Bár az utóbbi években a Switch hirtelen jött népszerűsége miatt egyre többen ismerkednek meg a Nintendo régóta futó sorozataival, az Animal Crossing a legtöbbek számára még így is teljesen ismeretlen terület. A dolog érthető is: a 2001-ben indult sorozat legutóbbi "rendes" epizódja nyolc hosszú éve jelent meg, azóta csak pár mellékszálat láttunk - most viszont tökéletes időzítéssel került a boltokba a magához képest forradalminak tekinthető New Horizons. Remélem, sokan adnak neki esélyt, mert ebben a karantén-korszakban nincs ennél megnyugtatóbb játék!
Paradicsomi állapotok
Az ezt megelőző, mindig egy már működő városba csöppenő főszereplő helyett a New Horizons aprócska hőse a címnek megfelelően a földrajzi határokat feszegeti: a nyitó képsorokban egy korábban lakatlan szigetre érkezünk meg vele. A magány elmegyilkos hatásával szerencsével nem kell megküzdeni, hisz nem vagyunk egyedül: két - a hatalmas menazsériából véletlenszerűen kisorsolt - társunk hozzánk hasonlóan próbálja megismerni ezt az új világot. És persze Tom Nook is itt van, a hiperkapitalista tanuki, aki ismét adósságokba vert, kamatos kamatok alatt nyögő jobbágyként kezel mindenkit - sőt, unokaöccsei, Timmy és Tommy boltot üzemeltetnek a szigeten.
Első napjaink romantikus körülmények közt telnek, hisz a csillagok alatt, tábortűz mellett sátrazunk, lehullott gallyakból eszkábálunk horgászbotot, és a fáról lerázott gyümölcsöket majszoljuk. A földből kihúzott gazt és a parton talált kagylóhéjakat a Nook-sátorban adjuk el, és próbálunk annyi pénzt - itt Bell néven fut a fő valuta - ebből összeszedni, hogy megfizethetővé váljon egy rendes ház, és azzal együtt a kényelmesebb élet.
De hiába kezdte karrierjét egy bődületesen nehéz Wizardry fejlesztésével a New Horizons direktora, Aya Kyogoku, ez nem valami szörnyen sötét túlélő-játék, nincs éhezés, nincsenek fejleszthető statisztikák, a legnagyobb veszélyt pedig a fészkük megzavarásakor agresszívvá váló darazsak csípése jelenti. (No meg az éjszaka portyázó tarantulák!) Ahogy a régebbi epizódok is tették, a New Horizons tempója is pontosan a valós életet követi: hatvan igazi másodperc alatt a játékban is egy perc telik el, ugyanakkor kezdődik a hétvége, mint a játékos számára, és az időjárás, az ünnepek, az évszakok is a Switch órájának megfelelően változnak. (Emiatt aztán az offline-ra vett gépekkel lehet "időutazni"; mondjuk, ha van játék, amelyikben nincs értelme csalni, az pont ez.)
Építsünk civilizációt!
Szigetünk boltjának kínálata napról napra változik, rendre új recepteket tanulunk, és a személyre szabhatóságot szélesítő funkciók is folyamatosan nyílnak meg, így aztán míg parányi otthonunk eleinte a vadonban felhúzott menedéknek tűnik, néhány nappal később már takaros házunk lesz, csinos kerítéssel, virágoskerttel, nyugággyal és általunk megrajzolt (vagy egy kioszkon keresztül a többi játékostól letöltött) illusztrációkkal. Vagy nem, ugyanis mint minden mást, a New Horizons azt is teljesen a játékosra bízza, hogy mennyire akarja átalakítani szigetének kinézetét.
Alig pár dolog van lefixálva, és általában azok is a folyamatosan adagolt új funkciókhoz kapcsolódnak. Ha például öt elfogott állatot (halakat és bogarakat lehet elkapni) leadunk Tom Nooknak, felhívja egy haverját, aki nemsokára a fizika és a téridő minden szabályát áthágó méretű múzeumot állít. Vagy ott van Mabel, a kék süni, aki ruhaboltot nyit a főtéren, Timmy és Tommy különálló boltja, az Able nővérek varrodája és így tovább. Ezen, jobbára a sorozat múltjából ismert "scriptelt lakók" mellett a parányi reptérről indított expedícióink során talált állatokat is meginvitálhatjuk magunkhoz, így bővítve folyamatosan a lakosságot.
Mivel azonban az első napon elkerülhetetlenül elnyerjük a polgármesteri feladatkört, a lehetséges bővítések mindig rajtunk múlnak. Tom Nook végzi a szervezést, de mi keressük meg a helyet Blathers múzeumának, berendezzük az új lakásokat az érkezők ízlésének megfelelően, és kifaragjuk az új híd rönkjeit. Ez meglehetősen sok munkával jár, és aki mindent fel akar oldani már az első héten, annak órák tucatjait kell grindeléssel töltenie - favágással kerítve alapanyagot a bútorgyártáshoz, horgászattal, lepkehálózással és fosszíliák kiásásával töltve fel a múzeumot, és minden lehető módon pénzt keresve.
