Mint ismeretes, a Microsoft 68,7 milliárd dollárt fizetne azért, hogy megszerezze a világ legnagyobb játékkiadóinak egyikét. Amennyiben az üzlet végbemegy, úgy a redmondiak irányítása alá kerülne számos stúdió több mint tízezer fejlesztővel és olyan szellemi termékekkel, valamint az azokkal összefüggő technológiákkal, mint a Call of Duty, a World of Warcraft, valamint a Candy Crush. Az Activision Blizzard felvásárlása azonban jóval keményebb diónak bizonyult a ZeniMax (Bethesda) bekebelezésénél, mivel egyrészt hevesen ellenzi a Sony, másrészt pedig a versenyhatóságoknak is aggályaik támadtak.
Az Európai bizottság ugyan elhalasztotta döntését, sajtóértesülések szerint nagy valószínűséggel áldását fogja adni az akvizícióra, miután a Microsoft a Nintendónak, az Nvidiának és több más felhőszolgáltatónak is 10 évre szóló hozzáférést garantált a Call of Dutyhoz. Az amerikai FTC várhatóan a bírósági utat választva próbál keresztbe feküdni a felvásárlásnak.
Természetesen egyik sem lefutott ügy még, de elemzők szerint sosem a Lina Khan vezette Szövetségi Kereskedelmi Bizottságtól volt igazán félnivalója a Microsoftnak, hanem inkább a brit CMA-tól, amely valóban elég hamar arra az álláspontra helyezkedett, hogy az üzlet a brit felhasználók érdekeivel lenne ellentétes, valamint ártana a versenynek és a konkurens piaci szereplőknek. Emiatt részükről megoldásként az Activision Blizzard szétdarabolása, és a Call of Duty kikényszerített eladása (egy harmadik félnek) is felmerült.
A CMA többek között attól tartott, hogy a Microsoft azáltal próbálja majd gyengíteni a rivális Sony pozícióját, hogy a világ legnépszerűbb lövöldéjét távol tartja a PlayStation konzoloktól. Feltételezése saját számításaira alapult, ám a redmondiak nemrégiben felhívták rá a figyelmet, hogy hiba csúszott a versenyhatóság kalkulációjába. A független szakértőkből álló bizottság ennek tükrében ismét osztott-szorzott, majd arra a következtetésre jutott, hogy az Activision Blizzard Microsoft általi felvásárlása nem mérsékelné a versenyt a brit konzolpiacon, mégpedig azért, mert meggyőződésük szerint többet veszítenének a redmondiak az exkluzivitással, mint amennyit azáltal nyerhetnek, hogy minden platformon elérhetővé teszik a Call of Dutyt.
Mind a Microsoft, mind az Activision Blizzard üdvözölte a CMA állásfoglalását, de fontos megjegyezni, hogy bár elméletben sokkal közelebb került az akvizíció ahhoz, hogy a britek engedélyezzék, még mindig vannak fenntartásaik a cloud gaming piac vonatkozásában. A CMA április 26-án hozza meg végső döntését.
