Villám McQueen is öregszik, hiszen immár harmadik iterációjában bukkant fel a mozikban, ráadásul karrierje lejtős oldalára épült a forgatókönyv, de ez a játékosok által jól ismert Avalanche Software termékében egyáltalán nem érhető tetten. Az viszont sokkal inkább, hogy a koncepció szög egyszerű, hiszen még azzal sem bajlódtak, hogy netán a film sztoriját vihessük végig, esetleg valamilyen alternatív történetszálon fusson a cselekmény, sokkal inkább az instant versenyzésé a főszerep.
Kaszkadőrség, rakétázás
A versenymódok közül választhatunk háromkörös versenyeket, kipróbálhatjuk magunkat úgy, hogy mindenki felvehető poweruppokkal tuningolja magát, de talán a Takedown-mód a legjobb. Ez egyfajta survivor jellegű autózás, amikor hullámokban jönnek az négykerekűek, nekünk pedig az a dolgunk, hogy rakétával és egyéb agresszív mozdulatokkal a lehető legtöbbet ártalmatlanítsuk közülük. Szintén egészen jópofa a kaszkadőrségre kihegyezett versengés, amikor egy ugratókkal és nitróval rendesen teletűzdelt pályán kell minél vadabb trükköket bemutatni, ami azt jelenti, hogy összevissza pöröghetünk a levegőben hossz- és kereszttengelyünk körül, ezzel gyűjtve minél több pontot. Végezetül említsük meg, hogy simán köridőjavításba is kezdhetünk, de valljuk be, ez viszonylag keveseket fog majd megmozgatni, amikor akadnak tényleg pörgős és jól kitalált versenymódok. Az egészet igazából úgy kell felfogni, hogy az Avalanche kiadott egy Verdák bőrbe bújtatott Mario Kartot, és ebből rögvest kiderül, hogy aki a vízvezeték-szerelő és barátai ádáz autós küzdelmeiért rajongott, az ennek a címnek is örülhet majd.
Kipufogófürdői hangulat
A járművek és a területek felhozatalát nem érheti panasz a maga két tucat autójával és rengeteg pályájával, már csak azért sem, mert az összes fontosabb karakter mellett számos olyan autó is megjelenik, amelyek egyébként epizódszerepeket kaptak, de valamiért mégis nagyon jellegzetesek és érdekesek. Az már teljesen más kérdés, hogy csupán kinézetükben van különbség, teljesítményükben egyetlen pónilóban sem térnek el egymástól, így akár Matukát hajtjuk, akár McQuuent, ugyanolyan eséllyel szállunk versenybe minden esetben. Körítésként pedig ott van Kipufogófürdő, az őt körülvevő hegyek és völgyek, de még a filmben felbukkanó Florida 500-hoz is lehetőségünk lesz ellátogatni.
Gyerekmóka Pixar módra
Fontos tudni, hogy a játék irányítása egyértelműen a gyerekekre lett kitalálva, sőt, annak ellenére, hogy a Pegi a hetedik évet húzta meg életkori határként, azt mondhatjuk, hogy a rendkívül jól kézreálló, és tényleg nagyon egyszerű kontrollálás az óvodások számára is megfelelő lesz. Talán ez, talán pedig a korábbi konzolgenerációra történő párhuzamos megjelenés is az oka annak, hogy olykor érezhetünk grafikai hiányosságokat, de aki egy kicsit is hajlandó ilyen téren toleránsnak lenni, azt egyáltalán nem fogja zavarni, hogy néha kissé recések a dolgok. Meg amúgy is, maguk az autók kifogástalanok, viszont akárhonnan nézzük, a szavatosság csekélynek tűnik, és viszonylag hamar ráunhatunk a játszadozásra, hacsak nincs otthon négy kontroller, három gyerek és két sör (a számok és a hozzájuk kapcsolódó attribútumok tetszés szerint variálhatók), mert így egymás ellen játszva lehet prolongálni az élményeket. Azt már csak csendben tegyük hozzá, hogy jelen sorok írójának 10,5 éves gyereke egyetlen egyszer vette elő a játékot, igaz, akkor egész nap nyomta. De azóta sem.
