Kanyarban a karácsony, ami a szereteten túl a békés családi videojátékozások ünnepe is. Olyankor apu, anyu otthon van, nyugodtan lehet a kölykökkel CoD-ozni meg GTA-zni, illetve miket is beszélek, hát ilyeneket felelős szülő nyilván nem ad a gyerek kezébe. A videojátékokkal kapcsolatos aggodalmak - agressziót, függőséget okoznak, szociopatákat nevelnek stb. - már nem olyan vészesek, mint 10-15 éve, de azért nem is minden alap nélküliek. Bízva abban, hogy szülők is olvassák a GameStart, segítünk egy kicsit eligazodni, és ajánlunk néhány játékot, amelyekkel nemigen lehet mellélőni.
Lerágott csont, de nem lehet elégszer elmondani, hogy ha gyereknek veszünk játékot, nézzük meg, milyen korhatár-kategória és figyelmeztetések tartoznak hozzá. Európában a PEGI rendszere sorolja be a játékokat, és külön jelzik, ha a játékban például drogok jelennek meg, vagy szerencsejátékra ösztönöz (helló, loot boxok). Az életkort nem csupán az esetleges felnőtt tartalmak miatt jó figyelni (amelyek az egészen kicsi gyerekeket akár traumatizálhatják is), hanem azt is át kell gondolni, hogy az adott játék mennyire nehéz a kölyöknek. Fontos, hogy sikerélménye legyen a videojátékban, ne apa vagy anya csináljon meg mindent helyette. Tehát ezt mondjuk inkább ne:
Az életkoron túl is érdemes fejben tartani pár dolgot. Például azt, hogy a gyorsan pörgő játékok javítják a szem-kéz koordinációt és a motorikus képességeket - ezt több kutatás is kimutatta, többek között a Montreali Egyetem pszichológusai, akik FPS-ező gamerek agyműködését figyelték. A Rochesteri Egyetem kutatói pedig azt igazolták, hogy a játékosok szelektív vizuális figyelme fejlettebb, vagyis ügyesebbek az ingerek feldolgozásában, ami a tanulási képességeikre is kihathat. Érdemes megemlíteni azt az Innsburcki Egyetemről érkező kutatást is, amely szerint a közösségi együttműködésre ösztönző videojátékok kedvezően hatnak a gyerekek szociális fejlődésére.
Szóval a gyerekek számára ideális videojátékban előfordul akció (de azért nem túlzottan erőszakos), folyamatos figyelmet és helyzetértékelést igényel, és van benne együttműködés más játékosokkal (ami kooperatív módot vagy eleve MMO környezetet jelent). Általános szülői és nevelői tapasztalat továbbá, hogy az építkezés digitális formái is lekötik a gyerekeket, és fejlesztik kreativitásukat.
Ezt figyelembe véve jöjjön a GameStar Biztonságos Játékajánlója Kisgyerekes Szülőknek.
Mario, Rayman és Sackboy
Saját tapasztalatból is mondom, hogy a cuki platformjáték elég szórakoztató gyereknek és felnőttnek is. Nálunk a családi videojátékozás hétvégén történik (szakemberek szerint fontos, hogy más öröme is legyen a gyereknek, ne a videojátékot várja mindig, ezért hétköznap nincs konzol), de akkor eseményszámba megy. Eddig két játék aratott nagy sikert négy és fél éves Adél lányomnál: a Rayman Origins (+Legends) és a Super Mario Odyssey. Ezek nem túl erőszakos, szépen rajzolt játékok, néhol ugyan nehéz részekkel, de akadnak könnyebbek is, amiket a gyerek egyedül tud teljesíteni. A Rayman Originst ráadásul egyszerre ketten is lehet játszani (bár mi a Mariót is ketten toltuk: én mozogtam az egyik Joy Connal, Adél ugrott és lőtt a másikkal), így közös élmény lesz a játék. Egy barátom családjában hasonló okból a LittleBigPlanet sorozat lett a nyerő. Ha már Mario: bár más zsáner, a Mario Kart 8 Deluxe az egyik legsikeresebb idei családi játék.
