Külön cikkben már összefoglaltuk, hogyan kezdődött, nagyjából miről szól, és merre haladhat tovább az Epic Games, illetve az Apple és a Google között most kirobbant háború. Nem nehéz egyik fél álláspontjával sem azonosulni, viszont a hiteles véleményformálás érdekében érdemes tisztába tenni pár sarkalatos kérdést, valamint megvizsgálni, mennyire lehet fogást találni azon, amit a szabályzatokra mutogatva, vagy épp hangzatos nyilatkozatokkal a játékosközösség lelkére hatva próbálnak bizonygatni a felek. Egyik oldal mellé sem állnék oda a bíróságon, de az érdemi vitát nagyon szeretem, ehhez viszont a teljes kép ismerete szükséges.
Eddig történt
- Epic Games a Fortnite létező össze platformján, tehát konzolokon, PC-n, valamint mobilokon is 20%-kal csökkentette a játékon belül megvásárolható valuta, a V-Buck árát. Ez nem adott ideig tartó akció, véglegesen olcsóbbak lettek az érmék.
- Mobilplatformokon mindezt úgy oldották meg, hogy a felhasználók dönthettek, iOS-en az App Store-on, Androidon pedig a Play Store-on keresztül bonyolítják-e le a mikrotranzakciókat az eredeti áron, vagy közvetlenül az Epictől vásárolnak 20%-kal olcsóbban.
- Ezzel az Epic Games megszegte az App Store és a Play Store szabályzatait.
- Az Apple reagált gyorsabban, csütörtök éjjel törölték a Frotnite-ot az App Store-ból, erre válaszul az Epic Games beperelte őket, továbbá médiahadjáratot indított.
- Péntek reggelre a Google is a törlés mellett döntött, az Epic Games pedig ebben az esetben is perre ment.
Kapzsiság vagy szabadságharc?
Kezdjük azzal, mi is a problémája az Epic Gamesnek. Bármilyen digitális áruházon keresztül értékesíti az ember a saját alkalmazásait vagy játékait, a platform tulajdonosa ezért részesedést számol fel. Így van ez az Apple esetében iOS-en, és a Google-nél is Androidon, egészen pontosa a Play Store-ban (később visszatérünk mér arra, miért van nagy különbség a két rendszer között), de ugyancsak ezt a megoldást használta a Steam, a Microsoft az Xboxnál, a Sony a PlayStatonnél, a Nintendo is, sőt nem marad ki a sorból az Epic Games Store miatt maga az Epic Games sem. Ezzel a rendszerrel az összes fejlesztő és kiadó tisztában van, így megy ez, mióta világ a világ, illetve mióta működik a digitális értékesítés.
Mi akkor a gond? Nos, az Epic szerint a 30%-os részesedés (ami egyébként iparági standard) irreálisan magas.
Nem először hozakodnak elő most ezzel, korábban a Steamet is pontosan ezzel támadták be, úgy vélték, hogy a Valve piactere akkor is nyereséges lehetne, ha mindösszesen csak 8%-ot csípne le a játékok árából. Az Epic Games Store valóban kedvezőbb feltételekkel működik: 12%-ot vonnak le a bevételekből, viszont ha az adott játék alatt az Unreal Engine dübörög, akkor csak 5%-ot.
Mást is zavar a szóban forgó 30%: a Microsoft játékstreaming szolgáltatása, az xCloud Androidon a Google Play-en és a Samsung-féle Galaxy Store-on keresztül is elérhető, de csak az utóbbi esetében vásárolhatóak meg benne DLC-k az Xbox játékokhoz. A megfejtés pofonegyszerű: a Microsoft nem akarja kifizetni a Google-nek a 30%-os részesedést az Xbox játékok eladott DLC-i után. Hasonló trükközésre iOS-en nincs lehetőség (erről is esik még szó a későbbiekben), de az xCloud nem is érhető el az Apple rendszerén, és a közeljövőben valószínűleg nem is válik azzá.
Ennek elvileg az az oka, hogy hiába felel meg maga a kliens az előírásoknak, a rajta elérhető játékokat egyesével kellene beküldeni ellenőrzésre, amire valószínűleg a Microsoft nem vállalkozik.
Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy konzolok esetében a Sony, a Microsoft és a Nintendo is leveszi a saját kis szeletét az összes eladásból, és ezekben az esetekben a jelek szerint senkinek sincs semmi gondja az egésszel.
Konzolokon az Epic Games ugyancsak 20%-kkal olcsóbbá varázsolt minden érmevásárlást a Fortnite-ban, mégsem kezdett parasztfelkelésbe, nem ment neki sem a Microsoftnak, sem a Sonynak - utóbbi esetében fura is lenne a csörte, hiszen a Sony nemrég részesedést vásárolt az Epicből.
Az Epic Games a benyújtott keresetekben nem győzte hangsúlyozni, hogy ők nem pénzbeli kompenzációt várnak el, hanem precedenst akarnak teremteni, és meg akarják akadályozni az Apple és a Google monopóliumának további növekedését, ők tulajdonképpen cuki kis zöld fuszeklibe bújt Robin Hoodok, akik vállukra vették a világ összes fejlesztőjének terhét, és harcba indulnak az elnyomók ellen. Roppant lelkesítően hat az előre gondosan megtervezett marketingszöveg, pörög a #FreeFortnite hashtag, már több mint 2 millióan látták az Apple világhírű, 1984-es Macintosh reklámfilmjének fortnite-os paródiáját.
Van tehát, ahol sok a 30%, másutt viszont nincs gond vele. Az Epic netán a fejére esett? Szó sincs erről, de nem nehéz megfejteni azt, hogy a durva sarc leginkább mobilokon fáj nekik egy alapvetően ingyenes, kizárólag a mikrotranzakciókra építő játék esetében. A mobilok rohamos gyorsasággal haladnak afelé, hogy a teljes játékipar éves bevételének a felét lefedjék, ezek a milliárdok pedig főleg alkalmazásokon belüli vásárlásokból születnek.
Magyarul könnyeben veszi meg valaki a telefonján a csilli-villi Fortnite kalapácsot, mint PC-n vagy konzolon.
Az állítja az Epic, hogy őket nem a pénz érdekli, de ez nyilván csak hangzatos lufi, pontosan a lefaragott bevételek miatt indult az egész balhé, és épp azt akarják kiharcolni, hogy a jövőben számukra kedvezőbb feltételek alakuljanak ki. Ennek eléréséhez pedig farkast, illetve egészen pontosan monopóliumot kiáltanak.
Monopólium, vagy így működik a szabad verseny?
Térjünk is rá arra, hogy valóban monopolhelyzetben van-e az Apple és a Google. Erre sem lehet egzakt választ adni, de az azért kiszúrható, hogy a két nagy mobilplatform más csapások menten halad előre, és az egyiken jóval könnyebb fogást találni. Sokkal egyszerűbb dolga van az Epicnek az Apple-lel szemben, éppen ezért is álltak bele keményebben az almás cégbe, ezért készült el a milliós nézettségű átalakított reklámfilm.
Az Apple idén januárban számolt be arról, hogy elérték a másfél milliárd aktív eszközt, ehhez képest a konzolgyártók a kanyarban sincsenek. Elképesztő vásárlótömeget fednek le úgy, hogy rendszerük teljesen zárt.
Nem lehet iOS-re külső forrásból alkalmazásokat telepíteni, csak és kizárólag a híresen szigorú feltételek mellett működő App Store kínál lehetőséget arra, hogy a fejlesztők áruba bocsássák a portékájukat. Vagy úgy keresel pénzt ezen a platformon, hogy annak 30%-a az Apple zsebébe jut, vagy sehogy. Ezt pedig a versenyjogban nem nagyon szeretik, ugyanis olyan helyzetet teremt, ahol egy üzleti megállapodásban el kell fogadnod mindenképpen a feltételeket, amire könnyű legyinteni, hogy akkor "minekmentoda", de ettől még nem egészséges folyamat, nem véletlenül küzdenek világszerte törvényi erővel is a monopol helyzettel való visszaélés ellen.
