mellett „láthatjuk" az A király új ruhája című mese tárgyát.Hogy is mondjam? Olyan... semmilyen, de legalább jó kis törhetetlen üvegbúra alatt tárolják. Nagyjából ez mondható el a Ceville grafikájáról is. Ha valami visszatarthatja a jól megérdemelt sikertől, akkor az csakis ez lehet. Stílusosnak stílusos ugyan, de különösebben szépnek nem nevezném, inkább csúnyácska. Ahol kéne, ott nincs mosott képet eredményező blur effekt, ahol pedig nem kellene, ott van. A poligonok száma nem közelíti a magyar államháztartás hiányát, továbbá a textúrákat sem fogják követendő példaként az eljövendő idők grafikusai előtt lobogtatni.
Az idegeimet cérna vékonyságúra koptató zene, az egy-két alkalommal kimaradt beszédhangok és az írott, illetve felmondott szöveg közötti minimális különbségeken kívül csak a fentebb említett sirámokat tudom hibaként felróni, más fogódzót nem találtam a nem is olyan gonosz Ceville kalandján. A műfajjal most ismerkedők számára ideális első szerelem lehet, a veteránok pedig a rengeteg filmes és a popkultúra más területeit érintő utalás és a régi idők klasszikusait idéző humor miatt fogják kedvenceik közé sorolni. A szatirikus történet végeredményben olyan, mint a Shrek első része volt: szinte kifogástalan. Csak remélhetem, hogy az esetleges folytatások nem veszítenek úgy varázsukból, mint a példaként kiragadott animációs film későbbi epizódjai.
