A Ubisoftnak, valljuk be, eddig sem kellett a szomszédba mennie azért, hogy megosztóvá tudjon válni, és konkrét népharagot legyen képes gerjeszteni a rajongók körében. És persze sejteni lehetett azt is, hogy ha tényleg meglépik az Assassin's Creed széria következő része, vagyis a korábban Codename Red munkacímen készülő, most már tudva lévően Shadows alcímmel megjelenő játék kapcsán azt, hogy az egyik főszereplő egy fekete szamuráj lesz, az ki fog csapni villámgyorsan néhány biztosítékot.
Persze így is lett. Háborogni ezer és egy dolgon lehet nap mint nap, annak eldöntése pedig, hogy ez jogos vagy felesleges, sok esetben teljesen szubjektív dolog. A szóban forgó színes bőrű kardforgató, vagyis Yasuke kapcsán viszont két kérdéskört, két kvázi vádat tényleg érdemes lehet megvizsgálni.
Egyesek rögvest azzal álltak bele páros lábbal a Ubisoftba, hogy a semmiből kreáltak egy fekete főhőst, ez pedig undorító, gusztustalan, a woke melegágya (érdemes egyébként elolvasni cikkünket arról, hogy valójában mit jelenet ez a szó, hátha akkor kevesebbszer bukkan fel hibás vagy megbicsaklott kontextusban). A másik felvetés pedig az, hogy a gonosz Ubisoft átment Netflixbe, történelemhamisítást végeznek mesterkurzusos színvonalon, ami nyilván megint csak woke és felháborító. Nézzük meg mindkét állítást.
Tényleg létezett Yasuke?
Bár nem maradt fenn elképesztően sok információ róla, az tényszerűen kijelenthető, hogy maga Yasuke valóban létezett. A hadakozó államok időszakának, vagyis a Sengoku-korszaknak mindösszesen három éve az, ami alatt tudjuk, hogy Japánban tartózkodott: 1579 és 1582 között. Nem ismert pontos háttere, etnikuma, még az általa beszélt nyelv sem, de azt tudni lehet, hogy '81 és '82 között Oda Nobunaga japán daimjó (feudális hadúr) szolgálatában állt. Japánba egyébként egy olasz jezsuita misszionárius, Alessandro Valignano társaságában érkezett, és az említett hadúr halála után is a jezsuitákhoz csatlakozott ismét.
Borzasztóan keveset tudunk tehát róla, az viszont biztos, hogy Yasuke igazi történelmi személy, és nem véletlen lett annyira különleges szereplő, hogy életét egy halom különböző módon adaptálták már az évek során - elvégre tényleg nem mindennapi dolog a feudális japánban egy kardforgató fekete férfit látni.
1968-ban például Yoshio Kurusu és Genjirō Mita egy Kurosuke című gyermekkönyv főhősének tették meg Yasukét, ami díjakat is nyert. Ugyancsak japán regényekben és megszámlálni is nehéz, olyan sok mangában bukkant fel a fekete szamuráj karaktere; a Netflix 2021-ben animesorozatot készített róla, jelenleg pedig alsó hangon három készülő vagy tervezett mozifilmről tudunk. A videojátékok világa számára sem ismeretlen Yasuke, hiszen találkozhattunk vele a Nioh mindkét részében, sőt a Samurai Warriors 5-ben játszható karakter is volt.
Nyilván egy újszülöttnek minden vicc új, és Yasuke nem tartozik a 16. századi Japán legismertebb alakjai közé (legyen bármennyire is egy különleges, egyedi figura), de azért azt leszögezhetjük, hogy nem a Ubisoft íróinak fejéből pattant ki a fekete szamuráj koncepciója.
Az Assassin's Creed Shadows meghamisítja Yasuke történetét?
Egy fokkal érdekesebb kérdés, hogy a Ubisoft heves történelemhamisításba fogott-e azzal, hogy Yasukét tette meg az egyik főhősnek. Fontos ismét aláhúzni, hogy az egyiknek, ugyanis az Assassin's Creed: Syndicate-hez hasonlóan itt is szabadon váltogathatunk majd a két protagonista között, akik képességeikben és felszerelésükben is merőben eltérnek majd, harcmodoruk is más lesz - erre még később visszatérünk. Szóval történelemhamisítás-e ez; a téma annak ürügyén került elő, hogy a Shadows trailerének élesítése után zajlott némi törölgetés a Yasukéről szóló Wikipedia oldalon. A valóság azonban az, hogy nem korábban hosszú ideje ott lévő információkat akart eltüntetni a gonosz Ubisoft (vagy bárki más), hanem épp ellenkezőleg: bővítené szerette volna valaki vagy valakik az oldalt, és elengedhetetlennek találta ez az illető azt, hogy egy terjengős bekezdésben értekezzen arról, Yasuke nem volt szamurájnak tekinthető. Ez az a bekezdés, amit aztán a moderátorok rendre töröltek, majd valaki visszaírta, így újra és újra törölték.