Ez nem hasonlítható össze azzal, hogy Xboxra is csak a Microsoft Store-ban vásárolhatsz játékot, ahogy a PlayStation és a Nintendo Switch esetében is ugyanez a helyzet. A játékkonzol adott célra készített masina, amit kifejezetten azért vásárolsz meg, hogy videojátékokkal múlasd az időt. Ezzel szemben a mobiltelefon és a tablet a PC-vel állítható párhuzamba. Sok különféle remek feladatra használhatod az eszközt, és programokat, avagy applikációkat is telepíthetsz rá. Elképzelhető lenne bárki számára az, hogy a Windowsra kizárólag a Microsoft Store-ból lehetne akármit installálni? Gondolom nem. Pedig az iOS esetében valami ehhez nagyon hasonló rendszer működik.
A Google helyzete már sokkal árnyaltabb. Androidon ugyanis egyáltalán nem kötelező a Play Store-t használni.
A Google a mostani eset kapcsán világosan ki is fejtette, kizárólag saját piacteréről paterolta ki a Fortnite-ot az Epic Games egyértelmű szerződésszegése miatt, ettől függetlenül a közvetlenül az Epic Games-től és a Samsung Galaxy Store-ból is letölthető marad a játék. Itt tehát az Epic előtt ott áll lehetőség: tessék szépen saját mobilos store-t létrehozni, vagy továbbra is használni a Samsung rendszerét.
Főleg annak tükrében rezeg a léc az Epic alatt a Google-lel szemben, hogy az egész konfliktus simán átültethető a PC-s frontra. Az Epic Gamesnek nem tetszett a Steam rendszere, ezért saját piacteret épített ki, ami be is vállt neki. Ha ott nem volt gond a steames felhasználók elvesztése, akkor itt sem feltétlenül érdemes méretes beadványokkal mászkálni a bíróságra.
Mellékesen kitérnék még arra, hogy sok kritika szerint az Epic Games Store saját maga számára is monopolhelyzetet szeretne kiharcolni azzal, hogy bizonyos játékok esetében exkluzivitást vásárol magának. Szerintem azonban kevés dolog állhatna távolabb a valóságtól, ez a szabad verseny kiteljesedése. Bárki fizethet azért, hogy egy játék csak az ő platformján legyen elérhető (sőt fizethet még többet, hogy erre rákontrázzon), vagy PC-n csak az ő digitális piacterén keresztül lehessen megvásárolni.
Ha az Epic kedvezőbb piaci feltételekkel elcsábítja az eddig kizárólag a Steamen értékesítő kiadókat és fejlesztőket, akkor ez csak arra sarkallja riválisát, hogy a Valve is megpróbáljon valahogy játékipar szereplőinek kedvében járni.
Értem, hogy kényelmetlen még egy launchert telepíteni PC-n, de mondjátok ezt annak a Marvel-rajongónak, aki Xbox One-on akart volna Pókemberrel játszani a Marvel's Avengersben, ez olyan jelenség, ami a felhasználónak nem mindig kényelmes, de ettől még fokozza az egészséges versenyt, amelynek már igenis haszonélvezői lehetünk.
A kínaiak már a spájzban vannak?
Nem nagyon titok, hogy Kína és az Egyesült Államok között kemény kereskedelmi háború zajlik, amibe az amerikai elnök, Donald Trump elég gyakran nyúl bele saját kezűleg is. Éppen ezért merülhetett fel egyesekben az, hogy az elnök a Tencentet érintő, szeptember 20-án életbelépő rendelete is hozzájárult az Epic Games által indított mostani teljes letámadáshoz, elvégre az Epic amúgy is a Tencent kezében van, a Kínai gigavállalt pedig nagyjából egy hónapon belül teljesen kiszorul az amerikai piacról.
Gyorsan szögezzük le: mindkét állítás téves. Donald Trump valóban félreérthetően fogalmazott, ennek hatására pedig a Tencent részvényei mélyrepülésbe kezdtek, mintegy 54 milliárd dollárt zuhantak.
