Ez a felvetés pedig nem kisebb médiaplatformon, mint a Forbes internetes oldalán jelent meg, így Dancey fontosnak tartotta, hogy eloszlassa a szerinte téves elképzeléseket az MMO-k üzleti modelljeivel kapcsolatban, és megossza velünk, miért nem esélytelen, hogy visszahozza több, mint kétszázmillió dolláros költségvetését az Elder Scrolls Online.
Dancey, bár pontos számokat nem ismer - mert ezeket ugye ma már nem divatos a nyilvánosság elé tárni -, úgy gondolja, bizonyos közelítő adatok alapján lehet becsléseket tenni arra, mennyit is hoznak a havidíjas MMO-k. Ez az összeg a becslései szerint nagyjából százmillió dollár a nyugati MMO-kban havonta. Alább láthatjátok a táblázatot, benne Dancey becsléseivel. Ebben az MTX a mikrotranzakciókat rövidíti, és az oszlop, aminek a fejlécében van, azt jelzi, hogy van-e havidíj és mikrotranzakciós modell egyszerre az adott játékban.
Miután azt illusztrálta, miért nem tartja halottnak a havidíjas modellt, arra tér át, miért tartja tévesnek azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a mikrotranzakciók beépítése egy korábban havidíjas játékba az adott MMO haldoklásának jele. Dancey szerint elfelejtjük, milyen sikeres a Turbine által először a Lord of The Rings Online-ban, majd a D&D Online-ban bevezetett modell, ami a havidíjakból és mikrotranzakciókból összeálló bevételekre támaszkodik.
A mikrotranzakciós modell ereje abban áll, hogy azok is megtalálják a számításukat, akik a havidíjnál többet is hajlandóak lennének fizetni (ők adják a zöld részt az alábbi diagramon), amint azok is, akik szívesen fizetnének, de annyit nem, mint amennyi a fix havidíj lenne (ők a lila rész a diagramon). Ezzel szemben a tradicionális havidíjas modell csak a kék négyszöget fedi le.
A mikrotranzakciós modell azonban Ázsiából származik, ahol a nyugati világhoz képest sokkal kevesebb embernek van bankkártyája, és leginkább játékokra specializálódott internetkávézókban játszanak, és itt vásárolják meg készpénzért a játékidő mellett a kedvenc MMO-jukban használt fizetőeszközt is. Ezzel szemben Európában és Amerikában sokkal inkább hozzá vagyunk szokva a havidíjakhoz (telefon, kábeltévé, klubtagságok, mind-mind elterjedt havidíjas szolgáltatások). Másrészről a havidíj a fejlesztőknek is sokkal jobb, hiszen egy kiszámítható bevételforrást jelentenek.
Márpedig sok MMO üzemeltetőjétől azt hallotta Dancey, hogy egy a Turbine-éhoz hasonló rendszer bevezetése után a legtöbb esetben megállt a havidíjat fizetők számának esése, sőt, több alkalommal emelkedésnek indult. Vannak azonban MMO-k még, amik nem ezt a rendszert követik: a Guild Wars 2 a havidíjak helyett a dobozos játék árára támaszkodott, amire az Elder Scrolls Online is számíthatna a korábbi TES-játékok sikere alapján, a Neverwinter és a Star Trek Online sem rendelkezik havidíjakkal, és ott van az EVE Online, ahol bukásnak számított a mikrotranzakciós rész bevezetése.
Igen ám, de a Zenimax eddig azt állította, indulásakor az Elder Scrolls Online-nak nem lesz mikrotranzakciós boltja. Dancey ezt azzal magyarázza, hogy míg a havidíjas modellt relatíve egyszerű bevezetnie a fejlesztőknek, addig a mikrotranzakciós tárgyak megalkotása komoly munkát igényel, főleg azért, hogy kikerüljék a F2P játékok legnagyobb rákfenéjét, a "Pay to Win" jelenséget. Így Dancey azt prognosztizálja, hogy az indulás utáni hónapokban kerülhet be az Elder Scrolls Online belső boltja, így idomulva az új trendekhez. És bár véleménye szerint a hatalmas költségvetéssel készülő MMO-k kora lejárt - saját projektje, a Pathfinder Online kb. tízmillió dollárból készül - a Zenimax, ha jól vegyíti a bevételi forrásait, visszahozhatja a fejlesztés árát.
Ti mit gondoltok?
