Ugyan nem a 2019 őszén elrajtolt Apple Arcade volt az első szolgáltatás, amely egy fix havidíjért tett elérhetővé kiváló prémium mobilos játékokat, a cupertinóiak viszont az iPodokhoz és az iPhone-okhoz hasonlóan ezzel is divatot teremtettek, így előbb a gyorsan reagáló Google (Google Pay Pass) majd a streamingpiac gigásza, a Netflix is hasonló megoldással jelentkezett. Ami a Netflix Gamest illeti, a 2021-ben elrajtolt platform előnye, hogy nem igényel külön tagságot, hanem a meglévő előfizetésünk részeként, a Netflix alkalmazáson keresztül kínálja a játékokat iOS-en és Androidon egyaránt - akár már a legolcsóbb csomaggal.
Kezdetben sokan szkeptikusak voltak, hogy kell-e ez nekünk egyáltalán, ám a projekt érdekében stúdiókat is felvásárló vállalat rácáfolt a hitetlenkedőkre, mivel az évek során szép csendben egy korrekt katalógust sikerült felépítenie, telis-tele olyan minőségi élményekkel, amik az F2P-lázban égő mobiláruházakban már egyre ritkább kincsnek számítanak. A pillanatnyilag több mint 40 játéknál járó gyűjtemény legutóbb a felújított Grand Theft Auto-trilógia decemberi beemelésével hívta fel magára a figyelmet, ám bőven vannak még itt más jóságok is, amelyek közül nem is volt olyan nehéz kiválogatni az alábbi tízet, melyeket mi a legjobbaknak gondolunk. Havi 2490 Ft-ért ez nem is rossz.
A legjobb Netflix játékok - 2024. április
Hades
Sajnos a Hades az első olyan játék a Netflix kínálatában, ami Androidra nem, csak iOS-re érhető el, viszont az iPhone-ok és iPadek tulajdonosai bármikor elmélyülhetnek az alvilági kalandokban. A Supergiant roguelike-jában ki kell jutnunk az Alvilágból, ami nem egyszerű feladat, ám akárhányszor elbukunk, tapasztalatokkal, új fegyverekkel és képességekkel együtt szaladhatunk neki ismét.
Oxenfree-sorozat
A Night School Studio 2016-ban kiadott kalandjátéka, az Oxenfree az indie-hullám egyik kiemelkedő képviselője, amelyben egy tinédzserlány bőrébe bújunk egy coming of age drámába oltott misztikus sztori erejéig. A jellegzetes látványvilággal, jól megírt dialógusokkal és érdekes karakterekkel operáló produkció pozitív fogadtatásban részesült, a Netflix pedig 2021-ben bekebelezte a fejlesztőt, az új tulajdonos bábáskodása mellett pedig már a folytatás is megszületett.
A jó hír, hogy a streaming szolgáltató színre lépése cseppet sem ártott a Night School Studio kreativitásának, és az idén debütált Oxenfree II: Lost Signals épp olyan jól sikerült, mint az eredeti. Az 5 évvel később játszódó második felvonásban ismét az elődben megismert Riley a főszereplő, a történet viszont az előzmények ismerete nélkül is élvezhető, ha netán csak a frissebb címekre lennél hajlandó rámozdulni.
Into the Breach
Chris Avellone nevét nem hiába foglaljuk aranyba, hiszen az Interplay és az Obsidian egykori tagja korábban olyan címeken dolgozott íróként, mint a KOTOR II, a Fallout: New Vegas vagy a Star Wars Jedi: Fallen Order, nem beszélve azokról a projektekről, amelyekben tervezőként vett részt (pl. Fallout 2, Planescape: Torment, Icewind Dale-széria). A 2018-as Into the Breach minőségét mutatja, hogy Avellone írói közreműködése itt csak egy a sok pozitívum közül.
A Subset Games első ránézésre már-már cukinak tűnő, körökre osztott stratégiájában óriási robotokba bújt emberek szerepében kell szembeszállnunk a Vek nevű szörnyetegekkel. A Pacific Rimet idéző sztorihoz némi időutazós csavar is jár, amely tovább fokozza a mechek eltérő képességein és az terep adottságain alapuló taktikai mélységet, órákra a képernyő elé szegezve az ilyesmire fogékony játékost.
Moonlighter
Ne tévesszen meg a Moonlighter klasszikus JRPG-kre hajazó megjelenése, itt valójában egy teljesen más műfajról van szó: a spanyol Digital Sun 2018-as játékában egy boltost alakítunk, aki éjszaka a környékbeli dungeonökben darál a mind több és jobb loot reményében, napközben pedig a kaszabolás gyümölcseit igyekszik elsózni a pult mögül.
A gyakorlatban ez egy erős függőséget okozó rougelike-játékmenetben ölt testet, ami újra és újra arra sarkall, hogy visszatérjünk a harchoz. A Moonlightertől annak sem kell megijednie, aki kevésbé mozog otthonosan a hack & slash műfajban, vagy éppen unalmasnak tartja a menedzselést, mivel egyik mechanika sem olyan mély, hogy sokat látott profikat igényeljen, cserébe viszont nekik is élvezetes lehet egy végigjátszás erejéig.
Dead Cells
Időről időre felbukkannak olyan indie játékok, amelyek egész egyszerűen annyira jók, hogy látványosan átütik a szélesebb közönség ingerküszöbét, és végül pont akkora rivaldafényt harcolnak ki maguknak, mint a több százmilliós költségvetéssel készült címek. A francia Motion Twin által összehozott Dead Cells ékes példa erre, ám jó eséllyel nem ez a Netflix Games legtöbbet tolt tétele, mert egyszerűen piszok nehéz.
Ahogy azt a korabeli tesztünkben is írtuk, az eredetileg 2018-ban kiadott 2D roguelike metroidvania bizony még a legedzettebb játékosokat is próbára teszi, cserébe viszont a kudarc szerves része a fejlődésnek, így a kitartó gamerek előbb-utóbb elkerülhetetlenül a szórakoztató harcrendszer mesterévé válnak. A gyönyörű pixelgrafikával életre keltett pályák és az ellenfelek elhelyezkedése is procedurálisan generált, így nem hiányzik az újrajátszhatósági faktor, és akkor még nem beszéltünk a Netflix Editionben alapból megtalálható DLC-kről.
Kentucky Route Zero
Az Annapurna Interactive kiadó ismert arról, hogy többnyire remek érzékkel választja ki a támogatásra érdemes projekteket, így az évek során olyan sikercímek jelentek meg az égisze alatt, mint az Outer Wilds, a What Remains of Edit Finch vagy a Stray. A 2020-as Kentucky Route Zero kiválóan illik ebbe a prominens társaságba, de csak azok töltsék le, akik nincsenek haragban az olvasással.
A Cardboard Computer produkciója ugyanis lényegében egy point-and-click mechanikára épülő regény, amiben a misztikus elemek keverednek a vidéki Amerika tragikus emberi történeteivel. Az írás szerencsére pont olyan ütős, mint a Tamas Kemenczy által készített illusztrációk, melyek jellegzetes, összetéveszthetetlen atmoszférát kölcsönöznek a Kentucky Route Zerónak.
A folytatáshoz lapozz a következő oldalra!
