Kék csapat vagy piros? Ti melyiket preferáljátok a Halo team slayer meccseknél? Van esetleg valami érzésetek arra nézve, hogy melyik szín hoz nagyobb szerencsét? Természetesen mindez nem más, mint merő képzelgés, hiszen a játékfejlesztők semmire sem vigyáznak jobban, mint arra, hogy a karakterek képességei tökéletesen azonosak legyenek a két csapat esetén. De mi van, ha ez még sincs teljesen így? Mi van, ha az egyik csapathoz tartozás hajszálnyival előnyösebb, mint a másik csapathoz, azaz tényleg "szerencsét hoz"? Egy 2008-ban közölt vizsgálatban, a kutatók pont erre voltak kíváncsiak. Akkoriban még sokan játszották az Unreal Tournament 2004-et, és a kutatók előzetes eredményei alapján - amelyekre rögvest kitérek - azt feltételezték, hogy a két csapat nem 50-50%-os arányban győz, ahogy az várható lenne, amennyiben kellően sok meccs eredményét vizsgáljuk meg, és ha a két csapathoz tartozás tényleg egyenlő esélyekkel jár.
Három hónapon át gyűjtötték az adatokat a hónap tíz legjobb deathmatch-játékos meccseiről (hogy kiküszöböljék az amatőr játékosok bénázásából adódó esetleges torzításokat). Az UT2004 egyébként, a többi FPS-hez hasonlóan gondosan ügyelt arra, hogy képességeik alapján párosítsa a versenyző csapatokat, a lehető leginkább kiegyensúlyozva így az esélyeket. Három hónapnyi adatgyűjtés után a kutatók összevetették, hogy a piros vagy a kék csapatok nyertek-e többször. Az eredmény pedig elég izgalmasnak bizonyult: összességében a piros csapat az esetek 54,9%-ában nyert, és hasonló arányok voltak jellemzők a pirosak javára az egyes hónapokban is (55,6% áprilisban, 54,8% májusban és 54,5% júniusban). 1347 meccset vizsgáltak összesen, és ekkora számnál már elvárható, hogy a két csapat közel 50%-os arányban nyerjen, vagy ha valamelyik szín ennél nagyobb arányban nyer egyik hónapban, akkor a következő hónapokban ez az arány kiegyensúlyozódjon. Persze elismerem, hogy ez a különbség nem óriási, de azért létezik. Ti sem szívesen játszanátok úgy, hogy a másik csapatnak startból 55% esélye van nyerni, nektek meg csak 45.
2004-es olimpiai játékok és evolúció
A kérdés természetesen az, hogy mi lehet ennek a furcsa különbségnek a magyarázata. Azonban mielőtt rátérnénk erre, nézzük meg, miért feltételezték a kutatók, hogy a csapatok között bármiféle eltérés is lehetne. Egy 2005-ben megjelent Nature-cikk az egy évvel korábbi athéni olimpia küzdősportszámait (boksz, taekwondo, kötöttfogású birkózás és szabadfogású birkózás) vizsgálta, és azt találták, hogy a véletlenszerűen piros vagy kék mezbe öltöztetett versenyzők közül a pirosak győztek nagyobb arányban, amennyiben az erőviszonyok kiegyensúlyozottak voltak a küzdelem során.
Az eredményeket a kutatók evolúciós okokkal magyarázták. A piros szín ugyanis a dominancia jele az embereknél (is), lévén, amikor dühösek vagyunk, a fejünkbe tódul a vér, és ettől kipirosodunk, amikor viszont félünk, akkor éppen ellenkezőleg, elsápadunk. Így tehát a piros szín tudat alatt azt az üzenetet közvetíti az ellenfélnek, hogy egy nála erősebb, agresszívebb, dominánsabb személlyel áll szemben, ami aztán direkt módon tükröződik az eredményekben. Ugyanakkor fontos adalék, hogy a fenti érvelés elsősorban a férfiakra vonatkozik, mivel evolúciós szempontból ők a "harcosak". A kutatócsoport további vizsgálatai is ezt támasztották alá, melyek szerint a női taekwondo és szabadfogású birkózás meccseken a pirosban küzdő nők nem győztek nagyobb arányban, mint a kékben küzdő társaik.
Szemüveget a bírónak!
