Gondoltad volna, hogy az autósportot népszerűsítő játékok nemcsak mechanikai ismereteinket gyarapítják, hanem hozzájárulnak olyan kognitív képességeink fejlesztéséhez is, amelyek a valódi autóvezetői gyakorlatban is fontos szerepet játszanak? Képzeld el, ahogy szédületes iramban száguldasz a cél felé egy acélszínű Camaro kormánya mögött. Az utolsó kanyarban behúzod a kéziféket, és egy látványos drifttel koronázod meg a győzelmedet. Csapatod ünnepel, rajongóid körülállják a kocsidat. Fölényesen megnyerted a versenyt, miközben a való életben jogosítványod sincsen. Az újabb kutatások szerint azonban nincs okod aggodalomra, hiszen sokat profitálhatsz a téri-vizuális képességek terén az autós játékokban szerzett tapasztalataidból, amelyek aztán a valódi vezetés során is hasznodra válnak.
Útban a realitás és a komplexitás felé
Minél sokrétűbben képezi le a valóságot egy virtuális autóverseny, annál nagyobb kihívás elé állítja figyelmünket. Ebben a technikai fejlődés is pártfogónk. Emlékezzünk csak: míg az 1990-es évek hajnalán elegendőnek tűnt néhány trükkös kanyart memorizálnunk ahhoz, hogy magabiztosan lehagyjuk ellenfelünket a Street Rodban, addig ma már gyakran az útburkolat minőségét, a forgalmi akadályokat és az időjárást sem hagyhatjuk figyelmen kívül beállításaink során.
Minden jel arra mutat, hogy virtuális autóvezetői tapasztalataink hasznunkra válhatnak a való életben, és ez fordítva is igaz: a megszerzett rutin előnyünkre szolgálhat az autós játékokban. Egy 2014-es kutatásban vezetői gyakorlattal rendelkező és nem rendelkező játékosok szemmozgását elemezték játék közben. A kutatók megfigyelték, hogy a gyakorlott vezetők fókusza a teljes utcaképre kiterjedt: figyelemmel pásztázták az útjelzéseket, és kiaknázták a kritikus pályaszakaszok nyújtotta előzési lehetőségeket. Velük ellentétben az autóvezetői gyakorlattal nem rendelkező játékosok figyelme az aktuális útszakaszra korlátozódott, a visszatérő mintázatokra koncentráltak, és jellemzően nem térképezték fel a környezetben rejlő lehetőségeket. Ennek dacára a virtuális driftkirályoknak sincs okuk csüggedni, hiszen az autós játékok kiváló terepet jelentenek a gyakorláshoz.
Fókuszban a játékos
A virtuális versenypályák komplex figyelmi folyamatokat aktiválnak. Egy-egy verseny során ismétlődően rápillantunk a térképre, élesen pásztázzuk az útakadályokat, és szemmel tartjuk az ellenfél mozgását, vagyis megosztjuk figyelmünket. Koncentrációnk jelentősen fejlődhet azáltal, hogy megtanuljuk kizárni a lényegtelen ingereket környezetünkben. Ilyen például a WRC szériában feltűnő hőlégballonok prózai képe, amint a felhők közt ringatóznak, és elterelhetik figyelmünket.
Térbeli tájékozódásunk és lokalizációs képességünk is fejlődhet azáltal, hogy megismerjük a versenypályákat és memorizáljuk a fontos támpontokat. Az aktív figyelem fenntartása is növekedhet, hiszen az autóversenyzés arra tanít minket, hogy az elindulástól egészen a célig maximálisan a feladatra összepontosítsunk. Erre a precizitásra és kitartásra különösen a ralijátékok ösztönöznek minket. Gondoljunk csak a Colin McRae Rally sorozatra, amelyben szakaszonként értékelést kapunk teljesítményünkről. A váratlanul felbukkanó akadályok, kockázatos manőverek gyors döntéshozásra késztetnek minket, ezáltal reakcióidőnk csökken hasonló forgalmi helyzetekben.