A narratíva tehát jelenleg az "anti-Yasuke" oldalon az, hogy a fekete szamuráj nem is volt szamuráj, a francia kiadó hazudik és történelmet hamisít, mikor annak nevezi a karaktert. Bevallom, nem vagyok szakavatott tudora a feudális Japánnak, de elolvastam most jó pár cikket Yasuke és a korszak kapcsán, és bizony szamurájnak nevezik őt például a African Samurai: The True Story of Yasuke, a Legendary Black Warrior in Feudal Japan szerzői, Thomas Lockley és Geoffrey Girard is. Lockley egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy Yasuke idején meglehetősen "képlékeny" megnevezés volt a "szamuráj", és a gyakorlatban bárki, aki egy nagyúr megbízásából ragadott fegyvert, annak nevezhette magát, vagy nevezhették őt. Az alkotók szerint azért lesz ő remek főszereplő, mert a játékoshoz hasonlóan Yasuke is épp csak elkezdi felfedezni Japánt a sztori kezdetén, tehát velünk együtt ismerkedik a környezettel, illetve a történet szempontjából az is fontos lesz, hogy karaktere egyszerre kapcsolódik a japánokhoz, a portugálokhoz és a jezsuitákhoz is.
De miért nem egy japán származású történelmi személy a játék főhőse? Nos, a helyzet az, hogy a másik főszereplő épp egy ilyen személy közvetlen rokona, a Yasuke mellett irányítható karakter ugyanis nem más, mint Naoe, aki történetesen a korszak egyik leghíresebb nindzsájának, Fujibayashi Nagatónak a lánya. Naoét maga Fujibayashi képezte ki, ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a fiatal nőből mindösszesen 17 éves korára kimagasló képességekkel bíró harcos vált. A narratíva szerint egyébként Yasuke és a szamurájok a shnobik elpusztításáért érkeznek, így érdekes lesz látni, a két főszereplő hogyan válik ellenségből szövetségessé.
Naoe a játékban elsősorban a lopakodásra fókuszál, szóval ha a klasszikus, sunyulós aszaszin megoldásokat kedveli az ember, akkor érdemes lesz őt választani a nyers erőre koncentráló Yasukéval szemben. Ha tehát valaki árnyak között osonó nindzsa bőrébe akar bújni, akkor a lehetőség adott, ráadásul az illető nem más lesz, mint az egyik leghíresebb shinobi leánya - aki azért is woke-ot kiált, hogy nőről van szó, az már tényleg a kákán is csak a csomót keresi.
Végezetül ássunk még egy picit jobban a történelemhamisítás vádjának mélyére: egyelőre nem igazán tudunk konkrétumokat az Assassin's Creed Shadows sztorijáról, annak története lehet elképesztően jó és végtelenül pocsék is. Nem azért, mert van benne egy fekete szamuráj, hanem annak okán, hogy emberek írják, akik kiváló és hitvány munkára is képesek lehetnek. Nincsenek birtokunkban információk arról, hogy milyen történelmi szereplők bukkannak fel majd kisebb vagy nagyobb szerepekben, és azt sem tudjuk, hogy mennyit fog csavarni a Ubisoft azon, amit anno töriórán tanultunk. De nagyobb összegben lehetne fogadni arra, hogy valamennyit azért fog,
Ugyanis, mindenki kapaszkodjon meg: az Assassin's Creed-széria nem egy dokumentarista szemléletű mű. Történelmi eseményeket, valóban élő emberek használ fel saját, fiktív történetének elmesélésére, de a valóságban Rodrigo Borgia, azaz VI. Sándor pápa sem bokszolt Ezióval egy olyan titkos ufótemplomban, ami a Vatikán alatt bújik meg. Az AC-játékok merítkeznek ugyan a történelemből, de egy varázserejű ereklyékkel teli különleges világról mesélnek, és ezt nem árt észben tartani. Ha bármilyen mű nem deklaráltan azt hirdeti magáról, hogy dokumentarista jelleggel készült, akkor egyéni vérmérséklet dolga, hogy valaki mennyire csapkodja meg konkrétan ezért. Kapott a Napóleon mozi a franciáktól is eleget, de a Gladiátorba mondjuk már jóval kevesebben kötöttek bele, pedig bizony Commodus nem egy Maximus nevű gladiátor ellen bukott el az arénában, de ha valaki utánaolvas, megtudhatja, hogy a Mennyei királyság eseményei sem épp úgy történtek, ahogy a mozifilmben. És a történelmet nem csak Ridley Scott formálhatja saját elképzelése szerint, hanem akár egy játékkiadó is.