A Fehér Házban viszonylag gyorsan kapcsoltak, és tisztázták a helyzetet: az elnöki tilalom csak és kizárólag a Tencenthez tartozó WeChat alkalmazásra vonatkozott, gyakorlatilag a TikTokhoz hasonlóan ismét egy applikációt rugdostak ki az országból. A pontosítás az árfolyamra is pozitívan hatott, 20 milliárdot sikerült egyből visszaugrani a részvényeknek.
Nehéz is lett volna elképzelni azt, hogy Trump az egész Tencent előtt bezárja a kaput, és semelyik amerikai cégnek sem engedi, hogy üzleti kapcsolatban álljon a kínai óriással. Itt jutunk el a másik cáfolathoz: az Epic Games nincs a Tencent kezében, nem kínai fejesek hozzák meg a nagy döntéseket.
Részvényeik 40%-a van csupán a Tencentnél, ami nyilván nem kevés, de az Epic Games alapítója, Tim Sweeney gondosan ügyel arra, hogy a papírok több mint fele megmaradjon nála, gyakorlatilag még mindig ő a döntéshozó.
Az Epic pedig nem az egyetlen olyan nagyvállalat, amiben részesedése van a Tencentnek: teljes egészében az ő tulajdonukba került a Valorantot és a League of Legendset fejlesztő Riot Games, a norvég Funcom, valamint a svéd Sharkmob.
Többségi tulajdonrészük van a Path of Exile-t fejlesztő Grinding Gear Gamesben, és a Clash of Clans, valamint Clash Royale játékokért felelő Supercellben. A brit Frontier Developments részvényeinek 9%-át szerezték meg, de övék az Activision Blizzard, a Paradox Interactive és a Ubisoft 5%-a is.
Nem csak videojátékos fronton terjeszkednek, idén megvették a Universal Music Group 10%-át (a maradék 90 maradt a Vivendinél), továbbá a Warner Music Groupból is szereztek 1,6%-ot. Zene részlegük, a Tencent Music a Spotify részvényeinek közel felét birtokolja, egészen pontosan 46,6%-ot. Folyamatos üzleti kapcsolatban állnak a nagy hollywoodi filmstúdiókkal, a San Franciscó-i Tapas Media segítségével pedig már az amerikai digitális képregénykiadásba is belefogtak.
Lehetne még sorolni tovább a példákat, de ennyiből is látszik, hogy a Tencent végtelen megszámlálhatatlan karú polipként ezer és egy nyugati cégben szerzett részesedést az évek során, köztük sok olyanban is, amit esetleg kifejezetten kedvelnek azok, akik most Kína bérenceinek titulálják az Epic Gamest.
Lehetetlen azt feltételezni, hogy a világon bármelyik ország végleg meg akarná szüntetni összes kapcsolatát a Tencenttel, ez az USA esetében is igaz. A nagy játékcégek amúgy sem attól tartanak, hogy esetleg a Tencent megorrol rájuk, ők csak azért kezelik hímes tojásként Kínát, mert nem akarnak kiszorulni a kínai piacról. 2019-ben a globális játékipar bevételeinek 47%-a jött az ázsiai régióból,
a legjövedelmezőbb ország videojátékok szempontjából pedig immár nem az Egyesült Államok, hanem Kína.
A következő lépés már nem egyértelmű
Egészen mostanáig aprólékosan megtervezett forgatókönyvből dolgozott az Epic Games, most viszont a jogászokra hárul a harc folytatása. Mellettük viszont magukra a felhasználókra is. A #FreeFortnite hashtag hozzánk, játékosokhoz akar szólni. Mi döntjük majd el, hogy esetleg megvonjuk-e bizalmunkat a jelenlegi konfliktus bármelyik szereplőjéről, a végén mi határozunk arról, hogy kinek a pénztárcáját akarjuk megtömni.
Ilyen értelemben nagy erő van a kezünkben, és pontosan ezért akar az Epic Games az érzelmeinkre hatni. Bizonyos dolgokban igazuk van, még akkor is, ha korántsem a felebaráti jó szándék vezérli most őket.
Nagyon nehéz pálcát törni a frissen kibontakozott többfrontos háború harcos feleinek feje felett, de végülis erre van az alábbi kommentszekció. Mit gondoltok a fentiek fényében a kialakult helyzetről, és szerintetek mi lenne az ideális megoldás?
