Amióta csak világ a világ, az emberek szüntelenül keresik a kényelmes és problémamentes megoldásokat, így aztán könnyen érthető, hogy általában azok az innovációk mindig kelendőbbek, amik fájdalommentes megoldásokat kínálnak, mint azok, amelyek pusztán magasztos üzenetekkel hirdetik magukat. Elvégre hiába környezettudatosabb opció a carpooling, ha kevesebb macera sofőrt hívni az Uberrel, és hiába veszélyes annak a lehetősége, hogy lehallgat minket a telefonunk, ha a cicás TikTok videók sokkal viccesebbek, mint a követésblokkoló böngészők.
Az utóbbi években sokat emlegetett játékstreaming szintén nagyon vonzó lehet az átlag felhasználók számára, és könnyen belátható, hogy miért: elvégre nem kell bivalyerős játékgépekre költeni, nincs több letöltögetés, minden azonnal a kezünkbe kerülhet, viszont a fenti példákból is láttuk, hogy a kényelmünk általában nincs ingyen. De itt mi lehet a gond?
A kényelem ára
Bár még mindig nem érezzük azt, hogy igazán kiforrott lenne a streamelhető játékok mögötti technológia, az utóbbi években egyre több cég igyekezett felugrani erre a vonatra, és aki egy kicsit is jártas a techvilágban, az észrevehette, hogy többnyire olyan cégekről van szó, akik már egyébként is nagyon komoly felhőalapú infrastruktúrával rendelkeznek (mint a Google vagy az Amazon). Ez nem véletlen, hiszen a játékok streamelését nem lehet megoldani nagyteljesítményű adatközpontok hiányában, ugyanis ez adja az egész ötlet alapját:
ahelyett, hogy a saját gépünket izzasztanánk, a rendszer egy távoli gépen futtatja a játékot és a hálózaton át közvetíti nekünk a képet.
Ezen tény ismeretében persze könnyű meglátni, hogy milyen árat fizetünk azzal, ha ezt az utat választjuk, mivel hiába ússzuk meg gépvásárlás nélkül, a számítási kapacitás igénye nem szűnik meg, egyszerűen egy szolgáltató magára vállalja ezt a terhet, ami azt jelenti, hogy minden egyes felhasználó megnöveli a szolgáltatást működtető adatközpontok energiafelhasználását, és az ezzel a kibocsátott káros anyagok mennyiségét is. Ez persze nem tűnik nagy cuccnak, de Chris Preist, a fenntarthatóság kutatásának professzora szerint ha elég embert szolgálnak ki ezek a rendszerek, annak nem kis hatása lehet a károsanyagok kibocsátását illetően:
"Annyira sok eszközt használunk és olyan sokan, hogy végül a sok kicsi összeadódik, és már valóban számottevő hatása lesz."
A mérleg két oldala
Nyilván könnyen mondhatnánk, hogy ez nem újdonság, elvégre már most is nap, mint nap használunk mindenféle alkalmazásokat, amelyek valamelyik fent említett cég szerverein futnak, viszont Preist szerint ezek között van egy lényeges hasonlóság: mindegyiknek szüksége van mind hálózati, mind pedig számítási kapacitásra, viszont a professzor szerint a tendencia azt mutatja, hogy a legtöbb szolgáltatásnak sokkal nagyobb szüksége van az egyikre, mint a másikra.
A Google például főleg a szerveren végez sok munkát találatok előkeresésével, a hálózaton szinte csak nyers szöveget küld a felhasználóknak, viszont ezzel szemben a YouTube a szervereken többnyire adatot tárol és a hálózatot terheli le inkább azzal, hogy másodpercenként 60 képkockát küld át. Ez még nagyjából tolerálható, viszont ha egy játékot akarunk streamelni, az azt jelenti, hogy semelyik fronton nem kegyelmezünk a szervereknek, ugyanis a gépek folyamatosan dolgozni fognak, hogy futtassák a játékokat, a hálózaton pedig szüntelenül pörögnek mind a képek, mind pedig a tőlünk érkező input adatok.
Jelenleg még nem érdemes aggódni emiatt, elvégre a világ hálózati kommunikációjának mindössze 7%-át teszi ki a gaming, és az is nagyrészt letöltésekre vezethető vissza, viszont egyes kutatások szerint az elkövetkező tíz évben ez akár nagyon rossz irányba is megváltozhat.
Sötét felhők gyülekeznek?
