Talán fura ezt hallani, de játékújságíróként alig jut időm játszani. Az évek során lényegesen több játékot halmoztam fel, mint amennyit reálisan gondolkodva be tudok fejezni, és mióta hetente, havonta áraznak le több száz játékot 30-50 százalékkal, még gyorsabban telik a sötét, poros raktár, ahova a megvásárolt, de el nem indított címeket pakolom. Mindennek tetejébe nagyjából indulása óta van aktív EA Access előfizetésem, de idejét sem tudom, mikor használtam ki utoljára. Évi 5500 forintért viszont még úgy is megéri, ha csak néha, csendes időszakban, vagy a Super Bowl idején kedvem támad Madden NFL-ezni egy kicsit, vagy szezonban, megjelenés előtt kipróbálnám a kiadó újdonságait. Az EA szolgáltatásának sikerén felbuzdulva a Microsoft tovább ment, és kitalálta az Xbox Game Passt, ami valamivel drágább, de többet is ad - márciustól pedig még többet fog.
Raktársöprés
Ezen előfizetős szolgáltatások megjelenése válasz egy kényelmetlen helyzetre, ami ellen a Microsoft a generáció elején majdnem megpróbált küzdeni, de végül, miután már a Sony is viccet csinált belőle, elkaszálta a tervet. Talán emlékeztek még a használtjáték-balhéra, ami 2013-ban került előtérbe. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy amikor egy felhasználó megvásárol egy játékot (pontosabban amikor a viszonteladó veszi a forgalmazótól), az általa kifizetett összeg nagy része a kiadóhoz jut, de ha továbbad rajta egy aukciós oldalon, vagy visszaviszi a boltba, és az újraértékesíti használt játékként, abból a gyártónak, fejlesztőnek semmi pénze nem lesz, sőt elesik egy potenciális üzlettől. Mielőtt az Xbox One megjelent, a Microsoft azt találta ki, hogy korlátozza, hogyan lehet eladni vagy kölcsönadni a játékokat. Erre a Sony az alábbi, nyomokban odaszúrós videóval válaszolt.
Végül persze a korlátozásból semmi nem lett, ma is vígan lehet adni-venni a platformra kapható dobozos játékokat.
Egy kapcsolódó ötlet egyébként a napokban bejelentett Robot Cache, aminek lényege, hogy a PC-s játékosok eladhatják megunt játékaikat, és az összegből jut nekik, a kiadónak és az üzemeltetőnek is. Megoldhatja a problémát, de ami fontosabb: a használt játék gondot jelent, és valamit ki kell(ett) találni.
Vidd, ami kell
Az Electronic Arts 2014 augusztusában elindította az EA Accesst, amivel a Microsoftnál és a Sonynál egyaránt házalt, de csak előbbi volt nyitott az ötletre. Ezen keresztül eleinte egy rakás Electronic Arts-játékhoz lehetett hozzáférni, majd megjelentek korlátozott ideig játszható, a kiadó új játékaihoz kapcsolódó próbaverziók is. A Vault jelenleg 55 címet tartalmaz (a FIFA 14 tavaly kikerült, de ott van helyette a 15, a 16 és a 17 is), köztük a visszafelé kompatibilitás miatt One-on is futó Xbox 360-asokkal, sőt, nemrég az eredeti Xboxra készült Black is bepörgött a kínálatba - az ár pedig nem emelkedett (egy hónapra 990 forint, egy évre 5500), így az érték minden új bővítéssel egyre csak nő. 2016 januárjában a PC-s Origin Access is elstartolt, ami szerényebb kínálattal rendelkezik, viszont nem csak EA-s játékok vannak benne. Bár az előfizetők számáról semmit nem tudunk, az EA digitális eladásokból származó bevételei évről évre növekednek; ebbe beletartoznak a live service játékokból és az Accessből befolyó összegek is.
