A tesztsorozat első részét itt olvashatjátok.
Minden évben megfogadom, hogy a decemberi szünet egy jelentős részét arra fogom felhasználni, hogy bepótolom azokat a játékokat, amelyek kimaradtak év közben. Az egyik ilyen jelöltem a The Last of Us Remastered, a másik meg a next-gen GTA V lett volna. A szünetre ki is sajátítottam a szerkesztőségi PS4-et, de odáig már nem jutottam el, hogy ténylegesen be is üzemeljem. Inkább kölcsönadtam egy ismerősnek, hogy megmentse vele az unalmas családi karácsony délutánt egy vicces Just Dance 2015 partival. A jófejség mellett volt egy roppant prózai okom is, a World of Warcraft ötödik kiegészítője miatt hátra volt még egy hónap az előfizetésből, az ilyet pedig nem nagyon lehet veszni hagyni.
Kazamaták mélyén
A cikk első részére csak egy hetem volt, de azóta sikerült még számos órát beletennem a játékba. Mivel a helyőrségem fejlesztéséhez elengedhetetlen a nyersanyag, mindennap szorgalmasan megcsináltam a napi dungeonküldetést. Ez ad ötven nyersanyagot, némi aranyat és egy tarisznyát (amennyiben tankként vagy gyógyítóként jelentkezünk be), amiben egész pofás tárgyakat lehet találni. Prot warriorként soha nem kellett tíz másodpercnél hosszabb időt várakoznom, de vannak dolgok, amik nem változnak tíz év alatt sem, ilyen a tank- és healerhiány. Az első alulöltözött időszakban ugyan volt néhány csúnya baleset (ilyenkor persze mindig a tank a hibás), de aztán kiderült, hogy egy értelmes csapattal mindegyik dungeon megoldható 20-25 perc alatt. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy ezek az ötfős insták voltak a legkönnyebbek a WoW eddigi történelmében, még a heroic verziók sem okoztak gondot, ha csak egy kicsit is értett a szakmájához az ötből legalább három csapattag. Még emlékszem a Burning Crusade Shattered Halls kihívására, az igazán nehéz volt a friss hetveneseknek, még akkor is, ha korrekt guildcsapattal mentünk, akik folyamatosan kommunikáltak egymással harc közben.
Ahhoz képest a Warlords of Draenor instái pillekönnyűek, látszik, hogy a készítők a mostani játékosfelhozatalhoz igazították a nehézségi szintet. Ráadásul néhány nap alatt teljesen fel lehetett öltözni a szüntelenül potyogó 630-as cuccokból.
A készítők egyik legokosabb döntése az volt, hogy a heroic instákba csak azokat a játékosokat engedték be, akik teljesítettek egy gyakorlókihívást, szóval a legbénább tankok és gyógyítók elvéreztek ezen a próbán, így nem borzolták a többiek idegeit éles helyzetben. Valamiért abban reménykedtem, hogy a raidekre is megszűrik majd a játékosokat, és csak az tud elmenni Molten Core-ba vagy Highmaulba, aki teljesíti a legnehezebb, arany fokozatot, de ennyire nem akarták bonyolítani a raiderek életét. Nyolc dungeon van jelen pillanatban, mindegyik korrekt iparosmunka, de egyik sem fog hatalmas nyomot hagyni a Warcraft világában. A legemlékezetesebb talán UBRS, de ez is csak azért, mert tíz évvel ezelőtt rengeteget jártunk ide, és nagyon sokat szívtuk a fogunkat a nehézsége miatt.
A helyőrség és a hozzá kapcsolódó követők pátyolgatása napi rutin nálam, így nem maradhatott ki a két epic követő, Croman és Leeroy megmentése sem. Ez két különleges NPC, akiket kiszabadíthatunk az insták elején, és ha a gyógyítónk elég jó (életben maradnak a harcokban), akkor az insta végére megkapjuk őket (a lila követő elég ritka, szóval érdemes megbecsülni őket). Szegény Croman megmentése nem ment egyszerűen, vagy hatszor kellett nekifutni, mire a véletlenszerűen összeverbuvált csapatom képes volt hiba nélkül végigmenni a föld alatti üregeken. Másfél hónappal a megjelenés után már nem jelent gondot egyik pálya sem, itt inkább az idő számít, láthatóan mindenki szeretne gyorsan túlesni az egészen. Aki a helyőrségébe épített tavernát, az kaphat néhány egyedi küldetést ezekre a helyekre, de semmi olyan nincs a jutalmul kapott zsákokban, amire igazán szükségünk lehetne.
