Az Epic Games számára nem újdonság a pereskedés, többek között azért, mert már többször is bíróság elé citálták a vállalatot, amiért engedély és megfelelő kompenzáció nélkül használta fel egyes művészek munkáit a Fortnite emote-jainak elkészítéséhez. Egy rapper, 2 Milly volt az első, aki perre ment 2019-ben: azt állította, hogy a játékban lévő Swipe It tánc az ő mozdulatsorának, a Milly Rocknak a másolata, viszont ezért se pénzt nem kapott, se a nevét nem tüntették fel sehol.
Később aztán a Phone It In emote miatt tört ki balhé: a Too Many Zooz nevű banda szaxofonosa, Leo Pellegrino ment neki a fejlesztőknek, mondván a szaxofonos tánc szerinte elválaszthatatlanul kapcsolódik a személyiségéhez, valamint az élettörténetéhez, és az Epic Games nem kért előzetesen engedélyt a felhasználására. 2 Milly, Pellegrino és mások esetében is azzal érvelt a vállalat, hogy a művészek nem védették le a táncmozdulataikat, azonban egy koreográfus már jóval felkészültebben vágott neki a jogi hercehurcának, az ügy pedig rámutatott egy fontos problémára.
Dávid és Góliát harca
Kyle Hanagami meglehetősen sikeres a szakmájában: olyan sztárok koreográfiáin dolgozott már sok más mellett, mint Justin Bieber, Britney Spears és Charlie Pluth; olyan emlékezetes eseményeket tudhat a portfóliójában, mint Dove Cameron 2022-es fellépése az American Music Awards gálán; YouTube-on már 4,7 millió feliratkozóval, Instagramon 1,5 millió követővel, TikTokon pedig 1,4 milliós táborral rendelkezik. 2017-ben töltötte fel a Pluth számára készített "How Long" című koreográfiát a videómegosztóra (ami azóta már 38 millió megtekintést generált), és le is védette azt.
Miután a Fortnite-ban megvásárolhatóvá vált az "It's Complicated" emote, Hanagami és jogi képviselői beadták a keresetet, állításuk szerint ugyanis a körülbelül 2-3 másodperces mozdulatsor a megszólalásig hasonlít a férfi koreográfiájának egy részletére, ami sérti a szerzői jogait. Itt merül fel az egész ügy kulcskérdése:
egy mozdulatot vagy mozdulatsort is megillet a szerzői jog, és meg lehet sérteni azt azzal, ha egy videojátékos emote képében használják fel?
Dr. Geyer-Hirt Dóra, az Oppenheim Ügyvédi iroda ügyvédjelöltje a következőképpen foglalta össze a szerzői jog célját:
"A szerzői jog lényege, hogy jogi oltalmat biztosítson azoknak, akik az irodalom, művészet és tudomány bármely területén létrehoztak egy alkotást, tehát egy művet. A szerzői jog teremt lehetőséget a szerzőknek arra, hogy fellépjenek azokkal szemben, akik másolják, átdolgozzák, engedély nélkül terjesztik, vagy más módon előnyt kovácsolnak a szerzők művéből. Ennek a legfőbb célja, hogy monopóliumot adjon a szerzőnek (aki kellően kreatív, tehetséges, ügyes, kitartó stb. volt ahhoz, hogy létrehozzon egy művet) arra, hogy rendelkezzen a művével: a szerző kizárólagos joga többek között nyilvánosságra hozni a művét, terjeszteni, többszörözni azt, illetve ide tartozik a merchandise termékeket gyártása, eladása is."
Hanagami állítása szerint az a pár másodperces részlet is a saját művének számít, amit az Epic Games felhasznált, hovatovább a cég bevételt is szerzett belőle, ugyanis nagyjából 5 dollárért megvásárolható volt a játékban az említett emote. Mivel a szerzői jog szerint Hanagami művét csakis ő terjesztheti és többszörözheti, vagy az ő engedélye kellett volna az értékesítéshez, ezért a mozdulatsorból szerzett bevétel is rá, illete a koreográfiájára vezethető vissza.