Az "előfizetésért játékot" modellt nem az EA találta ki. A 2009-től 2015-ig üzemelő OnLive és a 2008-tól 2012-ig önálló Gaikai egyaránt eszerint működött (hogy csak a két nagyot említsük), egy jelentős különbséggel: ezek a szolgáltatások streaminget kínáltak, azaz nem a saját gépeinken játszhattuk a játékokat, hanem távoli szervereken, a netkapcsolat és a leterheltség függvényében változó minőségben, aránylag drágán. Az OnLive szabadalmai és a Gaikai egésze mára a Sony tulajdonába tartozik, a PlayStation Now 2014-ben ezeknek köszönhetően indulhatott el és fut a mai napig - abban a maréknyi országban, ahol elérhető. A szolgáltatást csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg lakói használhatják, míg az EA Access és az Xbox Game Pass is a világ legtöbb piacán elérhető. Ennek oka egyszerű: a PS Now felhasználói szervereket terhelnek, utóbbi kettő esetében pedig aki játszani akar, annak le kell töltenie a játékot, de utána nem számít, milyen nettel rendelkezik, vagy működik-e az Xbox Store. Az xboxos szolgáltatások nagy előnye a streaming hiánya, és egyre jobban fogjuk értékelni, hogy nem kell erős net, ahogy a 4K egyre inkább sztenderddé válik.
Érdekes, hogy az USA-ban és Európában hamarosan startoló GeForce Now is streaming alapon működik. Kíváncsian várjuk, mit fog tudni nyújtani terhelés alatt.
Említést érdemel még a GameFly, az indie játékokra szakosodott Jump, vagy az Utomik; a felsorolásból is látszik, hogy napjaink trendje a játékelőfizetés, és a Microsoftnak köszönhetően még népszerűbb lehet. Aztán majd úgyis kipörög az, ami gyenge: valószínűleg senki nem akar majd 3-4 helyre fizetni, a játékosok többsége priorizálni fog.
A filmek Netflixe, a Netflix
Bizonyára nektek sem kell bemutatni a Netflixet, mely egy ideje már itthonról is használható. A szolgáltatásnak köszönhetően fix havidíjért rengeteg filmet, sorozatot, stand-up előadást nézhetünk (zömmel angolul, de néhányhoz magyar felirat, mi több, szinkron is elérhető). A kínálat hol bővül, hol fogyatkozik, de mindig van mivel elütni az időt. Minden azonnal rendelkezésre áll, nem kell letöltésre várnunk, konzolokon, PC-n, vagy okoseszközökön egyaránt bármikor nézhetjük. Az egész nagyon kényelmes, és abszolút megéri az árát (ami havi 7,99, 9,99 vagy 12,99 euró csomagtól függően).
A jelenleg ismert szolgáltatás 2007-ben indult el, majd őrületes növekedés vette kezdetét. 2016-ban több mint 150 újabb országban lett elérhető (ebben a hullámban kerültünk be mi is), még tovább hízott, minek köszönhetően mára a világ legnagyobb digitális médiavállalatává vált, a tradícionális médiacégek közül is csak a Comcast és a Disney előzi meg. 117,58 millió előfizetővel zárta a 2017-es évet, a szélessávú nettel rendelkező amerikai háztartások több mint felében van aktív előfizetés, és pusztán az Egyesült Királyságban hárommillióan használják.
A cég idővel belekezdhetett saját sorozatok gyártásába, szintén hatalmas sikerrel: ott a House of Cards, az Orange is the New Black, a Stranger Things, egy rakás Marvel-széria, vagy a legendás David Letterman új műsora, a My Next Guest Needs No Introduction. Ez önmagában sokkal vonzóbbá tette mindenki számára. Az ötlet láthatóan működik, a kábelszolgáltatók aggódnak, nem meglepő, hogy megpróbálják mások is átvenni, más területeken alkalmazni, még ha nem is pont ugyanúgy. Mint feljebb is olvashattátok, a játékok esetében nem a streaming lehet a jövő, vagy legalábbis nem az a jelen.
A játékok Netflixe, az Xbox Game Pass
Március 20-ától a Microsoft még inkább a Netflixhez hasonlóra alakítja az Xbox Game Passt is. Jelen pillanatban havi 2500 forintért (nincs jelenleg más opció, nincs éves előfizetés, mint az EA Accessnél vagy az Xbox Live-nál) több mint 150 játékhoz férhetünk hozzá, köztük olyan saját kiadású címekkel, mint a Halo 5, a Dead Rising 3, a Halo Wars 2, a Gears of War 4 és a Sunset Overdrive. A külsősök játékai közül kiemelkedik például a Mad Max, a BioShock: Infinite, a Dead Island Definitive Edition és a DiRT Rally, de sorolhatnánk még. Persze van pár töltelék is, de kit érdekel, amikor ilyen játékokat találunk mellettük?