A követési távolság betartása a valódi vezetés során is fontos, hiszen az előttünk haladó jármű bármikor lefékezhet váratlanul. A távolságok optimalizálására kiváló gyakorlási lehetőséget nyújtanak például a Need for Speed kanyonversenyei, ahol fel kell zárkóznunk ellenfelünk tempójához szigorú időkeretek mellett. Végül a szem-kéz koordinációt is érdemes megemlíteni, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk összhangban cselekedni a beérkező vizuális információkkal. A jól begyakorolt, rutinos mozdulatok magabiztossá tesznek minket valódi forgalmi helyzetekben is.
Megismerni az autót
A téri figyelmi képességek fejlesztése mellett az autós játékok bepillantást nyújtanak a kocsi belső szerkezetébe is, ezáltal bővítik ismereteinket. Ahogy kipróbáljuk őket, akaratlanul is megismerkedünk a márkákkal, az alkatrészekkel és azok funkciójával. A személyre szabás során első kézből szerezhetünk tapasztalatot arról, hogyan befolyásolják beállításaink a kocsi teljesítményét, irányíthatóságát és stabilitását. Emellett a pálya adottságait sem hagyhatjuk figyelmen kívül választásaink során. Például korán megtapasztalhatjuk, hogy nem túl bölcs döntés esőgumik nélkül rajthoz állni Walesben.
A verseny után gyakran lehetőségünk nyílik azonnal megjavítani a sérült alkatrészeket, és fejleszthetjük is kocsink paramétereit. Itt azonban a pénz és az időgazdálkodás meghatározóvá válik. Előfordulhat, hogy nincs időnk minden alkatrész javítására, mint például a korábban említett WRC-ben. Többnyire azonban a pénztárcánk szab határt a fejlesztéseknek, így megtanít minket gazdálkodni. Jó példa erre a Hot Rod American Street Drag, amiben az állapotjelzőket alapul véve szabadon spekulálhatunk arról, vajon kibírják-e még a rugók a következő kvalifikációt. Az aranyszabály egyértelmű, ami a takarékosságot illeti: ne költs dísztárcsára addig, amíg leharcolt futóművel járod a sprinteket.
Fejtörést okozhat az is, hogy egy drága alkatrészre gyűjtögess (például egy nagyobb teljesítményű motorra), vagy inkább végezd el rendre a kisebb javításokat versenyek után. Ilyenkor érdemes számításba venni, megnyerhetsz-e egy körversenyt kopott gumikkal, hogy aztán a díjból megvásárold a kiszemelt V8-csodát. Az autós játékokban magad kísérletezhetsz a legjobb megoldásokkal.
Biztonsági öveket becsatolni!
Láthatjuk, hogy a virtuális autóversenyzés szerteágazóan hozzájárul tudásunk és képességeink fejlesztéséhez. A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. Egy vizsgálat feltárta, hogy az autós játékokkal történő időtöltéssel egyenes arányban nő a versengő viselkedés és a kockázatvállalás valódi forgalmi helyzetekben. Azok a személyek, akik autós játékkal játszottak a kísérleti szituációban, fokozott izgalmat éltek át azokhoz viszonyítva, akik nem, és könnyebben hívtak elő kockázattal kapcsolatos asszociációkat a kognitív tesztelés során. A kutatók szerint különösen azok a játékok növelik a kockázatvállalást, amelyekben a gyorsaság számít, és nem jár hátránnyal, ha ütközünk másokkal, leszorítjuk az útról ellenfeleinket, vagy veszélyeztetjük a gyalogosokat, mint a népszerű GTA sorozatban is.
Karrier építés játékokkal
A lehetőségeket és a veszélyeket mérlegelve mégis azt láthatjuk, hogy a szimulációs játékok profi autóversenyzők számára is vonzóak. Ma már általánosnak tekinthető, hogy a versenypályákat virtuális térben is végigbarangolják, miközben stratégiákat állítanak fel az egyes szakaszok teljesítéséhez. Ugyanakkor nem csak hivatásos versenyzők számára lehetnek ígéretesek ezek a szoftverek. A GT Akadémia bizonyítja, hogy aki virtuális sikerein felbuzdulva profi versenyzői karrierről álmodik, ma már korántsem kizárt, hogy a fotelből egy csapásra egy Nissan GT3-as vezetőülésében találhatja magát.
A cikket Zsila Ágnes pszichológus, író és az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának PhD hallgatója írta, aki aktívan részt vesz Prof. Demetrovics Zsolt kutatócsoportjában a videojátékok és az internethasználat pszichológiai vonatkozásainak vizsgálatában.