A bíróság előtt
A perben az elsőfokon eljáró bíró először azt vizsgálta meg, hogy a Hanagami nevéhez fűződő koreográfia-részlet tényleg hasonlít-e az "It's Complicated" emote-hoz. A koreográfus és ügyvédei egy alapos összehasonló videót készítettek az igazuk bizonyítására:
Miután a bíró igaznak fogadta el, hogy az emote valóban Hanagami koreográfiarészletének másolata, azt kezdte el vizsgálni, hogy egy ilyen rövid részlet önmagában is szerzői jogi oltalom alatt álló műnek minősül-e, mint a teljes koreográfia. Dr. Geyer-Hirt Dóra egy popszám analógiáját hozta fel példaként:
"A popszámok is szerzői jogi alkotásnak minősülnek, mint zeneművek. Egy popszámnak általában van egy intrója, majd versszakok és refrének váltják egymást, esetleg ezek közé berak a szerző egy bridge-et is. Az általában nem kérdés, hogy az elkészült szám (mint egész) szerzői jogi mű-e. Viszont az már inkább szokott kérdés lenni, hogy meddig lehet szétbontani a popszámot ahhoz, hogy az még mindig mű maradjon. Egy versszak elég egyéni, elég eredeti ahhoz, hogy mű legyen? Vélhetően igen. És egy sor? Kérdéses. És egy szó, esetleg csak 1-1 hang? Itt már valószínűleg magában mindenki meghúzza a határt, hiszen elképzelhetetlen, hogy valaki kizárólagos jogokat szerezzen 1-1 hangra és onnantól monopóliumot élvezzen azok használatára."
A bíró arra a megállapításra jutott, hogy egy levédetett kb. 5 perces koreográfia 2-3 másodperces eleme nem minősül műnek, indoklása szerint azért, mert a koreográfiát egymás utáni "pózokra" lehet lebontani. A több perces pózok egymásutánisága oltalomképes, maguk a pózok viszont nem azok, mivel nem érik el azt az összetettséget, hogy műnek minősüljenek. Ennek fényében az elsőfokú bíróság elutasította Hanagami keresetét, aki természetesen fellebbezett, és ügye másodfokra került.
2023 novemberében a másodfokú bíróság aztán megsemmisítette az elsőfokon eljárt bíró határozatát, és új eljárásra utasította, amit részletes véleményében azzal magyarázott, hogy a koreográfia nem csak pózok egymásutánisága, mivel egy folyamatos mozdulatsorról van szó, ahol egyéni és eredeti a pózok közötti átmenet is. Az eljáró testület értékítélete alapján a szóban forgó 2-3 másodperces részlet kellően egyéni és eredeti volt, sőt, kifejezetten összetett. Eddig még nem született jogerős határozat a Hanagami kontra Epic Games perben, de ha a koreográfus nyer, az precedensteremtő lehet - azt nyilatkozta korábban, hogy nemcsak maga miatt harcol, hanem a többi művésznek is igazságot szeretne szolgáltatni, akiket megkárosított a vállalat.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
Mit tanultunk ebből?
Dr. Geyer-Hirt Dóra szerint a következő tanulságot már most le lehet vonni az ügyből:
"Játékfejlesztőként érdemes kerülni mások által alkotott zenék, táncok, szövegek, egyéb művek átvételét. Különösen arra figyeljünk, hogy teljes műveket, vagy művek jelentős részét ne csatornázzuk be a játékba. Érdemes ugyanakkor azt is tudni, hogy nem minden »alkotás« áll szerzői jogi oltalom alatt, ezek szabadon felhasználhatók."
Ha Kyle Hanagami pereskedése sikerrel zárul, az megkönnyítheti a művészek dolgát a szerzői jogi vitákban, de leginkább akkor, ha egyedi alkotásaikat levédetik. Ebben az esetben a jövőben jóval kevesebbet hallhatunk majd arról, hogy a Fortnite vagy más játékok fejlesztői felhasználnak valós mozdulatokat engedély vagy retorzió nélkül. Amint ítélet születik, beszámolunk róla.
