A gamereket körülövező sztereotípiákat feltehetően mindannyian nagyon jól ismerjük. Ki ne hallotta volna azt, hogy a videojátékok agressziót váltanak ki, a túl sok gépezés elszigetel a valóságtól, vagy az online játékok tönkreteszik a kapcsolataidat. Sok esetben ezek a kijelentések a levegőben lebegnek anélkül, hogy meglenne mögöttük a megfelelő alátámasztás. A kérdés tehát adott - mit mond a tudomány a videojátékokat beárnyékoló negatív sztereotípiákról?
Az Amerikai Gyermekorvosi Kamara (AAP) megállapítása szerint a gyermekek képernyő előtt töltött ideje nem haladhatja meg a napi két órát. Ez, és ehhez hasonló szabályozások motiválták a Christopher J. Ferguson-t, a Stetson Egyetem kutatóját arra, hogy tudományos pontossággal térképezze fel azt az esetleges kapcsolatot, amely a számítógépezés/tévézés/okostelefonozás és az említett negatív hatások között állhat fenn. A kutatásban egyaránt tértek ki olyan rizikófaktorokra, mint a kábítószerhasználat, a felelőtlen szexuális viselkedés, az iskolai teljesítményromlás, vagy a pszichés problémák.
A vizsgálatban több mint 6000 fő vett részt, átlagosan 16 éves fiatalok (50.9 % lány). A felvett tesztek eredményei, valamint a képernyő előtt töltött idő összehasonlításakor érdekes eredményre bukkantak a kutatók. Nem mutatkozott ki olyan kapcsolat, amely alátámasztotta volna az említett sztereotíp kijelentéseket, sőt még a magas óraszámok esetében (több mint 6 óra / nap) sem volt egyértelműen kijelenthető az, hogy a jelenség megalapozná például az agresszív viselkedést vagy a mentális problémák kialakulását.
A kutatás vezetője külön felhívja a figyelmet arra, hogy véleménye szerint a média sok esetben extrém módon prezentálja a képernyő előtt töltött idő negatív hatásait (nálunk ennél sokkal durvábban is tud hibázni). Ehelyett inkább arra kellene fókuszálni, hogy milyen tartalmakat (videókat, képeket, stb.) néz a felhasználó.
A digitális eszközök szerves részei a mindennapjainknak és a szórakozáson kívül számos más területen is alkalmazzuk őket - a segítségükkel tanulunk, tartjuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel, vagy végezzük a munkánkat. Többek között ezért is fontosak azok a kutatások, amelyek az esetleges hatásokat vizsgálják, hiszen - annak ellenére, hogy az említett vizsgálat nem határozott meg negatív kapcsolatot a képernyő előtt töltött idő és a különböző negatív tényezők között - ne felejtsük el, hogy jóból is megárt a sok!
A cikket Damsa Andrei, pszichológus, a Játékoslét Kutatóközpont szakértője írta. Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.
