Amikor néhány hónapja beszélgettünk egy monitorról, ami a mesterséges intelligencia segítségével jelezte a képernyő széléről érkező támadókat, ott a helyzet egyértelmű volt: az AI olyan információkra hívta fel a figyelmet, amit vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon alapos odafigyeléssel lehetett volna észrevenni. Az ítélet egyértelmű volt: az okosmonitor csalás, és nincs helye a kompetitív közegben.
De mi a helyzet akkor, amikor a szituáció nem ilyen tiszta? Mi van akkor, ha a Razer egyszerűen csak kiad egy billentyűzetet, aminek az érzékelője nevetségesen kifinomult? Ki fog itt döntést hozni?
Szóval… mi itt a csalás?
A helyzet első ránézésre nem túl bonyolult: a Razer kiadott egy szoftveres frissítést a Huntsman V3 billentyűzeteihez, ami az egyébként is meglehetősen precíz klaviatúrákat még tovább finomította. Ugyan itt nem saját kézzel összerakott mechanikus klattyogókról van szó, de a széles körben elérhető gaming perifériákat nézve a zöld kígyó csapata még mindig élen jár.
A Huntsman V3 egy nagyon szép és nagyon pörgős család, de a közelmúltban bejelentett Snap Tap mód még a megszokott érzékenységen is túlmutat. A lényeg, hogy ha megnyomjuk a D-t, jobbra mozgunk egy játékban, és utána rögtön megnyomjuk az A-t, akkor a karakterünk néhány képkockányi késés és átállási animáció helyett azonnal balra kezd mozogni. Ez a felszínen nem tűnik nagy problémának, de a gyakorlatban hatalmas előnyt nyújthat.
Teljesen mindegy, hogy mennyire kifinomult billentyűzettel dolgozunk, a kapcsolók általában késnek valamennyit a bevitt utasítások váltakozásai között. Megvehetjük mi a legdrágább mechanikus klaviatúrát is a piacon, akkor is el fog telni pár képkockányi idő az irányváltások között, szimplán fizikai okokból. Ezért is van az, hogy a Counter-Strike-ban a "counter strafing" egy iszonyatosan fontos képesség. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy milyen gyorsan tudunk jobbra-balra mocorogni, és a rövid mozgásokkal minimalizálni a fegyvereink szórási méretét és idejét. A CS-ben csak akkor pontos a fegyverünk, ha egy helyben állunk, így ha van egy billentyűzetünk, ami tökéletes ellenmozgást (és ezzel a karakterünk megállítását) tud garantálni egy gombnyomással, az hatalmas célzási előnyt ad nekünk aktív harc közben.
A Snap Tap funkció pontosan ezt csinálja. Abban a pillanatban, hogy a Snap Tap-képes billentyűzetünk megérzi, hogy a D billentyű helyett (vagy akár közben) már az A-t nyomjuk, azonnal elvágja a másik billentyűből kapott jelet, és az új gombra koncentrál. Ez korábban sosem látott megállást garantál a CS-s karakterünknek, azonnal pontosítja a fegyverünk célzását, és így hatalmas előnyhöz juttathat bennünket. A Snap Tap ráadásul nem az egyetlen eszköz, ami ezt lehetővé teszi: az ilyen funkciókat szkriptek és segédeszközök jó ideje engedélyezik (ezek mindegyikét tiltja is a Valve a kompetitív meccsekben), de amikor a Razer épít be valami hasonlót, akkor arra az egész ipar felkapja a fejét. Ennek eredményeképp aztán nagyon sokan el is kezdtek panaszkodni.
Lecsapott a banhammer
A funkció leginkább a Counter-Strike közösségét érinti, tekintettel az ottani mechanikák működésére. A versenyszervezők egy darabig nem tudták hová tenni a dolgot, aztán a Counter-Strike 2 dédelgetéséért felelős Valve végül meghozta a döntést: a Snap Tap és hasonló beviteli trükköket alkalmazó megoldások csalásnak minősülnek. A CS2 csalás elleni rendszere el is kezdte kiszűrni az ezeket használó játékosokat, és kirakta őket a hivatalos szerverekről.
A Valve álláspontja, hogy minden, ami automatizálni próbál fontos játékelemeket, az innentől tiltott segédeszköznek minősül. A gond ezzel csak az, hogy nem a "counter strafing" segítség volt az egyetlen szkript, amit használtak a játékosok. A "jump-throw" szkriptek is népszerűek voltak, melyek lehetővé tették a lövészeknek, hogy egyetlen gombnyomással ugorjanak és dobjanak gránátot az ugrási animáció csúcsán. Ez egy olyan szkript, amit hosszú hosszú évek óta használtak amatőrök és profik egyaránt, így ebből is lázongás lett. Úgy tűnik azonban, hogy a Valve kiáll a döntése mellett: innentől minden automatizálás tilos, szóval itt az ideje, hogy mindenki megtanuljon manuálisan gránátot hajigálni.
Ahogy egyre több szoftveresen segített hardver kerül piacra, úgy egyre gyakrabban merül fel a nagy kérdés, hogy vajon ez csalás-e. Egyelőre az tűnik az aranyszabálynak, hogy ami mechanikai képességeket helyettesít (pl.: észlelést vagy időzítést), az bizony csalásnak fog minősülni. Ha most azonnal nem is, akkor valamikor a jövőben biztosan. A mi tanácsunk a feltörekvő kompetitív játékosoknak most is az, mint bármikor máskor: gyakoroljatok sokat, és ne a szuper drága hardverekre támaszkodjatok. Azok nem fognak megmenteni benneteket egy jól elhelyezett ólomlövedéktől.
Érzékelés és érzékelők
Mivel szkriptek a CS2-n belül futnak, így a szerverek könnyen veszik észre őket. Mi történik azonban akkor, ha külső eszközökről van szó, mint a Snap Tap aktiválás? Ott lép közbe a VAC (Valve Anti Cheat), hogy észlelje a kívülről érkező extra utasításokat. Ez azonban azt is jelenti, hogy a csalások és segédeszközök gyártói megpróbálják elrejteni a dolgaikat a VAC elől, és a két fél versenyt fut egymással. Amikor ezt a cikket írjuk, akkor éppen a VAC meglehetősen pontosan tudja azonosítani a Snap Tapet és társait, de lehet, hogy mire ezt olvassátok, addigra változik a helyzet. A fejlesztők keményen dolgoznak a csalás elleni védelem finomításán, de ki tudja, mi lesz ennek az eredménye: minél jobban megpróbálják megkerülni a védelmet, annál több megszorításra van szükség. Reméljük azért, hogy a "jump-throw" szkriptnél többet nem kell majd elveszítenünk ebben a harcban.