A hős raiderek
A Blizzard születésnapi ajándéka az volt, hogy felújította Molten Core-t, 100-as szinten is be lehet menni letolni a régi ismerős bossokat, ráadásul egy nagyon pofás molten hound hátas is a zsákunkban landol abban a pillanatban, amint leesik Ragnaros kalapácsa. Természetesen nem hagyhattam ki ezt az élményt, egy LFR-csapattal végigütöttük a helyet, olyan másfél-két óra alatt végeztünk is mindennel. Sajnos csak Ragnaros dobott egy közepes sisakot (a lángoló koronaskin persze nagyon jól néz ki), így a heti farmokból egészen biztosan kimarad ez a raid, ráadásul csak január hatodikáig volt éles a 100-as verzió. Ettől függetlenül nagyon nagy élmény volt visszamenni tíz évet az időben, repesve várom a többi felújított raid instát is (Blackwing Lair, Ahn’Qiraj). Highmaul szárnyai messze nem nyújtanak akkora élményt, mint mondjuk a Black Temple. Azt persze elhiszem, hogy a mythic raidelés még mindig nagy kihívás, de ahhoz persze nagyon durva szervezés és elkötelezettség kell. Egy évtizeddel ezelőtt még ment az, hogy hetente ötször járjunk raidelni este nyolctól éjfélig, de most már eszem ágában sincs ilyen balgaságokba belemenni.
Virágzó helyőrség
Több mint két hónappal a megjelenés után is tartom magam ahhoz a megállapításhoz, hogy a WoD legjobb része a helyőrség. Vannak napok, amikor csak azért logolok be, hogy learassam a megtermelt javakat, illetve a követőimet újabb küldetésekre indítsam. Nagy élmény volt összeszedni azt a 25 harcost, akik segítenek az Iron Horde elleni küzdelemben, ennyi idő alatt már egészen a szívemhez nőttek, mindig jót mulatok a megjegyzéseiken, amikor elmegyek mellettük a helyőrségben. Nagyon bánom, hogy kezdéskor nem a pajtát (Barn) választottam, ez az egyetlen épület ugyanis, amely képes savage blood hozzávalót termelni, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy továbbfejlesszük az általunk legyártott lila tárgyakat. Érdemes persze az összes épületet megvenni és felfejleszteni, nagyon jópofa mellékküldetéseket kapunk, ezek igencsak fel tudják dobni az unalmas hétköznapokat. Most pont ott tartok, hogy az összes követőm epic státuszban van már, épp a fegyvereiket és a páncélzatukat tolom maximumra. Ehhez a War Mill és a Salvage Yard épületek nélkülözhetetlenek, ezekből jönnek ugyanis a fegyver- és páncélfejlesztések. Követőim a legnehezebb küldetésekről komoly felszereléseket hozhatnak vissza (persze botorság lenne azt hinni, hogy a helyőrség helyettesítheti a raideket, a legjobb felszerelést még mindig onnan lehet beszerezni).
Folytatom, de ésszel
Soha nem rejtettem véka alá, hogy mennyire tisztelem a Blizzard munkásságát, és nagyon örülök annak, hogy a Warlords of Draenor ilyen tartalmasra sikeredett. Véleményem szerint ez 2014 egyik legjobb „csak” PC-s játéka. Látszik a fejlesztőkön, hogy apait-anyait beleadtak, szerintem menet közben szóltak nekik, hogy jobb, ha ez kirobbanó siker lesz, mivel a Titant úgyis elkaszálják. Ez a kiegészítő a jövőre nézve is biztató, kikupálta magát a béta-csapat a Blizzardnál, és bebizonyította, hogy ők is képesek komoly sikerek elérésére. A legközelebbi kiegészítő valamikor 2016 végén esedékes, de kétlem, hogy a WoD tartalma addig kitartana. De nem is olyan nagy baj, ha időnként tartunk egy kis szünetet, és megnézzük a konkurencia játékait is, legalább lesz összehasonlítási alapunk. Jómagam egészen biztosan befizetek még néhány hónapot, mivel érdekel a sztori, és kíváncsi vagyok, mit tesz még a Blizzard a játékosok kedvét keresendő. Immár ötödszörre.
