A videojátékon keresztül életre kelthető gyűjtögetős figurák (toys-to-life) versengése csak fokozódik és fokozódik, mint a nemzetközi helyzet. Az Activision korábban egyeduralkodó Skylanders sorozata mellett immár a harmadik résszel tér vissza a Disney Infinity, a Marvel- és Pixar-karakterek mellett jól ismert Disney-mesehősök mellé besorolva a Star Wars szereplőit is - de új versenyzőként már melegít, és hamarosan ringbe száll a LEGO Dimensions is, a Warner színeiben. Nem csoda, a gyerekek zabálják a műfajt, a kiadók pedig alig tudják hová tenni azt a rengeteg pénzt, amit ezek a fröccsöntött vack… bűbájos kis figurák hoznak a konyhára.
Az alapjáték vagy akár a starter pack ugyanis csak beetetés, mert ugyan az ahhoz kapott játék, talapzat, két figura és a Twilight of the Republic kampányt rejtő "világkocka" elég ahhoz, hogy belevessük magunkat az eseményekbe, ez csupán a jéghegy csúcsa. Nincs bajom Ahsoka Tanóval, Anakin Skywalkerrel pedig aztán még kevésbé (őket kapjuk ugyanis a kezdő készlettel - idén három figura helyett csak kettőt), de lássuk be, ha van lehetőség Darth Vaderrel, Luke Skywalkerrel vagy Han Solóval nekimenni a kampánynak, akkor azért elgondolkodik az ember, hogy visszatolasson a boltba még néhány figuráért. És aztán… nincs megállás. Akkor már vegyük meg a Rise Against The Empire játékszettet is, esetleg Leia hercegnő mellé Han Solót is, hogy ne legyen magányos (Han Solónak pedig Csubakkát, hogy ő se). De hacsak nem abban az irigylésre méltó anyagi helyzetben vagyunk, mint amit Karácson Tamás (művésznevén Fluor) festett meg egy örökbecsű költeményében, azaz…
"Nem tárcát hordok, talicskát"
… akkor nem árt kicsit lassítani. Ezzel persze nincs gond, akkor csinálna valamit nagyon rosszul a Disney, ha az ember nem érezne folyamatos ingerenciát a gyűjtemény bővítésére. Fontos szempont viszont, hogy a Twilight of the Republic kampány teljesen bejárható a kapott két új karakterrel is, nincsenek olyan karakterspecifikus sztorihelyszínek, amiket csak új figurák megvásárlásával lehet megnézni. (Ezt egyébként a Skylanders évek óta üdítően arcpirító módon kezeli, tuti, hogy a SuperChargersben is el fogják játszani a jól ismert "Ja, ez a folyosó, itt? Ezt majd megnézed fél év múlva, amikor kiadjuk azt a figurát is, amivel bemehetsz, addig vedd meg a többit." módszert.) Playsetként nézve a Twilight of the Republic izgalmasabb és változatosabb, mint bármi a Disney Infinity 2.0-ban. Négy-öt óra nagyobbacskáknak, sokkal több a gyerekecskéknek, ha pedig valaki minden apróságot kimaxolna, az végképp rengeteget elmolyolhat vele, mert jól összerakott, változatos játékelemeket (akció, podracing, repülés, ugrabugra) és helyszíneket (Geonosis, Tatooine, Coruscant, Naboo) sorakoztat fel.
A Toy Boxban ne lepődj meg semmin
Az új rész Toy Box módjában természetesen megkötés nélkül használhatók és variálhatók a korábbi epizódok idején behozott karakterek is, illetve a hamarosan érkező újak - és ha valahol, akkor ezen a fronton bitang erős a Disney. Bár eleve megvannak a maga ikonikus karakterei, akár élőszereplős-, akár rajzfilmjeiből, a Pixar, Marvel és Star Wars multiverzumok beemelésével most villantja meg csak igazán a benne rejlő potenciált a Disney Infinity. Aki a 3.0 verzióval lép be a tutiba, az minden korábbi tartalmat és kiegészítőt megvehet mellé, és mivel mostanra már tényleg iszonyatos mennyiségű karakter áll rendelkezésre, bőven válogathat. Ráadásul amellett, hogy a Toy Box módban a leghajmeresztőbb párosításokba is lazán bele lehet futni (HP-nek szerintem érdekes elmélete lehet egy esetleges Darth Vader-Hulk örökrangadó végeredményéről), érkeznek új kiegészítők a "régieknek" is. Jön például hamarosan a Marvel Battlegrounds névre keresztelt játékszett, amiben a Disney Infinity 2.0 összes Marvel-karaktere használható lesz, a hamarosan érkező újakkal, például Ultronnal együtt - ez egyébként négyfős osztott képernyős mókát ígér, bár rejtély, hogy hova lehet majd annyi figurát felpakolni. De jön Agymanók játékszett, Olaf a Jégvarázsból, Mulan a… Mulanból, és sok egyéb mellett egészen 2016-ig elnézve érkezik majd a Disney tavaszi nagy dobása is, a Zootropolis - Állati nagy balhé. És ahogy a figurák műszakon túl békésen megférnek egy dobozban, a játékban is lazán összeereszthetők lesznek.
