Mivel az elmúlt három évben nem indultam el úgy társasozni, hogy ne tettem volna be a táskámba a Fröccsöt, mondhatjuk, hogy rajongója vagyok a Gémklub Stúdió 2020-ban megjelent játékának. Témájával, humorával, és gyönyörű külsejével könnyen felkelti bárki érdeklődését, szinte bármilyen társaságban - partijátéknak azért nem mondanám, de hat fővel is legalább annyira élvezem, mint ha ketten ülünk le elé.
Hajnóczy Soma a témánál maradva tervezett meg egy új, teljesen más élményt kínáló, de hasonlóan szép és izgalmas társast, ami a Dűlőre jutunk nevet viseli. Ha úgy tekintünk Soma társasjátékaira, mint egy univerzumra, az újdonság a Fröccs előzményjátékának tekinthető: itt szüretelünk, préselünk és palackozunk, hogy aztán majd Sarki Jézus és Icuka jól meggazdagodjon abból, hogy szódával keveri minőségi borainkat.
A borászat alapjai
Bár a tapasztalt társasjátékosoknak bizonyára a Viticulture ugrik be a Dűlőre jutunkot látva, a témán, a borkészítés folyamatán és az akcióválasztás módján kívül nem sok közös pontot találhatunk a Stonemaier játékával, és egyszerűbb is annál. Feladatunk négy borász valamelyikének szerepében rendeléseket teljesíteni, ám ahhoz, hogy leszállíthassuk a kért palackokat, előbb le kell szednünk a szőlőfürtöket, aztán azokat hordóba tölteni, majd elég ideig érlelni, hogy finom bor lehessen belőlük.
A játéktér közepére kilenc lapka kerül, melyek mindegyikén az elérhető akciók valamilyen kombinációja található. A soron következő játékos első lépéseként választ egy lapkát, elveszi az azon lévő szőlőket, majd végrehajtja a lehetséges akciókat: két vagy három szőlőből hordót készít, érleli valamely hordóját, véletlenszerűen húz egy szőlőt a húzózsákból, elvesz egyet-kettőt az egyébként bárki által teljesíthető rendelések közül, hogy azt csak ő szolgálhassa ki, a többiek ne, vagy lehelyezi az egyik gazdáját, aki majd később, amikor valaki adott lapkát választ, egy extra akciót biztosít számára. Egyes akciók láncolatokat is kiválthatnak - fantasztikus érzés, amikor egy jó lépést még 3-4 követ.
Minden lapka csak akkor választható, ha van rajta szőlő, tehát ha egy játékos az egyiket kiválasztotta, az utána következő már nem érheti el ugyanazt. Ekkor jön képbe a középen elhelyezkedő téli dűlő: ez ugyanis nem csak hogy bármikor választható, és három akciólehetőséget kínál, de használata megfordítja az elérhetetlen lapkákat, melyeken így új akciók válnak elérhetővé.
Ezzel együtt viszont előállhat olyan helyzet, hogy vagy a téli dűlőt használjuk szüntelen, vagy olyan akciót választunk, ami számunkra nem a legelőnyösebb, csak azért, hogy később megfordíthassuk a lapkát, aminek túloldalán nekünk hasznos akció található (és reménykedünk, hogy más nem csap le rá). Nemkívánatos szituáció például az, amikor el kell vennünk egy szőlőt, ám a présházunk már tele van (alapvetően maximum 6-ot tárolhatunk itt), így a frissen megszerzett fürtöket más játékosnak kell adnunk, amivel akaratlanul segítjük őt, talán nagyobb mértékben, mint magunkat az adott lépésünkkel.
A játék abban a körben ér véget, amikor egy játékos annyi rendelést teljesít, amennyi az adott játékosszám követelménye (2-nél 6, 3-nál 5, 4-nél 4) - ez kb 45-60 percet jelent, attól függően, hányan játszunk. Ezt követően a rendeléskártyákon feltüntetett pontszám, illetve az azok szélén lévő, a melléjük helyezett kártyákkal passzoló ikonok alapján alakul ki a végeredmény, továbbá ha használjuk a kitüntetések modulját (mindenképp érdemes már a második játéktól), további pontokhoz juthatunk, ha a többieknél gyorsabban teljesítünk adott feltételeket az összecsapás során. Egyébként a karaktertábláknak is van B oldala, ezzel más-más egyedi képességhez juthatnak a játékosok; javasolt ezt használni az A oldal helyett, amint úgy érezzük, megértettük a szabályokat.
Egyedül is lehet gyakorolni, ugyanis került bele egy egész jól működő, minimális adminisztrációt igénylő szóló mód (kihagyott ziccer, hogy nem nevezték "szőlő módnak"): ekkor a Borász ellen játszunk, akit egy 24 lapos pakli irányít - csak felcsapunk egy kártyát, és végrehajtjuk annak utasítását. Négy nehézségi szint érhető el, és a játék akkor ér véget, ha elfogy az említett pakliból minden lap. A játékmenetet szívatások bonyolítják, de ezek nem túl kegyetlenek. Attól függően, hány pontot szerzünk a végére, értékelést kapunk, így mindig dolgozhatunk saját rekordunk megdöntéséért.
Majdhogynem meg is szomjaztam
A tálalás a Dűlőre jutunk esetében is kiváló: a szőlőket, a hordókat és a palackokat apró minifigurák jelölik, ezeket összehajtogatható kosarakban tároljuk. A grafikákat a Fröccshöz hasonlóan ismét Szép-Bíró Erika rajzolta. Az AR-játékot azért hiányoltam - míg a Fröccs dobozában egy weboldalra vezető extra játék rejlett, itt ilyen most nincs, csak azt kapjuk, amire befizettünk.
Szintén hiányzik nekem egy extra figura, egy "munkás", amivel mindenki számára jól láthatóan jelölhetjük, mely dűlőlapkát választottuk legutóbb - sokkal könnyebb lett volna követni, mi történik, mit kell tennünk nekünk, és tervezni, milyen lehetőségeink lesznek, ha más végez a körével. Ez a hiányosság a gazdajelzők valamelyikének ideiglenes bevetésével orvosolható.
Ezen hiányosságokkal együtt is szórakoztató játék a Dűlőre jutunk. Ugyan az, hogy akár kilenc akciómező közül is választhatunk, néhány játékost lebéníthat, de minél jobban ismerjük a játékot, annál gyorsabban fogunk tudni haladni, megtalálni azokat az akciókat, amik nekünk adott helyzetben hasznosak. A Fröccsel ellentétben sokkal inkább családi, mintsem partijáték, de annak remek szórakozás.
(A játékot köszönjük a Gémklubnak!)
Dűlőre jutunk
- Tervező: Hajnóczy Soma
- Kiadó: Gémklub
- Játékosszám: 1-4 fő
- Korhatár: 8+
- Időtartam: 45-60 perc
- Játékszabály: Gémklub.hu