Napi rutin
Nem kell hozzá sok idő, és kialakul minden játékosnak a saját rutinja. Én például minden reggelt a fosszíliák kiásásával és az ércet rejtő kövek kitermelésével nyitok, aztán jön egy kis kertészkedés: meglocsolom a tulipánokat és az árvácskákat, begyűjtöm a strandra telepített kókuszpálmák esetleges termését és telepítek néhány újabb fenyőt a sziget keleti felén levő minihegyre. Ezt követi a vendéglátogatás, annak kiderítése, hogy Jitters, az edzésmániás béka, vagy mondjuk Plucky, az anyáskodó csirke mivel tölti az új napot. Bár nem mozgatja különösebben összetett programkód ezeket a karaktereket, olyan jól vannak megírva rövid szövegeik, és olyan barátságosak mindig, hogy az ember igen hamar megkedveli személyiségüket és megismeri hobbijaikat. Nálam például Jitters imád az esőben mászkálni, Plucky csak ritkán mulasztja el az esti horgászatot, Deli pedig, a lusta majom napjainak jókora részét a strandon horpasztva tölti.
Egy adott nap tennivalóinak megszervezésében az is kulcsfontosságú, hogy a Nook-família épp mivel is készült. A srácok boltjában például nem csak a kínálat változik naponta, de a kiemelt "Hot" termék is, amit eladva dupla hasznot zsebelhetünk be. Amikor ez épp egy könnyen gyártható, kevés alapanyagot igénylő holmi, hát megesik, hogy két-három órát csak a tömeggyártással töltök, olykor féltucatnyi baltát is elkoptatva a mértéktelen favágás közben. (A fákból bármiféle károsítás nélkül mindennap lehet háromféle alapanyagot kitermelni - ahhoz, hogy végleg kivágjuk őket, egy másik, fém fejjel rendelkező baltára van szükség.)
Szintén befolyásolhatja a teendőket az, hogy az öreg Nook épp előállt-e valamilyen új projekttel. Még ha esetleg aznap nem is kell hidat építeni vagy valaki más számára bútorokat faragni, akkor is megeshet, hogy kapunk valami új lehetőséget - ilyen például a bútorok átfestésének, egyénivé tételének opciója, vagy mondjuk a falu himnuszának módosítása. A Nooktól kapott, vagy a kioszkjából vásárolt lehetőségek hatására sokszor az ember átépíti egész lakását és kertjét.
A Nook hűségcsomag
A New Horizons okosan átvette a Happy Home Designer mellékszálból a különböző szerkesztési funkciókat, a Pocket Camp mobilos játékból pedig a craftolást - de ezen túl is vannak újításai. Ilyen például a Nook Miles nevű hűségpontok megjelenése. Utóbbi lényegében egy extra valutát jelent, amelyet azonban nem kereskedve tudunk begyűjteni, hanem több száz kihívást teljesítve. Adjunk el emennyi halat a boltban, vágjunk ki amannyi fát, gyártsunk le meghatározott mennyiségű bútort - ilyen, és ehhez hasonló feladatok tömegét találjuk a játékban a folyton cserélődő minifeladatok mellett, és minden megszerzett plecsni pár száz, esetleg ezer Nook Mile-t tölt számlánkra. Ezeket Tom Nook automatájában lehet elverni, többek között olyan repülőjegyekre, amelyekkel csak egyszer meglátogatható, véletlenszerűen generált szigeteket lehet felkeresni. Ezek tökéletes alkalmat kínálnak némi extra gyűjtögetésre, főleg, ha egy olyan virágot vagy fát találunk, ami nálunk még nem elérhető.
De a New Horizons még az említetteken túl is millió aprósággal rendelkezik, és ezek mindegyike tovább növeli a program élményfaktorát. Már a Nook Mile-achievementek elérésekor megjelenő animált tanuki-ikon is mosolyt csal az ember arcára, hát még a kurátor bagoly, Blathers színtiszta undora, amikor egy újabb kitinpáncélos bestiát viszünk el gyűjteményébe. Szinte végtelen ruha nyitható meg a játékban, és ezek között végre egyetlen gombnyomással, egy remek felületen keresztül tudunk válogatni - legalábbis miután összekalapáltuk az első ruhásszekrényt a kecóba.
A kezelőfelület amúgy is óriási fejlődésen ment keresztül, minden sűrűn használt opció elérhető gyorsan - lakásunk berendezésének alakítása például eddig mindig idegesítően körülményes volt, most viszont hibátlan ez is. Idővel feloldhatjuk a terraformálást is, innentől kezdve az egész szigetet telegraffitizhetjük - vagy épp vadregényes ösvényeket alakíthatunk ki kedvenc naplemente-néző helyünkhöz. Mindez ráadásul nem is csak random társaink kedvéért hajtható végre, hisz lokálisan, Wi-Fi-n keresztül akár nyolcan is lehet együtt építkezni, de online is felkereshetjük barátaink szigeteit - és akár képeslapot, ajándékot is küldhetünk nekik.
A New Horizons a tökéletes játék a karanténhoz. Mindennap lefoglalja egy-két óráját a játékosnak, és bármikor is lépünk be, valami újat mindig hoz.
Relaxáló, bájos, végtelenül békés, ráadásul fantasztikusan stílusos, és direkt úgy találták ki, hogy hosszú távra nyújtson szórakozást - április beköszönte új növények és állatok megjelenésével járt, az ünnepnapokról nem is szólva. Akár stresszel valaki a bezártságban, akár unatkozik amiatt, a New Horizons jót fog tenni mentális egészségének!
