Valószínűleg veletek (vagy a gyerekeitekkel) is előfordult már, hogy a kelleténél egy kicsit jobban rácsúsztatok valamilyen videojátékra, ami aztán az élet többi területétől vett el értékes időt. Nincs ezzel kezdetben semmi baj, de pontosan még mindig nehéz meghatározni, hogy hol ér véget az egészséges örömszerzés, és hol kezdődik a függőség, vagy a problémás játékhasználat kialakulása.
A Képernyővédő podcast 19. adásának vendége, Koncz Patrik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola PhD hallgatója erre is megpróbált választ adni.
Elképzelhető, hogy a genetika is hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki játékfüggővé váljon? Az élethelyzet, a családi háttér és az ingerek mind-mind befolyásolhatják az arra hajlamos egyének mentális egészségét, akik a videojátékokat könnyen használhatják az eszképizmus eszközeként. Az elmúlt időben a tudomány is egyre több időt és energiát szentel a témának, mostanra pedig a WHO is komolyan odafigyel ezekre, a mostanra betegségnek minősített állapotokra.
A 19. epizódban HP egy saját történettel kezd, de a beszélgetés minden résztvevője őszintén mesél arról, hogyan hat az életére a játékokkal ápolt kapcsolata, és arra is megpróbálnak választ találni, hogy mit tehet az, aki egészséges állapotot szeretne kialakítani a videojátékokkal, és mit tehet a szülő, aki amiatt aggódik, hogy a gyerek túlságosan rá van csúszva egy játékra.
A Képernyővédő legújabb epizódja már hallgatható az összes platformon, ezeket legkönnyebben innen érhetitek el, ha pedig videós aláfestést is igényeltek, alább tessék kattintani.