A Lancester University kutatói nemrég egy kutatás keretein belül vizsgálták azt, hogy a cloud gaming terjedése hogyan változtatná meg a károsanyagok kibocsátásának mértéket világszerte. A kutatás során többféle lehetséges jövőképet modelleztek le: ha az elkövetkező tíz évben a cloud gaming csak limitált mértékben tudja megvetni a lábát,
a szén-dioxid kibocsátás akkor is 30%-kal megnövekszik világszerte,
ha pedig teljesen átveszi a piacot, akkor akár több, mint 112% is lehet ugyanez az érték, és ez a becslés még egy kicsit engedékeny is abban az értelemben, hogy a kutatók feltételezték, mindenki marad a jelenleg elterjedt 1080p felbontásnál.
Persze a kutatók is belátják, hogy az utóbbi jóslat bekövetkezési esélye igen alacsony, de ugyanakkor hozzátették, hogy a 30%-os emelkedés már bőven elég ahhoz, hogy mérhetően tovább rontsa a helyzetet, legalábbis ami a klímaváltozást illeti. Egy korábbi kutatás szintén azt mutatja, hogy hiába tudjuk a streameléssel csökkenteni a lokális energiafogyasztást, az adatközpontokban működő hardvereknek általában véve lényegesen nagyobb fogyasztási igényei vannak (főleg a hűtés miatt), tehát könnyedén kompenzálják azt, amit egyébként otthon nyernénk.
Nincs veszve minden
Ezek az eredmények sajnos nem hangzanak túl jól, viszont ez még nem jelenti azt, hogy pánikolnunk kell, már csak azért sem, mert Sam Barrat, az ENSZ környezetvédő programjának egyik vezetője szerint ezek a kutatási eredmények becslések, nem pedig jóslatok, így rengeteg ismeretlen tényezőtől függ, hogy bekövetkeznek-e:
"A válasz sokkal árnyaltabb. Nagyban függ attól, hogy a világ melyik részén játszol, milyen eszközön, milyen játékmódban, illetve mennyi ideig."
További jó hír, hogy a cégek is felismerték ezt a veszélyt, így az ENSZ megalapította a Playing For The Planet névre keresztelt kezdeményezését, melynek célja, hogy a legnagyobb videojátékos cégekkel karöltve tegye a játékipart zöldebbé. A projekt keretében többek között a Microsoft is megígérte, hogy 2030-ig mindent adatközpontjuk tiszta energiaforrásokkal fog működni, valamint a Sony is vállalta, hogy 2050-ig eléri ugyanezt a célt:
"Már most is végrehajtottunk néhány fejlesztést a szervereinken, beleértve a hatékonyabb hűtést, alacsony fogyasztású üzemmódot és jobb tápegységeket. Folyamatosan vizsgáljuk az energiahasználatot, ahogyan a technológia fejlődik."
Persze mind a kezdeményezés, mind pedig az említett cégek hajlandósága nagyon dícséretes, de érdemes hozzátenni, hogy Barrat szerint ez önmagában még nem lesz elég, szükség lesz arra, hogy az egyes országok kormányai jogi eszközökkel kényszerítsék a fejlődést:
"A kormányok már elkezdtek azzal foglalkozni, hogy hogyan lehetne garantálni azt, hogy a gaming szektor valóban előrelépéseket tegyen ezen a téren, de jelenleg ezek csak irányelvek."
Preist szerint nem csak a kormány irányából kell a támogatás, hanem arra is szükség lesz, hogy a piac egyes szereplői megtanuljanak együttműködni a klímaváltozás elleni küzdelemben:
"A cégneknek ki kell alakítania egy olyan tervet a kibocsátás fokozatos csökkentésére, aminek folyamatosan mérhető az eredményessége, és a végén eljutnak vele a nettó zéró kibocsátáshoz. Ebbe nem csak a saját adatközpontjaik kibocsátását kell beleszámolni, hanem az összes eszközét, amelyek világszerte használják a szolgáltatásaikat. Ehhez arra lesz szükség, hogy az adott szektorban minden cég együtt tudjon működni."
Rengetegen vannak, akik már most temetik az egész cloud gaming forradalmat arra hivatkozva, hogy az internetes infrastruktúra sosem lesz elég jó, de a fenti példákból és eredményekből nagyon úgy tűnik, hogy a probléma inkább az, hogy talán a Földünk nincsen felkészítve arra, amivel ez a fajta kényelem jár. Ha tetszik, ha nem, könnyen lehet, hogy hamarosan eljön majd az a pont, ahol a kényelem és a tudatosság közötti választás már nem csak egyéni preferencia kérdése lesz, hanem létszükséglet.