Apuuuu, légyszi!
Visszatérve a Disney Infinity 3.0-ra, a legkellemesebb meglepetés a remekül továbbgondolt harcrendszer - ez egyébként a Ninja Theory csapatának köszönhető, akik olyan címekkel a hátuk mögött, mint például a DmC: Devil May Cry, fél kézzel helyrerántották a korábban kissé suta összecsapásokat. Legyünk igazságosak, az Infinity 2.0-ban már így is nagy volt a fejlődés az első részhez képest, de most folyamatosabb, átláthatóbb a harc, ezzel együtt több lehetőséget és felfedezni valót tartogat. Néhány szót muszáj ejteni a továbbfejlesztett Toy Box módról is, főleg azért, mert ugyan az új építési lehetőségeket csak a játékosok töredéke fogja használni, az eredményét mindenki kipróbálhatja. Mindig is őszinte csodálattal (és értetlenséggel) néztem azokat a mágusokat, akik a különféle építős játékokban, Minecraftban, Little Big Planetben vagy épp a Project Sparkban képesek észbontóan komplex dolgokat megtervezni, majd összerakni - most is nyugodt szívvel várhatjuk, hogy mivel lepnek meg minket. Addig is eleve rengeteg aktivitással van megtömve az új Toy Box, úgyhogy laza csatangolásra végre tökéletesen alkalmas, és nem csak egy oktató mód egy olyan funkcióhoz, amit (sokan) úgysem használunk majd.
Apu légyszilégyszilégyszi!
A Disney Infinity 3.0 az előző részhez képest minden lehetséges szempontból rengeteget fejlődött. Persze bőven lenne még hova, de már most is olyan biztos bázis, amely a rengeteg beszerezhető alkatrésszel olyan játékká szabható, amilyet csak szeretnénk.
Itt van például a Rise Against the Empire, az első külön megvásárolható Star Wars kampány, és a Disney az első játékszettel nem csupán továbbdübörög a megkezdett úton, hanem emel is a téten, hiszen a minden rajongó által egyaránt hőn szeretett eredeti trilógiát feldolgozó karaktereket, illetve helyszíneket tesz az asztalra. A dobozban az új világkocka mellett Luke és Leia található, de már kapható az eredeti trilógia esetében megkerülhetetlen Darth Vader, Han Solo és Chewbacca figura is.
Mivel a Star Wars játékosabb arcát eddig a LEGO Star Wars képviselte, valószínűleg sokan hasonlóra számítanak, pedig az Infinity teljesen más sémát követ - igaz ez a Rise Against the Empire-re is. Kevesebb a fenékre huppanós geg (azért akad), illetve ha lehet, a történet még lazábban van végigvezetve - sőt, még az NPC-k monológjai is csak vázlatosan tolják a sztorit. Ez persze nem feltétlenül rossz dolog, mert hát őszintén, úgysem fog olyan játszani a játékkal, aki nem látta a filmeket. Talán nincs is olyan. És elég a sztorit meghagyni a filmeknek, ne felejtsük el, hogy a Disney Infinity alapkoncepciója épp az, hogy úgy játsszunk vele, ahogy egy gyerek játszik a szőnyegen ülve, újraélve kedvenc történeteinek legjobb pillanatait.
Akárhogy is, jó ötlet volt a fejlesztést a Studio Gobora bízni, mert ők csinálták az első Disney Infinity legjobb szettjét is, a Pirates of the Caribbeant, aminél jobb ajánlólevél talán nem is kell. A Studio Gobo nem is okozott csalódást, a Tattooine, Hoth és Endor egyaránt hatalmas, jól kitalált helyszín, és a rengeteg mellékküldetéssel, rejtett extrával sokáig el lehet játszogatni.
Senki ne számítson epikus Star Wars történetre, szépen végigvezetett kalandra: a Rise Against the Empire inkább néhány órányi móka három kiválóan felépített helyszínen, jól felépített platformos pályával és egy záró űrcsatával a Halálcsillagon, benne az eredeti trilógia sok-sok - de természetesen nem az összes - epikus pillanatával.