Az imént vázolt evolúciós magyarázatot azonban több kutatócsoport is megkérdőjelezte, és alternatív magyarázatokat kerestek helyette. Brit kutatók például azt találták, hogy ez az aránytalanság nemcsak a piros és kék, de a fehér és kék színpáros esetén is megfigyelhető (a kék javára), és ezt azzal magyarázták, hogy bizonyos színek jobban kivehetőek, nagyobb kontrasztban állnak a környezetükkel, ezért megkönnyítik az ellenfelek dolgát. Ez azonban némileg sántít, hiszen nem valószínű, hogy egy piros-kék párosításban a kék lenne a könnyebben kivehető szín.
Ennél jóval érdekesebb feltételezés, hogy a pirosak nem a tudatalatti dominanciájuk révén nyertek többször, hanem azért, mert a bírók szintén tudat alatt őket tekintették jobbnak. Ennek a bizonyítására egy német kutatócsoport tervezett egy klassz kísérletet. 42 bírót kértek meg arra, hogy pontozzák kétszer 11 rövid taekwondo-mérkőzés részletét, amelyeket videón mutattak nekik. A trükk az volt a dologban, hogy a két, 11-11 videóból álló sorozat tökéletesen megegyezett egymással, annyi különbséggel, hogy a versenyzők mezének színét digitálisan megváltoztatták. Vagyis akik az első videón kékben küzdöttek, azok a második videón pirosban és fordítva. De erről a bírók persze mit sem sejtettek. Az eredmények az előzőekhez hasonlóan megdöbbentőek: a piros mezes sportolók átlagosan 13%-kal több pontot kaptak a bíróktól, mint a kék mezesek, ugyanarra a teljesítményre. Sajnos a kutatók semmilyen magyarázatot nem kínáltak arra, hogy a bírók miért részesítik tudat alatt előnyben a piros színben küzdőket.
Az FPS-ekben viszont nincsenek bírók, csak egy emberi érzelmektől mentes, tévedhetetlen rendszer, amelyik színektől és szimpátiától függetlenül, pontosan számon tartja, hogy melyik csapat hányszor nyert. Szóval lehet, hogy mégis van abban valami, hogy a játékosokat is befolyásolja, hogy milyen színben küzdenek? A piros viselet egyrészt megfélemlíti és elbizonytalanítja az ellenfeleket, másrészt erőt és önbizalmat kölcsönöz (bár egy belső nézetes lövöldözős játékban csak korlátozottan látjuk saját magunkat, így inkább az első mechanizmusnak van realitása).
És végül jöjjenek a majmok
Emellett a magyarázat mellett szól egy 2011-ben közölt kutatás is. A vizsgálat során két kísérletvezető, egy nő és egy férfi, a laborban tartott makákók közé sétáltak be, és éppen egyedül tartózkodó hím majmokat közelítettek meg. Mindkét személy letérdelt, letettek maguk elé egy-egy tálcát, kivettek a hátizsákjukból egy-egy szelet almát, a mellkasuk elé tartották, hogy a majom észrevehesse, majd letették a tálcákra, és hátrébb léptek. A két kísérletvezető egymástól eltérő színű ruhát viselt (pirosat, kéket vagy zöldet), és szisztematikusan változtatták ezeket az összes lehetséges kombinációban. A majmokat meglehetősen hidegen hagyta a kísérletvezetők neme, valamint a kék és a zöld viseletek is. Általában céltudatosan odamentek a kék vagy a zöld személy által letett tálcához, elvették az almaszeletet, és elszaladtak megenni azt. A piros ruhás személyt és a tálcáját viszont többnyire nagy ívben elkerülték, és a másik tálcáról vették el az almát.
Tanulság
A piros színtől történő meghátrálásunk tehát evolúciósan meghatározottnak tűnik, és mint ilyen, ösztönös szinten zajlik. Egyébként gondoljunk csak bele, hogy mire használjuk a piros színt, és mire a kéket vagy a zöldet. A közlekedésben például a piros szín egyértelműen azt jelzi, hogy meg kell állnunk, a zöld pedig, hogy elindulhatunk. A piros veszélyt jelöl, hirtelen cselekvésre buzdít, felpörget. A kék és a zöld ezzel szemben nyugalmat áraszt, lelassít, körültekintésre buzdít. Ha tehát legközelebb olyan FPS-ben tervezitek halomra lőni ellenfeleiteket, amelyikben piros csapat is van, érdemes kivárni, amíg abba kerültök bele. Ti mit gondoltok erről az egészről?
A cikket Király Orsolya szociológus és Nagygyörgy Katalin pszichológus írták, akik az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának Ph.D. hallgatóiként néhány éve Dr. Demetrovics Zsolt vezetésével vizsgálják a videojátékok pszichológiai vonatkozásait.