A kiadó ma jelentette be, hogy a Sea of Thieves-től kezdve (ez jön ugye március 20-án) minden saját játéka azonnal elérhető lesz az Xbox Game Pass kínálatában, így egyebek mellett a Crackdown 3, a State of Decay 2, az új Forza, Halo, Gears of War és minden más is "ingyen" jár az előfizetőknek.
Tegyük fel, hogy valaki egy teljes éven át előfizet: ez azt jelenti, hogy 30 000 forintot ad ki, ami egy új játék ára Season Pass-szal. Ezen idő alatt - ha a tendencia folytatódik - hozzáfér a már meglévő játékokhoz, havonta kap 8 továbbit, valamint automatikusan övé lesz minden, amit a Microsoft ad ki; az idei évben legalább három cím, melyek egyenként kerülnek 20 000 forintba. Nem kérdés, hogy a felhasználók számára ez megéri - de vajon megéri a kiadónak is?
Ha nagyon optimistán gondolkodunk, akkor adott olyan játékos, akit mindhárom játék érdekel - ő alapvetően az éves előfizetés dupláját adná a Microsoftnak. De miért tenné, ha a Game Pass-szal féláron megkapja ezeket és még egy csomó mást? Ugyanakkor tényleg nagy optimizmus azt gondolni, hogy a Crackdown 3, a State of Decay 2 és a Sea of Thieves ugyanazt a közönséget szólítja meg (egyes vélemények szerint az is bátor gondolat, hogy a Crackdown 3 bárkit vonz, amire, látva a játék iránti érdeklődést, egyelőre nem tudjuk azt mondani, hogy hülyeség). Figyelembe kell vennünk, hogy nem igazán erős ez a felhozatal, akármilyen módon és áron kínálják. Ha jön egy Halo, egy Forza, neadjisten bekerül valami ütős, viszonylag friss külsős cím, már mindjárt javul a helyzet, és megnőhet az érdeklődők száma is.
Az is kérdés, hogy vajon mennyire erős a játékosokban a birtoklási vágy. Hajlandóak elfogadni, hogy a Game Passban lévő játékok bármikor kikerülhetnek a kínálatból, vagy inkább biztosra mennek, és ami kell nekik, azt megveszik egyben? Egy tavaly januári kutatás szerint a DVD-eladások jelentősen megcsappantak a Netflixnek hála, 2016-ban 5,4 milliárd dollár bevétel gyűlt össze a lemezek árusításából, és 6,2 milliárdot termelt a Netflix.
Maradnak a leárazások, esetleg pont akkorra időzítik őket, amikor egy játék már nem lesz Game Pass-os, és az esetleges kiesést a kiadó így fogja pótolni? Lesz egyáltalán kiesés, vagy jobban jár a Microsoft sok előfizetővel, mint kevés vásárlóval?
Ha egy cég ezt meglépte, mikor jön a következő jelentkező, aki hasonló ötlettel áll elő? Csatlakoznak esetleg más kiadók is, akik ugyanúgy az Xbox Game Passban teszik elérhetővé játékaikat a megjelenés napján?
Előfordulhat vajon, hogy a videojátékokat pár éven belül csak előfizetéssel érhetjük el? Ha igen, milyen magasra szökhet az ár? Mennyi az az összeg, amit egy játékos még hajlandó kiadni? Havi egy játék ára beleférhet, ha értékben a többszöröse jön vissza?
A bejelentés tükrében nagyon izgalmas lesz látni, mit reagál a konkurencia, ami legkésőbb az E3-on ki fog derülni - ha más nem, az, hogy semmit nem lépnek és kivárnak. A PlayStation Now kiterjesztése nagyon időszerű lenne, de jobban örülnék, ha fognák az egész streaminget, és úgy, ahogy van, lemondanának róla egy kényelmesebb, letöltős megoldásért cserébe.