Minecraft és társai
Digitális építkezésre a Minecraft a leggyakoribb példa, és tényleg sok lehetőséget ad a gyerekeknek, ugyanakkor az MMO-s részeken érdemes elkísérni a szülőnek a kisebbeket, mert ki tudja, milyen trollal futnak össze a játékban. Videojátékos alkotásra olykor egy-egy játékelem is beválhat, több barátom kislánya is valamelyik Sims karaktergenerálására kattant rá, de tudok olyan kisfiúról is, aki a Spore lényszerkesztő részével töltött el rengeteg időt, egyik furcsa lényt gyártva a másik után. Vannak virtuális legó építőjátékok is (például a Lego Worlds), de én ezeket hanyagoltam, mert azt vallom, hogy a gyereknek videojátékban olyasmit kell csinálnia, amit a valóságban nem lehet (és hát tele a gyerekszoba legóval).
Mozgásérzékelő FTW
A kisebb gyerekeknek olykor nehéz lehet egy-egy játék irányítása, ebből a szempontból a mozgásérzékelős játékok a legjobb választások - főleg, hogy ezek közül sok eleve a gyerekeknek készült. Sajnos a piac most nem erre, hanem a VR irányába mozdul, ami azonban nem ajánlott a fejlődésben levő gyerekagynak. A Kinectet éppen most lőtte le a Microsoft, de a gyerekeknek nem feltétlenül kell a legújabb játékokkal játszaniuk; sok háztartásban ott van még a Kinect Star Wars vagy a Kinect Adventures (és a visszamaradt készletből biztos beszerezhetők még). Switchre a Snipperclips jut kapásból az eszembe (bár egy idő után nehéz, de ezt a jóisten is arra teremtette, hogy gyerek és szülő együtt játssza), illetve akár a 1-2-Switch segítségével is le lehet menni egy ovis szintjére. Az előző PlayStationön pedig a Sorcery és a Wonderbook sorozat tuti nyerő, ha a Move-os játékok közül akarunk választani.
Kézi konzolra fel!
A kézi konzolok mérete eleve barátságosabb a gyerekeknek, ráadásul ezekre is vannak remek cuki gyerekjátékok. A platformerek közül a PSP-s Loco Roco sorozat mindenképpen említést érdemel, DS-en pedig a Poochy&Yoshi's Wooly World. A Loco Roco amúgy nemrég PS4-re is kijött.
Tabletes, mobilos csodák
A mobilos-tabletes alkalmazásboltok tele vannak gyerekeknek fejlesztett egyszerű játékokkal - amelyekben a kölyök könnyen félrenyom egy reklámra, vagy fizet mikrotranzakciókért, szóval itt is indokolt a szülői felügyelet. Több ismerősöm a Talking Tom sorozatra esküszik, amely egyféle virtuális háziállat-szimulátor kicsiknek - tény, hogy a gyerekek imádják, de én nem vagyok nagy barátja, inkább azon vagyok, hogy minél többet találkozzanak igazi állatokkal. A rajzfilmes grafikájú ügyességi cuccok viszont ezen a terepen is működnek: az Angry Birdsszel vagy a Cut The Rope-pal nemigen lehet mellélőni, idősebb gyerekeknek pedig a Plants vs. Zombies jó alapozó lehet későbbi stratégiai játékokhoz.
Mennyit, mikor, hol?
Az Amerikai Gyermekorvosi Kamara kutatásai alapján határozott ajánlásokat fogalmazott meg azt illetően, hogy a gyerek hány éves kortól és mennyit videojátékozzon. A szervezet általában beszél "screen time"-ról, vagyis a bármilyen kijelző előtt töltött időről, amibe a játékok mellett a tévé, a számítógép, a tablet és a mobil is beletartozik. Javaslataik:
• Másfél éves koráig a gyerek ne lásson kijelzőt.
• Két-öt éves kor között legfeljebb napi egy óra screen time javasolt.
• A napi egy órát hat éves kor felett lehet emelni, de valamilyen előre meghatározott limitet ekkor is érdemes tartani. (Már csak azért is, mert a túlzásba vitt videojátékozás túlingerelheti a kisebb gyerekeket, és ez árt a fejlődésüknek.)
• A kütyük legyenek kikapcsolva, amikor senki sem használja azokat, ne menjenek a háttérben.
• A hálószobában és az étkezőben ne legyen kijelzős eszköz.
• Elalvás előtt egy órával már ne üljön a gyerek kijelző előtt.
• Kisebb gyerek esetében a szülők a gyerekkel együtt játsszanak, segítsenek neki megérteni a látottakat.
Ha többet akartok tudni a játékok hatásairól, vagy a gamereket érintő fontos kérdésekről (akár szülőként), akkor a GameStar Extra Life rovata segít ebben.
